Szerdán, november 25-én mutatták be a Magyar Távirati Iroda felvidéki származású prágai tudósítójának „Magyar emlékek Csehországban” címmel megjelent új kötetét, amely nyugati szomszédunk magyar vonatkozású történelmi, kulturális, építészeti és egyházi emlékeit, nevezetességeit tárja az olvasó elé.
A kötet része annak a nagyszabású tervnek, mely keretén belül fel kívánják térképezni a szomszédos országok magyar kötődésű emlékeit. A projektet – ahogy e kötetet is – az Antall József Tudásközpont kezdeményezte. Kokes János könyvének anyaga az évek során folyamatosan gyűlt össze a szerző újságírói munkája közben. Az Antall József Tudásközpont felkérésére aztán ezt az anyagot rendszerezte, szerkesztette és egy útikalauz követelményeinek megfelelően feldolgozta és kiegészítette. A mintegy kétszáz oldalas, gazdagon illusztrált könyvet Gedai Csaba fotóművész képei teszik még színesebbé.
A könyv bemutatóját ünnepélyes keretek között a prágai Magyar Intézetben tartották, egybekötve egy fotókiállítással, amelyen a kötet válogatott, legérdekesebb képanyagait mutatták be. A bemutatón jelen volt Pető Tibor, Magyarország prágai nagykövete és Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Hoppál Péter beszédében kiemelte: fontosak az ilyen könyvek, hiszen általuk jobban megismerhetjük környezetünket, ugyanakkor arra is bizonyítékul szolgál, hogy a magyarok, bárhol éljenek is a világban, képesek komoly és figyelemre méltó alkotásokra.
A prágai nagykövet hiánypótlónak nevezte Kokes János munkáját, hiszen a Csehországban élő magyarok emlékeit, alkotásait eddig még senki sem dolgozta fel ilyen részletesen és átfogó igénnyel.
A mű teljes egészében feltérképezi és rendszerezi a mai Cseh Köztársaságban található magyar vonatkozású emlékeket, a nagyjából egyidőben történt magyar és a cseh államalapítástól napjainkig, s mindezt eredeti fotókkal illusztrálja. A kötet útikönyvként, vagy egyfajta csehországi magyar lexikonként egyaránt használható. A szerző emlékeztet arra, a ma már ritkán tudatosított tényre, hogy Magyarország és Csehország, illetve pontosabban a történelmi Magyar Királyság és a Cseh Királyság évszázadokon keresztül közvetlen szomszédok voltak, időnként különféle birodalmaknak, államszövetségeknek voltak egyaránt tagjai, ami nem múlt el nyomtalanul. A szerző arra is rámutatott: a magyarok nem őshonosok Cseh- és Morvaországban, döntően Szlovákiából kerültek különböző okok miatt az egykori Csehszlovákia nyugati felébe, ahol letelepedtek, és ma jelentős diaszpórát alkotnak. A könyv olvasója megismerkedhet a felvidéki magyarok II. világháború utáni kitelepítésével, Esterházy János tragikus sorsával, és a nekik állított emléktáblákkal, emlékhelyekkel is.
Az olvasók és az utazók a magyar emlékekkel hét földrajzi fejezetben – Prága, Dél-, Nyugat-, Észak-, Kelet-Csehország, Észak- és Dél-Morvaország – ismerkedhetnek meg. Minden fejezetben ugyanakkor konkrét ajánlások vannak megfogalmazva a régió legfontosabb, más jellegű látnivalóira is. A kötet szerves részét képezi a cseh történelmi kronológia, valamint a magyar-cseh történelmi kapcsolatok legfontosabb szakaszaikról írt ismertetések és a turisták számára hasznos gyakorlati tudnivalók gyűjteménye is.
A könyvbemutatón készült felvételek megtekinthetők a Képgalériánkban ITT>>>.
mti, SzD, Felvidék.ma
Fotó: Fajd János
