1 EUR: 25.358 CZK
- Ez az esemény elmúlt.
2016 a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve program – vállalkozások tevékenységének támogatására
november 25 @ 01:15
2016 a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve program keretében
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
Magyarországgal szomszédos országokban nyilvántartott és működő fiatal magyar vállalkozások tevékenységének támogatására
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (továbbiakban: Alapkezelő) a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 367/2010. (XII.30.) Korm. rendelet alapján nyílt pályázatot hirdet a Bethlen Gábor Alap 2016. évi „Egyéb támogatások” előirányzat terhére az alábbiak szerint:
1. A pályázat célja:
- Magyarországgal szomszédos országokban (kivéve Ausztria) nyilvántartott és működő mezőgazdasági tevékenységet folytató fiatal magyar vállalkozók, vállalkozások (legalább 1 lezárt üzleti évre vonatkozóan éves beszámolóval, adóbevallással rendelkeznek) fejlesztése a Kárpát-medencei gazdasági térség erősítése érdekében.
- Magyarországgal szomszédos országokban (kivéve Ausztria) 1 éven belül mezőgazdasági tevékenység végzésére alapított induló magyar vállalkozások fejlesztése a Kárpát-medencei gazdasági térség erősítése érdekében.
- Magyarországgal szomszédos országokban (kivéve Ausztria) nyilvántartott és működő mezőgazdasági tevékenységet nem folytató fiatal magyar vállalkozók, vállalkozások (legalább 1 lezárt üzleti évre vonatkozóan éves beszámolóval, adóbevallással rendelkeznek) fejlesztése a Kárpát-medencei gazdasági térség erősítése érdekében.
- Magyarországgal szomszédos országokban (kivéve Ausztria) 1 éven belül alapított induló, mezőgazdasági tevékenységet nem folytató magyar vállalkozások fejlesztése a Kárpát-medencei gazdasági térség erősítése érdekében.
2. A pályázati felhívás tárgya
Magyarországgal szomszédos országokban (kivéve Ausztria) nyilvántartott és működő fiatal magyar vállalkozók, vállalkozások fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése, termelési feltételek biztosítása.
3. A pályázókkal kapcsolatos elvárások, pályázók köre
3.1 A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 1. § és 3. §ának rendelkezései szerint pályázatot nyújthat be:
– Gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy, vagy
– egyéni vállalkozó1.
3.2 Pályázatot nyújthatnak be:
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. tv. definíciója szerinti mikro-, kisvállalkozás2, ahol a vállalkozó, a tulajdonos, vagy több tulajdonos esetén legalább az egyik tulajdonos 1976. január 1-jén, vagy később született és 18. életévét már betöltötte a pályázat benyújtásakor
3.3 A vállalkozóknak, vállalkozások tulajdonosainak meg kell felelniük a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) rendelkezéseinek különösen a személyi hatályt rendező 1. §-ban foglaltaknak, amely szerint a törvény hatálya a Horvát Köztársaságban, Romániában, a Szerb Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos állam) lakóhellyel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki.
3.4 A jogi személy tulajdonosának, több tulajdonos esetén legalább egy 1976. január 1-jén, vagy később született tulajdonosnak, valamint az egyéni vállalkozónak valamely szomszédos államban lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárnak kell lennie. Pályázat benyújtására jogosult továbbá az is, aki a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló eljárást (ideértve a honosítási és az egyszerűsített honosítási eljárást is) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendeletben rögzített szabályok szerint elindította, esetükben azonban a támogatási szerződés megkötésének feltétele a megszerzett magyar állampolgárság. Ukrajnában és a Szlovák Köztársaságban lakóhellyel rendelkező pályázók esetében a pályázati feltételeknek megfelel az a nem magyar állampolgár is, aki a Szátv. alapján kiadott „Magyar igazolvány”-nyal vagy „Magyar hozzátartozói igazolvánnyal” rendelkezik, továbbá jogosult pályázni akkor is, ha magyar igazolvány megszerzésére irányuló eljárást elindította. A szerződéskötés feltétele a „Magyar igazolvány” vagy „Magyar hozzátartozói igazolvány” megléte.
A magyar állampolgárság meglétéről nyilatkozni kell, az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás elindításáról a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiállított – a folyamatban lévő eljárást igazoló átvételi elismervény – benyújtása szükséges. A támogatási szerződés megkötésének feltétele a megszerzett magyar állampolgárság!
