Közösségünk fontos társadalmi feladata, hogy emlékezzen, hiszen az emlékezés ébren tartása vezethet el a gyógyuláshoz – jelentette ki Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke február 21-én a komáromi református templomban, ahol a vasárnapi istentisztelet keretében a 70 évvel ezelőtti csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményről is megemlékeztek.
Bárdos Gyula ünnepi beszédében úgy fogalmazott, közösségünk fontos társadalmi feladata, hogy emlékezzen és emlékeztessen azokra az eseményekre, amelyek meghatározó módon befolyásolták kisebbségi létét.
„A múlt ismeretét át kell adnunk a következő generációnak”
Dobos László Kossuth-díjas író a kitelepítés 50. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen elhangzott szavait idézve Bárdos kijelentette: bár viharos évszázadot éltünk (…), nincs bennünk zsugorító harag és gyűlölet (…), ugyanakkor törvényünk az önbecsülésünk (…) és a szülőföldünkhöz, az iskoláinkhoz és az anyanyelvünkhöz való ragaszkodás.
A Csemadok országos elnöke szerint továbbra sem szabad felejtenünk, ugyanis az emlékezés ébren tartása vezethet el a gyógyuláshoz. „Ezért kell a múlt ismeretét átadni az utánunk következő generációnak. Ez egyéni és kollektív felelősségünk!”
„Legalább mi ne maradjunk adósai elődeinknek”
Bárdos Gyula beszédében úgy vélekedett, ma már elmondható, hogy legalább társadalmi szinten megkezdődött a II. világháború utáni időszak kárvallottjainak rehabilitálása és a kitelepítettek újbóli, „virtuális” honosítása.
„Ha abban az országban, ahol élünk, erre nincs valós akarat, és Európa is szégyenteljesen hallgat, akkor legalább mi ne maradjunk csendben, és ne maradjunk adósai azoknak az elődeinknek, akiknek köszönhetően megmaradhattunk magyarnak” – fogalmazott.
„A sok borzalom ellenére sikerült újrakezdenünk”
Az ünnepi megemlékezés vendégeként Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette: „annak ellenére, hogy ilyen sok borzalom történt a népünkkel, sikerült megmaradni, sikerült újrakezdeni és újra életet teremteni a felvidéki magyarság számára”.
A fideszes politikus az ünnepi istentisztelet után adott nyilatkozatában arról is beszélt, hogy Szlovákiában egyre kevésbé számít tabunak a Beneš-dekrétumok ügye. Mint kiemelte: az ügyről megkezdődött a visegrádi négyek keretei között egy történészi eszmecsere, amely végül elvezethet ahhoz, hogy méltó erkölcsi kárpótlásban részesüljenek az áldozatok.
Az istentisztelet, amelyet felvételről február 28-án közvetít a Duna Televízió, nemzeti imádságunk eléneklésével zárult.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”59550″}
