Bizonyára sokan irigykedve nézik, hogy az euró-bevezetés kapujában lévő Szlovákia 9 százalék feletti GDP-növekedést produkál. Mi a titkuk? A piacbarát kormányzati intézkedések – derül ki szlovákiai elemzésünkből.
Szlovákia képe ma gyökeresen megváltozott, nem befelé forduló, nacionalista felhangokkal jellemző ország, hanem dinamikusan fejlődő piacgazdaság, lekörözve minket, az „éltanuló” mintaországot, könnyedén produkálja azokat a makrogazdasági mutatókat, amelyekért mi komoly küzdelmet folytatunk, nagy áldozatokat vállalunk. Szlováki így az euró bevezetésének küszöbénél áll.
A rendszerváltás utáni Szlovákiában „fagyos” időszak idején még minimális külföldi befektetések voltak csupán, mivel nacionalista külpolitikát folytatott az akkori első ember, Vladimír Mečiar. Az ország elzárkózott a külvilágtól, kaotikus állapotok uralkodtak, nagy volt a korrupció, az alvilág társadalmi és politikai befolyása érvényesült, sok vállalkozó meg volt félemlítve és zsarolva az alvilági szereplők részéről.
A Dzurinda-kormány hozta el az új korszakot az ország számára. Helyreállította a jogrendet, egyre vonzóbb lett a szlovák piac a külföldi tőke előtt, Dzurinda az EU-val szimpatizáló politikájával ajtót nyitott az országnak a nagyvilág előtt. Ma európai és amerikai politikusok partnert látnak Szlovákiában. A 2004-es EU-csatlakozás után az országba kezdtek áramlani a külföldi befektetések, autógyárak, multicégek és pénzügyi intézetek. A Dzurinda vezette kormány versenyképessé tette az országot a régióban azáltal, hogy kedvező vállalkozói környezetet alakított ki a kis- és középvállalkozóknak egyaránt. Az áfát levitték 19 százalékra, megszüntették az osztalékadót és az ingatlanilletéket.
Mindezeknek köszönhetően Szlovákia bruttó hazai összterméke (GDP) az idei harmadik negyedévben 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amivel Szlovákia elérte a legdinamikusabb gazdasági növekedést a visegrádi régióban. A növekedést jelenleg elsősorban az export, illetve a fejlődő ipari termelés biztosítja, de főleg az autóipar. A kedvező intézkedéseknek köszönhetően jelentős külföldi tőke áramlott az országba. Ma autó-nagyhatalomnak is nevezik Szlovákiát, hiszen a nyugati régióban a Volkswagen (Bratislava – Pozsony), és a Peugeot-Citroen (Trnava – Nagyszombat) gyár üzemel, illetve az északi régióban, Zsolnán, a Kia-autógyár telepedett meg.
Szlovákia gyors gazdasági növekedését az export, ezen belül főleg a járműexport segíti elő, hiszen az említett autógyárak közel egymillió autót gyártanak éves szinten. Hozzájárul a növekedéshez továbbá a lakosság növekvő fogyasztása is, hiszen a béremelkedések ezt mind jobban lehetővé teszik. Az idén a harmadik negyedévi fogyasztás nem kevesebb, mint 8,3 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbihoz képest, miközben a reálbér 4,2 százalékkal növekedett ez idő alatt.
December 21-én a schengeni határnyitás szabad közlekedést biztosít Szlovákia polgárainak Ausztriába, Csehországba és Magyarországra. A szlovák kormány egyik legnagyobb jelenlegi erőfeszítése az euroövezet 2009. évi csatlakozására irányul, és az ezzel kapcsolatos infláció megzabolázására. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke múlt héten reményét fejezte ki, hogy Szlovákia , bejelentett tervének megfelelően, 2009-ben csatlakozhat az euróövezethez.
hetek.hu