3.5 Egy támogatást igénylő – beleértve partner-, vagy kapcsolt vállalkozásokat is (a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014 EU rendelet melléklete alapján meghatározva) – jelen pályázati felhívás kapcsán kizárólag egy pályázatot nyújthat be!
3.6 Egy projekt kapcsán, kizárólag egy pályázat nyújtható be!
3.7 A pályázó vállalkozásnak a helyi jogszabályoknak megfelelően hatósági nyilvántartásba vett vállalkozásnak kell lennie (előtársaság nem pályázhat).
4. Támogatható kiadások:
Pályázati Felhívás 1.A) és 1.C) pontja szerinti pályázóknak:
- termeléshez, gyártáshoz szükséges eszköz beszerzése (beleértve a növény és állatállomány fejlesztést, illetve járművek ( 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet alapján) közül kizárólag:
- pótkocsi, félpótkocsi, hűtőkocsi,
- Mezőgazdasági erőgépek (pl. traktor)
11 Traktorok
111 Hagyományos felépítésű mezőgazdasági traktorok
112 Különleges traktorok
12 Magajáró betakarítók
121 Szántóföldi növények betakarító gépei
129 Egyéb betakarítók
19 Egyéb magajáró gépek
191 Magajáró rakodók
199 Magajáró egyéb gépek
- információs technológia-fejlesztés, informatikai eszközök és szoftverek,
- gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések,
- hazai vagy külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel, valamint piacra jutást segítő tevékenység, marketing költségek
Pályázati Felhívás 1.B) és 1.D) pontja szerinti pályázók a fenti költségeken túl az alábbi kiadásokra is pályázhatnak:
- Anyagköltség
- Az üzletvitelhez igénybevett szolgáltatás –
- szakértői, jogi és tanácsadói, könyvviteli költségek
- kommunikációs szolgáltatások (telefon, internet, posta)
- informatikai, rendszerüzemeltetési és webfejlesztési szolgáltatások díja
- közüzemi szolgáltatások
- banki szolgáltatások
- bérleti díj
- hatósági, igazgatási szolgáltatási költségek
- egyéb szolgáltatások pl. adatbankokhoz történő hozzáférés költsége
5. Nem támogatható kiadások:
- személyi jellegű ráfordítások juttatások (bérköltség, prémium, végkielégítés)
- jövedéki termékek (pl. alkohol, dohányáru termékek költségei)
- további nem támogatható kiadások lásd. Útmutató
6. Nem részesülhetnek támogatásban:
- politikai pártok vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezetek
- azok a szervezetek, akik a 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet fogalmának nem felelnek meg,
- azok a vállalkozások és tulajdonosai, amelyek az adott pályázat megjelentetését megelőzően az Alap vagy a határon túli magyarok támogatását szolgáló bármely fejezeti kezelésű előirányzat terhére kiírt pályázatban valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltattak, valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított tartalmú okiratot használtak fel, illetve az elnyert pályázat alapján kötött szerződést – nekik felróható okból – maradéktalanul nem teljesítették (ide értve azt is, hogy elszámolási kötelezettségüknek nem tettek eleget),
- azok a vállalkozások és tulajdonosai, amelyek a céljelleggel nyújtott támogatást nem a rendeltetésének megfelelően használták fel, és az ebből eredő visszafizetési kötelezettségnek nem tettek eleget, valamint amelyek a pénzügyi támogatás felhasználásával kapcsolatosan előírt elszámolási vagy számadási kötelezettség teljesítésekor valótlan tartalmú nyilatkozatot tettek, illetőleg valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használtak fel,
- azok a vállalkozások és tulajdonosai, amelyek végelszámolás, vagy csődeljárás alatt állnak, illetve amelyek ellen felszámolási vagy egyéb megszüntető eljárás van folyamatban,
- azok a vállalkozások és tulajdonosai, amelyek vezető tisztségviselője olyan szervezetnél töltött be – a pályázat benyújtását megelőző 2 éven belül – vezető tisztséget, amely szervezettel szemben a 6.1 6.5. pontban meghatározott kizáró ok valamelyike fennáll,
- azok a vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek legalább egy lezárt (beszámoló/SZJA bevallással alátámasztott) teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele, (kivéve a Pályázati Felhívás 1.B) és 1.D) pontja szerinti vállalkozások)
- közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, illetve ilyen tevékenységet fejleszteni kívánó vállalkozások, vállalkozók.
