Címke: Babucs Zoltán hadtörténész rovata
A losonci rajtaütés
Százhatvannyolc esztendővel ezelőtt, 1849. március 24-én történt, hogy a magyar fősereg jobbszárnya előtt ténykedő Beniczky Lajos őrnagy „száguldó különítménye” fényes nappal rajtaütött a Losoncon...
A felvidéki Coburg-huszárok hazatérése 1848-ban
A szabadságharc első időszakában, 1848 őszén csaknem a teljes 8. Coburg-huszárezred és a Vilmos-huszárok négy százada – mindkettő felvidéki magyar és tót legénységű –...
Gróf Andrássy Gyula, a snájdig katonatiszt
Százkilencvennégy esztendővel ezelőtt, 1823. március 8-án a felvidéki Tőketerebesen született csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula, Kossuth híve és politikai megbízottja, a párizsi társasági...
Az eperjesi vértanúk
Háromszázharminc éve, 1687. március 3-án gróf Antonio Caraffa császári generális teljhatalmat kapott, amelynek eredményeként a császárellenes összeesküvést kivizsgáló eperjesi vésztörvényszék huszonkét tehetős polgárt és...
A garami hídfő visszavétele
Hetvenkét esztendővel ezelőtt, 1945. február 24-én a „Südwind” („Déli Szél”) hadművelet elérte célját: a Felvidéken német csapatok felszámolták a szovjetek garami hídfőállását, az ellenséget...
Gróf Andrássy Gyula miniszterelnöki kinevezése
Hosszas tárgyalások eredményeként, I. Ferenc József császár 1867. február 17-én nevezte ki magyar miniszterelnökké a felvidéki birtokokkal rendelkező csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyulát....
Hetven éve írták alá a párizsi békeszerződést
Magyarország a második világháborút is a vesztesek oldalán fejezte be és a győztesek még a trianoninál is súlyosabb békefeltételeket szabtak. A békeszerződés aláírására hetven...
A lipótvári erőd stratégiai szerepe
Az 1848/1849. évi magyar függetlenségi háború idején, a császári-királyi fősereg 1848 december közepén megindított általános támadása során a magyar erők mindenhol hátrálásra kényszerültek, s...
A zsebrákok elleni hadjárat vége
Ötszázötven éve, 1467. január havának végén Mátyás csapatai bevették a Nyitra vármegyei Kosztolány várát, mely tizenegy hónappal korábban került a cseh bratríkok (zsoldosok) kezére.
Hetvenöt esztendeje született döntés a magyar 2. hadsereg frontra küldéséről
A közhiedelemmel ellentétben nem „felesleges elemekből” állt a magyar 2. hadsereg személyi állománya, hanem emberanyag szempontjából az ország területét egyenlően terhelték le, úgy, hogy a fiatalabb korosztályokat minél kisebb mértékben vegyék igénybe, így kerültek felvidéki honvédek a keleti hadműveleti területre készülődő miskolci VII. hadtest alakulatainak állományába.
Rimaszombati huszárok a Donnál
1943. január 12-én – hetvennégy esztendővel ezelőtt – vette kezdetét a Donnál álló magyar 2. hadsereg kálváriája, mikor Urivnál megindult a szovjet 40. hadsereg támadása.
Felvidékiek a XX. századi világégésekben
Babucs Zoltán hadtörténész és dr. Lux Gyula családja volt a vendége a Szövetség a Közös Célokért rimaszombati és losonci irodája által szervezett kiállításmegnyitónak és...