XXI. Mécs László Szabadegyetem – csütörtöki program

A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmánya július 9-e és július 15-e között szervezi meg a XXI. Mécs László Szabadegyetemet a jászói Autokemping területén.

A július 12-ei, csütörtöki program:

10:00 Előadás és könyvbemutató: „Lola könyve – Kassától Márai Sándorig.”

Előadó: Ötvös Anna, kassai történész-könyvtáros, Márai-kutató. Ki volt Matzner Lola, Márai Sándor rejtőzködő felesége, írásainak első olvasója, akit naplóiban csak L. kezdőbetűvel jelöl? Mi a személyes története? Az elóadó az L. betű mögé akart nézni, kiemelni alakját az ismeretlenségből. Szó szerint a szemétből került hozzá Matzner Lola fotóalbuma, amelynek anyaga könyvünkben látható először. Ötvös Anna valódi leletmentést végzett, leporolta a képeket, levéltári és sajtóforrások, levelek, naplók, interjúk segítségével felderítette a fotókon látható figurák családi viszonyrendszerét. A Moskovicsok és Matznerek orvos-lapkiadó családja a 19. század végén, a 20. század elején fontos szerepet játszott Kassa szellemi felemelkedésében; önzetlenül jótékonykodtak, szenvedélyesen munkálkodtak a közjóért. A kötet rekonstruálja azt a kulturális és társadalmi közeget, ahonnan Márai és felesége elindult. A forráskiadvány hiánypótló a Márai-kutatásban: több homályos életrajzi momentumot is pontosít, és makacs legendákat oszlat el. Nagyon alapos nyomozómunkát végzett, korabeli dokumentumokat, leveleket, anyakönyvi kivonatokat és a kor napilapjait is tüzetesen átnézte, hogy minél teljesebb képet kaphasson Loláról és arról a kulturális-társadalmi közegről, amelyben Máraival éltek. Szerencséjére még olyan közeli rokonokkal és barátokkal is tudott találkozni, akiktől sok új információt szerezhetett be vagy éppen évtizedekig fennálló legendákat oszlathatott el. „Olyan dolgokkal és olyan emberekkel találkozhattam, akikkel talán, ha most kezdeném, már nem futnék össze. Közülük többen meghaltak, az anyagok eltűntek vagy most már nem lehet őket úgy összerakni. Azt hiszem, hogy szerencsés voltam, jókor voltam jó helyen.” – vallja az előadó. Az előadás után a szerző megjelent könyvét árusítják majd és személyesen dedikálja azt.

11:00    Előadás: „Az 1848/1849-es szabadságharc és forradalom magyar nagyasszonyai.”

Előadó: Takaró Mihály, magyar író, irodalomtörténész, tanár. A középiskolai történelem- és irodalomórák alapján hajlamosak vagyunk azt hinni, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcban csak és kizárólag férfiak játszottak jelentős szerepet. Lehet, hogy a tankönyvek szerzői csak őket emelték ki, de mi pontosan tudjuk, hogy minden valamirevaló férfi mögött egy erős asszony áll. Rendkívüli asszonyok tevékenykedtek a szabadságharcban. 1848/49-ben szép számmal akadtak olyanok, akik nem a hagyományos női, hazafias feladatokat akarták ellátni (sebesültek ápolása, főzés a katonákra), hanem harcolni akartak. A rendkívüli körülmények a nőknek nagyobb mozgásteret adtak, „női szerepükből” való kilépést engedélyeztek. Sokukról csak a sebesülésekor, véletlenül derült ki női mivolta. A szabadságharcban jelentős szerepet játszottak a következő hölgyek: Bányai Júlia honvédszázados, Csizmárovits Mária huszárhadnagy, Jagello Apollónia, Kossuth Zsuzsanna főápolónő, Lebstück Mária huszárfőhadnagy, Megyesi Karolina honvéd altiszt, Pfiffner Paulina honvédhadnagy, Nyári Mari, Szilágyi Ida, Zoltán Istvánné honvéd, Viola Anna honvédtizedes, Zichy Antónia, Teleki Blanka, Szendrey Júlia, Bányai Júlia.

14:30 Előadás: „Gyuri bácsi gyógynövényei és gyógyteái.”

Előadó: Szabó György, Gyuri bácsi, magyar természetgyógyász, a népi gyógyítás művelője, a bükki füvesember. A népgyógyászat ma is működő, élő jelenség, mindnyájunk tapasztalata tartja életben, teszi gazdagabbá. Bár az orvostudomány ma csodákra képes, mégsem szabad elfelejtenünk azt a gyógyító tudást, amit évszázadok alatt halmozott fel az emberiség. A Bükki Füvesember Egyesületet azzal a céllal hozták létre alapító tagjai, hogy kutassák és megőrizzék a népi gyógyászat értékeit, különös tekintettel a gyógynövények ismeretére és felhasználására, valamint hogy támogassák Szabó Gyuri bácsi bükki füvesember tevékenységét. A népgyógyászat és Gyuri bácsi neve elválaszthatatlanul összeforrott a mai magyar köztudatban. Mindkettő nagy jelentőséggel bír az egészség megőrzésében, a betegségek gyorsabb leküzdésében. Gyuri bácsi előadásában a gyakran ismételt kérdésekre ad választ: Hogyan készítsem a teát? Összekeverhetek több egyedi növényt egy teában? A nap mely szakaszában érdemes gyógyteát fogyasztani? Mivel ízesíthetem a gyógyteákat? Reggel, ha nincs időm teakészítéssel foglalkozni, megfőzhetem előtte való este? Baj, ha tovább ázik a teám, mint 15 – 20 perc? Gyógyszer mellett fogyaszthatok-e gyógyteákat? Reggelente kávét iszom, utána lehet gyógyteát fogyasztani? Gyerekek is fogyaszthatnak gyógyteát? Ihatom hidegen a teákat? Megtekinthetők és megvásárolhatók lesznek Szabó Gyuri bácsi és lánya, Zsuzsa könyvei is a gyógynövényekről: Javasasszony unokája, A bükki füvesember gyógynövényei és A bükki füvesember nyomában. Az előadás után Gyuri bácsi eddig megjelent könyveit árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

16:00 Előadás és vetítés:  „Két keréken a világban.”