7. Általános elvárások
- A projekt költségvetését a piaci árakhoz igazodóan, reális és takarékos módon kell összeállítani. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, valamint az átlagos piaci árnak történő megfelelést a pályázóval megkötött Támogatási Szerződés hatályba lépését követően is biztosítani kell, továbbá a projektnek meg kell felelnie a reális és takarékos költségvetés előírásának az esetleges géptípus-változás, szállító-váltás és költségszerkezet-módosítás esetén is.
- A projektnek megfelelően kidolgozottnak kell lennie, a támogatási kérelem pontjait ki kell tölteni.
- A projekt megvalósítási helyszínének alkalmasnak kell lennie a támogatási kérelemben jelzett tevékenység végzésére.
- A projektnek a támogatást igénylő által szakmailag megvalósíthatónak kell lennie.
- A beszerezni kívánt eszközöknek meg kell felelnie a vonatkozó európai irányelveknek, szabványoknak, illetve az azokat harmonizáló magyar, vagy az adott országban hatályos rendeleteknek, szabványoknak, környezetvédelmi előírásoknak.
- A Kedvezményezett a beruházással létrehozott vagyont a támogatási jogviszony ideje alatt, a fenntartási időszak végéig (lásd: ÁSZF) kizárólag a Támogató előzetes jóváhagyásával, a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása, átruházása mellett idegenítheti el, adhatja bérbe vagy más használatába, illetve terhelheti meg. A Támogató a jóváhagyás feltételeként kikötheti, hogy a kötelezettségek átvállalásának biztosítása érdekében a beruházással létrehozott vagyon elidegenítése esetén az új tulajdonos a Kedvezményezett helyébe – részleges elidegenítés esetén a Kedvezményezett mellé – bérbe vagy más módon történő használatba adás esetén – e jogviszony fennállásának idejére – a Kedvezményezett mellé a Szerződésbe lépjen be, vagy a kötelezettségek átvállalásáról egyoldalú nyilatkozatot tegyen.
- A támogatási kérelem elutasításra kerülhet, ha a projekt megvalósítása kiemelkedően jelentős kockázatot hordoz, valamint ha a támogatási kérelem nincs összhangban a Felhívás célkitűzéseivel (Jelentős kockázatot jelenthet többek között a támogatási kérelem nem megfelelő kidolgozottsága; a projekt megvalósítása szempontjából kockázatos gazdálkodási adatok.)
8. Igényelhető támogatás:
8.1 A teljes támogatási keretösszeg 525.000.000 Ft, melyről a beérkezett pályázatok mennyisége és minősége alapján, a Kollégium javaslatát figyelembe véve a Bethlen Gábor Alap Bizottsága dönt.
8.2 Megpályázható támogatás.
8.2.1 a pályázati felhívás 1.A) és 1.B) pontja szerinti vállalkozások esetén 3.000.000 Ft – 4.500.000 Ft közötti összeg. A támogatás mezőgazdasági csekély összegű támogatásnak minősül 1408/2013/EU rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerint, vagy halászati támogatásnak a 875/2007/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerinti. A csekély összegű (de minimis) támogatástartalom EUR-ban történő meghatározása a pályázat hivatalos megjelenési hónapjának első napján – 2016.június 1-jén – érvényes EKB árfolyamon történik.
8.2.2. a pályázati felhívás 1.C) és 1.D) pontja szerinti vállalkozások esetén 3.000.000 Ft – 6.000.000 Ft közötti összeg. A támogatás általános csekély összegű támogatásnak minősül 1407/2013/EU rendelet a 6. cikk (1) bekezdése szerint. A csekély összegű (de minimis) támogatástartalom EUR-ban történő meghatározása a pályázat hivatalos megjelenési hónapjának első napján – 2016.június 1-jén – érvényes EKB árfolyamon történik.
