Csáky Károly szellemi múzeuma

Az árucserének egykor jól ismert formája volt a házaló kereskedés. Az ilyen kereskedő „gyalog vagy szekéren faluról falura járó ember” volt, aki különféle mezőgazdasági vagy ipari termékeket árusított. Ilyenek …

A nagy fejedelem szellemét mindig tisztelet övezte az Ipoly-mentén is. Tudtak itteni útjairól, kapcsolatairól; a Rákóczi-kultuszt és az iránta való tiszteletet Hontban is ápolták, főleg a nagy évfordulók  alkalmával, …

Manapság sokat olvashatunk arról, mennyire nincs nálunk betartva a kétnyelvűség. Kormányozhatnak liberális, konzervatív, kereszténydemokrata, szocialista, baloldali vagy jobboldali pártok, egyben nagyon megegyeznek: a kétnyelvűséget lehetőleg mellőzni és érvényteleníteni …

A kuruc időszakban Hont megye szabad királyi városa Rákóczi mellett állt. Ebben nagy szerepe volt Hellenbach János bányagrófnak, aki a fejedelem hűséges híve volt. A labancok elől egy …

Köztudott, hogy a nagy fejedelmet, II. Rákóczi Ferencet szoros szálak fűzték Hont megyéhez is. Brigadérosa, Ocskay László 1703. szeptember 14-én hódoltatta meg a vidék hajdani királyi városát, nagy …

Bartók Béla szellemét, emberi karakterét az érintett településeken az 1980-as években még nagy tisztelet övezte. Mindenütt szeretettel beszéltek róla, az utódok is értékelték szorgalmas munkáját, s büszkék voltak arra, …

Bartók a magyarságot körülvevő népek zenéjének is kiváló kutatója, s egyben őt tekinthetjük a kelet-európai népzenetudomány megalapítójának.

Köztudott, hogy Bartók Bélát a mai Szlovákia területéhez szoros szálak kötötték. Megannyi kapcsolat fűzte ide, hisz édesanyja, Voit Paula pozsonyi származású, maga pedig egy ideig az itteni Királyi Katolikus …

Az ipolysági emléktábla felirata: ”Csak a gyáva szereti önmagát , az erős nemzeteket hordoz szívében.”

A népdal- és népmesegyűjtő Pajor A már idézett néprajzi vonatkozású Pajor-cikkeken kívül megemlíthetnénk még az Életképek-ben megjelent /1845.I.177-183/ Falusi vendégség című munkát is. Az 1840-es és az 1850-es években …