Előadó: Szeder László, Felvidéki kerékpáros világutazó, az országút jegyese Komáromból. A felvidéki kerékpáros 2016. május 1-jén Komárom főteréről indult ötödik hosszabb kerékpáros földrajzi tanulmányútra, mely 600 napig, 2017. december 23-áig tartott. Ennek az útnak az előzményei a 2006-os két hónapos út Belorussziába, 2007-ben egy három hónapos út Nyugat-Európába (elsősorban Franciaországba), 2013-ban egy hét hónapos út a Balkán-félszigetre és Oroszország európai részére, majd 2014-15-ben már több mint egy évig volt úton, meglátogatva a kaukázusi országokat, Törökországot és Ciprust. A 12 ezer kilométeres út fő célja Portugália minél alaposabb bejárása, megismerése, nyelvének megtanulása volt, de az oda úton Európa (Horvátország, Olaszország, Svájc, Franciaország, Spanyolország) minél több számára új vidékét is igyekezett megismerni. Portugáliában több mint fél évet töltött, az ország legtöbb vidékén megfordult és hosszabb időt töltött az országhoz tartozó, az Atlanti-óceán közepén található Azori-szigeteken is. 2017. januárjában és február első felében az Afrika nyugati partjai előtt, már a trópusokon fekvő kis országban, a Zöld-foki szigeteken utazott hátizsákkal és gyalog, a biciklit Portugáliában hagyva, majd onnan visszaérkezve  ismét kerékpárral Marokkó útjait járt két és fél hónapig. Az előadó útjának erről a szakaszáról, a két afrikai országban töltött időről számol majd be. A kerékpáros világutazó az előadás helyszínére, a jászói táborba is kerékpárral érkezik Komáromból.

19:00    Előadás és vetítés:  „Az Osztrák- Magyar Monarchia légjáró eszközei és a felhők katonái.”

Előadó: Bagoly András, gépészmérnök. Az előadó az Osztrák-Magyar Monarchia légjáró eszközeiről, valamint a felhők katonáiról emlékezik meg, akiknek a  technikai hiányosságokat  – nem háborúra készülvén  – elszántságukkal, hazaszeretetükkel, önfeláldozásukkal kellett megtámogatni, úgy, hogy emberségükkel példát adtak az utókornak, mert tudták, hogy magyar sorsunknak kell legyen örökös kapaszkodója. Olyan eseményekről beszél majd, amely a repülői stratégiát, taktikát értenék, de magyarázatot kell adni súlyponti kérdésekre is, mely nem mindig a hadsereg tévedhetetlensége miatt, de leginkább a nagyhatalmak gátlástalan alkuinak és anyagi túlerejének volt közvetlen folyománya. Sok képet válogatott össze, hogy a repülők milyen konstrukciós kihívásoknak kellett megfelelniük, miben voltak előrébb a tervezők, és milyen közvetlen hatásait tapasztalták meg a nóvumoknak.

20:00    Előadás és vetítés:  „Ártatlan bűnösök, Gömöriek a szovjet lágerekben.”

Előadó: Lehotai Aladár, felvidéki helytörténész, helytörténeti kutató Uzipanyitról. Ártatlan bűnösök, Gömöriek a szovjet lágerekben című 20 perces dokumentumfilm vetítése. 1945 januárjában Alsó- és Felsőbalogról, illetve a szomszédos Uzapanyitról több mint 130 ártatlan, civil lakost vittek el kényszermunkára. A donyecki bányákból 19-en vissza se tértek, odavesztek. Az áldozatok és a túlélők előtt tisztelegve Nagybalogon 2005-ben emlékművet is avattak. Koós István szervező portálunknak elmondta, az emlékmű tulajdonképp a 136 elhurcolt ember tiszteletére épült, de tartalmazza az első világháborúban elhunyt 29 és a második világháborúban elhunyt 28 személy, valamint a belső kitelepítésre szánt, illetve ítélt 28 család és a holokausztra elhurcolt 15 zsidó ember emlékét is. Az emlékműhez a csúszós utak miatt most csak a legelszántabbak mentek ki, az iskolában azonban annál többen voltak. Az 1200 lakosú faluban a tragédia közvetve, a felmenői által szinte mindenkit érint.

A Mécs László Szabadegyetem fővédnöke Bartal Károly Tamás, a jászóvári premontrei rend nyugalmazott főapátja.

A rendezvény társszervezői: Jászói Községi Hivatal és Önkormányzat; Debrődi Községi Hivatal és Önkormányzat; Szepsi Városi Hivatal és Önkormányzat; Szepsi Városi Művelődési Központ és Könyvtár; Csemadok Jászói Alapszervezete; Csemadok Szepsi Alapszervezete.

A rendezvény támogatói: Bethlen Gábor Alap Zrt., Budapest (Magyarország); Jászói Községi Hivatal és Önkormányzat; Debrődi Községi Hivatal és Önkormányzat; Szlovák Köztársaság Kormányának Nemzeti Kisebbségekért Felelős Főosztálya.