8.3 A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás, melyet egy összegben folyósít a Támogató.
8.4 A finanszírozás 100 % támogatási előleg nyújtása mellett utólagos beszámolási kötelezettséggel, illetve beszámoló elfogadását követően. Az Alapkezelő fenntartja magának a jogot, hogy azon pályázók esetében, akik korábbi pályázat beszámolási illetve hiánypótlási kötelezettségüknek késedelmesen tesznek eleget, támogatási előleget nem biztosít, esetükben a támogatás utalására a projekt/program megvalósulását követően benyújtott és elfogadott beszámoló alapján kerülhet sor.
8.5 A támogatás intenzitása 100%.
8.6 A pályázat kiírója nem teszi kötelezővé az önrész bemutatását.
9. A pályázat megvalósítási paraméterei:
- Megvalósítási időszak: 2016.január 1 – 2017. február 28.
- A pályázat benyújtásának kezdő időpontja: 2016. június 15.
- Benyújtási határidő: 2016.július 15. 12,00 óra
- Elszámolási határidő: a támogatottnak a program/projekt megvalósítását követő 30 napon belül, de legkésőbb 2017. március 30-ig szükséges a szakmai és pénzügyi beszámolót benyújtania a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer (NIR) felületén.
10. A pályázat benyújtásának formája:
A pályázat benyújtása kizárólag elektronikus formában történik a NIR online felületén, a nir.bgazrt.hu oldalon vagy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapjáról. Az ehhez szükséges adatlap illetve nyomtatványok megtalálhatóak a Bethlen Gábor Alapkezelő honlapján (bgazrt.hu).
- pályázati felhívás
- pályázati (elektronikus) adatlap és mellékletei
- 2016. évi Pályázati és elszámolási útmutató a pályázati felhíváshoz
- Általános Szerződési Feltételek
11. Pályázat benyújtásához szükséges adatokat, dokumentumokat, a NIR pályázati felületre kell feltölteni, melyek közül a 11.2 (IV.sz. melléklet) és 11.10 (III.sz melléklet), továbbá amennyiben vonatkoznak a pályázóra a 11.11 (I.sz. melléklet), és 11.12 (II.sz. melléklet) pontoknál ismertetett dokumentumokat eredeti példányban is be kell küldeni,:
A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSAKOR KÖTELEZŐEN CSATOLANDÓ DOKUMENTUMOK, MELYEK NEM HIÁNYPÓTOLHATÓAK
11.1 PÁLYÁZATI ADATLAP
A pályázati adatlap elektronikus, a NIR rendszerben kitöltött és beadott pályázati adatlap. Az adatlap részeként kerülnek feltöltésre a pályázat mellékletei. Több oldalas melléklet feltöltésére egy fájlba foglalva van lehetőség, oldalanként nincs rá mód!
11.2 NYILATKOZAT
Nyilatkozat arról, hogy a pályázatban megadott információk, a benyújtott mellékletek valódiak és hitelesek. A melléklethez használt sablon a NIR-ben elérhető illetve a bgazrt.hu oldalról letölthető. A mellékletet szkennelve fel kell tölteni a pályázathoz és egy eredeti példányt postai úton megküldeni szükséges az Alapkezelőhöz legkésőbb a pályázat NIR rendszerben való rögzítésének napjáig, illetve, ha az postai üzemidőn kívül történt, akkor az azt követő munkanapon.
A nyilatkozatot a szervezet törvényes képviseletére jogosult személy írja alá.
11.3 ALÁÍRÁS IGAZOLÁS
A pályázatban törvényes képviselőként megjelölt azon személy pénzügyi intézmény által igazolt, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírás mintája (aláírási címpéldány, vagy banki aláírás-bejelentő karton, vagy az aláírás minta közjegyző által hitelesített másolata) aki a Nyilatkozat c. mellékletet aláírja illetve nyertes pályázat esetén szerződést köt az Alapkezelővel.
11.4 MŰKÖDÉSI IGAZOLÁS
30 napnál nem régebbi hatósági/bírósági nyilvántartásról szóló igazolás gazdasági társaságoknál, egyéni vállalkozásoknál, vagy érvényes vállalkozói igazolvány.
A PÁLYÁZATHOZ KÖTELEZŐEN CSATOLANDÓ DOKUMENTUMOK, MELYEK HIÁNYPÓTOLHATÓAK
11.5 PÉNZFORGALMI SZÁMLASZÁM IGAZOLÁS (banki igazolás),
Magyarországon vezetett számlák esetében minden számlára vonatkozóan kérjük benyújtani.
11.6 ADÓSZÁM IGAZOLÁS
Az adószám beazonosítására alkalmas dokumentum csatolása.
(Felhívjuk a figyelmet, hogy nyertes pályázat esetén a támogatási szerződés megkötésének a feltétele annak igazolása, hogy nincs adótartozása).
11.7 MEGHATALMAZÁS
Amennyiben a Nyilatkozatot nem a szervezet törvényes képviselője írja alá, úgy a nyilatkozattevő(k) meghatalmazásának csatolása szükséges. A meghatalmazáshoz használható sablon a NIR-ben elérhető illetve a bgazrt.hu oldalról a pályázati dokumentációból letölthető. Meghatalmazás esetén mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott aláírási igazolását csatolni szükséges.
11.8 MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT IGAZOLÓ DOKUMENTUM
A pályázati felhívás 3.4 pontja alapján meghatározott tulajdonosok, amennyiben már magyar állampolgársággal, illetve Szlovákia, Ukrajna esetében „Magyar igazolvánnyal” vagy „Magyar hozzátartozói igazolvánnyal” rendelkeznek, elég a NIR pályázati adatlapon nyilatkozni, hogy magyar állampolgárok, igazolást nem kell csatolni.
Amennyiben magyar állampolgársággal nem rendelkezik, akkor az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás elindításáról a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiállított – a folyamatban lévő eljárást igazoló átvételi elismervény – benyújtása szükséges. A támogatási szerződés megkötésének feltétele a megszerzett magyar állampolgárság!
Ukrajnában és a Szlovák Köztársaságban lakóhellyel rendelkező pályázók esetében amennyiben nem rendelkeznek „Magyar igazolvány”-nyal vagy „Magyar hozzátartozói igazolvánnyal”, akkor kérjük annak igazolását, hogy az igazolvány megszerzésére irányuló eljárást elindította. A szerződéskötés feltétele a „Magyar igazolvány” vagy „Magyar hozzátartozói igazolvány” megléte.
11.9 ÉVES BESZÁMOLÓ a vállalkozás éves gazdálkodásról az adott ország jogszabályai szerint (Pályázati Felhívás 1.A) vagy 1.C) pályázati célon induló vállalkozások esetén kell beadni).
A vállalkozás legutolsó lezárt évének gazdálkodásáról (2015) készült éves beszámoló (mérleg, eredménykimutatás), vagy egyszerűsített beszámoló, bevételekről készített kimutatás az adott ország jogszabályainak megfelelően.
11.10 DE MINIMIS NYILATKOZAT
A nyilatkozatban a folyó pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi év során KIZÁRÓLAG MAGYARORSZÁGON kapott de minimis támogatásokat kell feltüntetni, a saját országukban kapott de minimis támogatást NEM!
11.11 MVH belépési Nyilatkozatotkizárólag az 1.A) vagy 1.B) pályázati célon induló vállalkozásoknak kötelező kitölteni, melyet EREDETI CÉGSZERŰEN ALÁÍRT PÉLDÁNYBAN IS SZÜKSÉGES BEKÜLDENI.
11.13 A VÁLLALKOZÁS ÜZLETI SZEMPONTÚ BEMUTATÁSA
A pályázó vállalkozásának bemutatása, amely tartalmazza a pályázati igény indoklását maximum 5 oldal (10 000 karakter) terjedelemben.
Tartalmi értékelés szempontjai 14. pontban olvashatóak.
A PÁLYÁZATHOZ KÖTELEZŐEN NEM CSATOLANDÓ DOKUMENTUM
11.14 ÁRAJÁNLATOK
Kérjük, hogy a pályázatban szereplő minden 100 000 eFt fölötti költséget árajánlattal támasszon alá, melyek beszerzése kötelező, meglétük a fenntartási időszak végéig bármikor ellenőrizhetők.
Az okiratok, igazolások magyar nyelvű fordítását külön dokumentumként kérjük csatolni a NIR erre a célra kialakított felületein.
12. Hiánypótlás:
Hiányosan és/vagy nem megfelelően kitöltött, de minden mellékletet tartalmazó pályázat esetén a hiányosság rendezésére a pályázónak egyszeri lehetősége van, melyre az erről szóló értesítés kiküldésétől számított legfeljebb 7 naptári nap áll rendelkezésre.
13. A pályázat érvénytelensége:
13.1 a pályázó a pályázatot nem a felhívásban közzétett tárgyban nyújtotta be;
13.2 a pályázó nem tartozik a pályázati felhívás 3. pontjában feltüntetett pályázói körbe
13.3 a pályázó a pályázatban nem a valóságnak megfelelő adatokat adott meg;
13.4 a pályázó a kötelezően benyújtandó mellékleteket nem csatolta;
13.5 a pályázó határidőre nem tett eleget vagy nem megfelelően tett eleget a hiánypótlási felszólításnak.
14. A pályázatok elbírálásának szempontjai:Tartalmi értékelés szempontjai:
- A vállalkozás üzleti szempontú bemutatása, mely tartalmazza az üzleti modellt, illetve a rövid-, közép és hosszú távú célok leírását
- A vállalkozás célpiacának/célpiacainak bemutatása, kiemelve a lehetséges versenytársakat
- A vállalkozás termékeinek és/vagy nyújtott szolgáltatásainak bemutatása, mely tartalmazza az árazási stratégiát, valamint a lehetséges vevők és szállítók bemutatását
- A vállalkozás értékesítési stratégiájának bemutatása, mely tartalmazza az értékesítési célokat és azok elérésének lehetséges módjait
- A vállalkozás meglévő és később szükséges eszközeinek/beruházásainak bemutatása, mely tartalmazza az igényelt pályázat felhasználási módját
- A kiadási és bevételi adatok rövid bemutatása, kiemelve a jövedelmezőséget legalább a pályázat felhasználási időpontját követő 1 éves időtávban
- A csapat bemutatása, mely tartalmazza a vállalkozás működtetéséhez szükséges kompetenciák meglétének leírását
- Az igényelt pályázati összeg felhasználásának indoklása
- A vállalkozás hozzájárulása a nemzetpolitikai célok teljesüléséhez
A pályázatok végső beadási határidejét követő 90 napon belül a Bizottság dönt a pályázatokról, melyről a pályázók a Bizottság döntését követő 8 napon belül elektronikus levél formájában értesítést kapnak.
15. Szerződéskötés:
A nyertes pályázókkal az Alapkezelő támogatási szerződést köt. A költségvetési támogatás felhasználásának szabályait és a szerződéskötés részletes feltételeit, illetve dokumentumait a 2016. évi Pályázati és elszámolási útmutató és az Általános Szerződési Feltételek tartalmazzák. Amennyiben a pályázó nem felel meg a 2016. évi Pályázati és elszámolási útmutatóban meghatározott követelményeknek, úgy a szerződéskötési ajánlat hatályát veszti. A pályázónak hiányosan vagy hibásan beküldött dokumentáció esetében egy alkalommal van lehetősége hiánypótlásra.
16. A támogatási szerződés megszegésének következményei:
16.1 Amennyiben a támogatott a támogatási összeget a szerződésben meghatározott céltól eltérően használja fel, vagy egyéb, a támogatással kapcsolatos fontos kötelezettségét nem teljesíti, a támogató jogosult a szerződéstől elállni, azt azonnali hatállyal felmondani és a szerződésszegés következményeit alkalmazni.
16.2 A Támogatott köteles szerződésszegés esetén a támogatási összeget részben vagy egészben visszautalni. A jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét a támogatott az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A § (2) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm.rendelet, valamint a határon túli költségvetési támogatásokról szóló 98/2012. (V.15.) Korm. rendelet szerinti ügyleti – késedelem esetén késedelmi – kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Az Alapkezelő a teljesítés érdekében a szerződéskötés feltételeként pénzkövetelési biztosítékot határozhat meg. 17. A pályázatokra vonatkozó speciális szabályok:Amennyiben a támogatott tevékenység európai uniós versenyjogi értelemben vett gazdasági tevékenységnek minősül,
a) és amennyiben a kedvezményezett mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás, a részére nyújtott támogatás mezőgazdasági csekély összegű támogatásként [A) pont],
b) és amennyiben a kedvezményezett a halászati- és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozás, a részére nyújtott támogatás halászati csekély összegű támogatásként [B) pont]
c) az a)-b) ponton kívüli egyéb esetben általános csekély összegű támogatásként [C)pont] nyújtható.
A) Mezőgazdasági csekély összegű támogatás
A mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9—17. o.) (a továbbiakban 1408/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján nyújtható. Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során Magyarországon odaítélt mezőgazdasági csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 15 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a rendelet 3. cikk (3) bekezdésében foglalt felső határt. A rendelkezésre álló szabad keretösszeget az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkében, illetve a 3. cikk (5)-(8) bekezdésében, valamint a 717/2014/EU bizottsági rendelet 5. cikkében, illetve a 3. cikk (5)-(8) bekezdésekben foglaltakra figyelemmel kell megállapítani.
Fúzió és felvásárlás esetén valamennyi, a korábbi vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy bármely, akár az új, akár a megszerzendő vállalkozásnak nyújtandó új, csekély összegű támogatás meghaladja-e a vonatkozó felső határt. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás ezt követően is jogszerű marad.
Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.
A támogatottnak az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
A támogatás alól kizárt ágazatok/tevékenységek:
a) olyan támogatás, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;
b) a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;
c) az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás
Amennyiben egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás a 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban is egyaránt tevékenységet végez, illetve a 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egyéb tevékenységeket folytat, az utóbbi ágazatok vagy tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 1407/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandók.
Amennyiben egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás a halászati és akvakultúra ágazatban is tevékenységet végez, az utóbbi tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 717/2014/EU bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandók.
Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás esetén, a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenységre vagy tevékenységekre tekintettel az 1407/2013/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott támogatásokkal, feltéve, hogy a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén biztosított, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatásban.
Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás esetén, a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 717/2014/EU bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó támogatás esetén, a halászati és akvakultúra-ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások a 717/2014/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében rögzített felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenységre vagy tevékenységekre tekintettel a 717/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott támogatásokkal, feltéve, hogy a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén biztosított, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatásban.
A mezőgazdasági csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek kapcsán vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés kapcsán nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi az Európai Bizottság által elfogadott határozatban vagy csoportmentességi rendeletekben az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget.
A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
B) Halászati csekély összegű támogatás
A halászati csekély összegű (de minimis) támogatás kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 24-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.6.28., 45—54. o.) (a továbbiakban 717/2014/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján nyújtható. Az egy és ugyanazon halászati és akvakultúra-ágazati vállalkozás részére az 717/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során Magyarországon odaítélt halászati csekély összegű támogatás támogatástartalma nem haladhatja meg a 30 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a rendelet 3. cikke (3) bekezdésében foglalt felső határt. A rendelkezésre álló szabad keretösszeget az 717/2014/EU bizottsági rendelet 5. cikkében, illetve a 3. cikk (5)-(8) bekezdésében, valamint a 717/2014/EU bizottsági rendelet 5. cikkében, illetve a 3. cikk (5)-(8) bekezdésekben foglaltakra figyelemmel kell megállapítani.
Fúzió és felvásárlás esetén valamennyi, a korábbi vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy bármely, akár az új, akár a megszerzendő vállalkozásnak nyújtandó új, csekély összegű támogatás meghaladja-e a vonatkozó felső határt. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás ezt követően is jogszerű marad.
Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.
A támogatottnak az 717/2014/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
A támogatás alól kizárt ágazatok/tevékenységek:
a) olyan támogatás, amelynek összegét a piacon beszerzett vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján állapították meg;
b) a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;
c) az importáru helyett belföldi áru használatához kötött támogatás;
d) halászhajók vásárlására nyújtott támogatás;
e) halászhajók főhajtóműveinek vagy kiegészítő hajtóműveinek korszerűsítésére vagy cseréjére irányuló támogatás;
f) a hajó halászati kapacitásának növelését célzó műveletekre vagy halfelderítési képességének növelését célzó berendezésekre irányuló támogatás;
g) új halászhajók építésére vagy halászhajók behozatalára nyújtott támogatás;
h) a halászati tevékenységek ideiglenes vagy végleges szüneteltetésére irányuló támogatás, kivéve, ha az 508/2014/EU rendelet erről kifejezetten rendelkezik;
i) a felderítő halászatra irányuló támogatás;
j) vállalkozás tulajdonjogának átadására irányuló támogatás;
k) közvetlen újratelepítésre irányuló támogatás, kivéve abban az esetben, ha azt valamely uniós jogi aktus állományvédelmi intézkedésként kifejezetten előírja, illetve kísérleti újratelepítés esetén.
Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban is egyaránt tevékenységet végez, illetve a 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egyéb tevékenységeket folytat, az utóbbi ágazatok vagy tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 1407/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandók.
Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek elsődleges előállítása területén is végez tevékenységet, az előbbi tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 717/2014/EU bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandók.
A halászati és akvakultúra-ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a halászati és akvakultúra-ágazatra tekintettel a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felső határig halmozhatók, feltéve, ha biztosítva van, hogy a halászati és akvakultúra-ágazatban végzett tevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
A halászati és akvakultúra ágazatban, valamint a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a halászati és akvakultúra-ágazatra tekintettel a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások a 717/2014/EU bizottsági rendeletben rögzített felső határig halmozhatók az 1408/2013/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
A halászati csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban meghatározott maximális intenzitást vagy összeget.
A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
C) Általános csekély összegű támogatás
Általános csekély összegű (de minimis) támogatás kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján nyújtható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.]
Fúzió és felvásárlás esetén valamennyi, a korábbi vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy bármely, akár az új, akár a megszerzendő vállalkozásnak nyújtandó új, csekély összegű támogatás meghaladja-e a vonatkozó felső határt. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás ezt követően is jogszerű marad.
Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.
A támogatottnak az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
A támogatott kijelenti, hogy – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – a támogatást nem használja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.
A támogatás alól kizárt ágazatok/tevékenységek:
a) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás
b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások támogatása;
c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások támogatása, amennyiben:
ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
cb) a támogatás az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbadásától függ;
d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez; értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;
e) az import áruk helyett belföldi áru használatához kötött támogatás;
f) a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében történő végző vállalkozások számára nyújtott támogatás teherszállító járművek megvásárlására [3. cikk (2) bekezdés 2. albekezdés].
Amennyiben egy vállalkozás a fenti a-c) pontokban említett ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alkalmazásának hatálya alá tartozó ágazatokban egyaránt végez tevékenységet az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályait csupán ez utóbbi ágazatra vagy tevékenységre tekintettel nyújtott támogatásokra kell alkalmazni – feltéve, hogy a támogatást nyújtó megfelelő eszközökkel biztosítja – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése -, hogy a rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek nem részesülnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatásban.
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.
Az általános csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
18. Adatvédelmi hozzájárulás
A pályázat beadásával a pályázó egyben hozzájárul az alábbi adatainak és a támogatói döntés tartalmának az Alapkezelő internetes honlapján való nyilvános közzétételéhez, kezeléséhez valamint a Kincstári Monitoring Rendszerben való közzétételéhez.
- a pályázó neve,
- lakcíme vagy székhelye,
- a pályázat Bga tv. szerinti jogcíme,
- a pályázott összeg,
- a pályázatról szóló döntés,
- a támogatási összeg,
- a támogatás formája, kategóriája, intenzitása,
- a támogatás futamideje,
- az elszámolás (közbenső elszámolás) határideje,
- az elszámolás időpontja,
A Pályázó felelősséget vállal arra, hogy az általa benyújtásra kerülő bármilyen nemű dokumentáció – azinformációszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá az érintettre irányadó személyes joga alapján – nem sérti senki személyiségi jogait és a Pályázó rendelkezik mindazon beleegyezéssel, engedéllyel, amely e jogokkal bíró személyektől beszerezhető. Az ezek esetleges hiányából származó következmények teljes mértékben a Pályázót terhelik.
19. Kifogás, jogorvoslat
A Támogatott által a pályázati eljárásra, a támogatási igény befogadására, az érvénytelenségi, vagy kizárási támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozóan kifogásnak, egyéb jogorvoslatnak helye nincs.
További információk az Alapkezelő honlapján – bgazrt.hu – Magyarországgal szomszédos országokban bejegyzett és működő fiatal magyar vállalkozások tevékenységének támogatása pályázati felhívás címszó alatt találhatóak.
1 A vállalkozásnak gazdasági tevékenységet kell végezni, továbbá adószámmal kell rendelkeznie.
2 „3. §…. (2)5 A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(3)6 A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.”
