Tíz éve alakult meg a szlovákiai magyarok parlamenti képviseletét azóta is ellátó Magyar Koalíció Pártja (MKP). Az évfordulót szombaton, az egykori alakuló közgyűlés helyszínén, Dunaszerdahelyen ünnepelik, ahol Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is részt vesz és beszédet mond. A magyar párt 1998 nyarán, az addig három szlovákiai magyar politikai erő, az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, és a Magyar Polgári Párt egyesítésével, a szlovákiai magyar politika megosztottságát felszámolandó szándékkal, s a parlamenti választásokra való készülődés jegyében jött létre, hogy az akkori szlovák ellenzéki pártokkal összefogva véget vessenek az európai integrációs törekvések ellenében politizáló Vladimír Mečiar hatalmának.
Az alakuló közgyűlésen Bugár Bélát választották a párt elnökévé, akit kilenc év múltán, a tavaly tavasszal végbement tisztújításkor Csáky Pál győzött le 14 szavazattal. Bugár akkor bejelentette: képviselői mandátumának lejártával (2010-ben) végleg kivonul a közéletből. Az MKP azóta a megosztottság jeleit mutatja. Szombat reggel még úgy lehetett tudni: Bugár nem megy el az évfordulós ünnepségre.
Az MKP 1998 őszén, a választásokon elért eredményével Mikuláš Dzurinda első kormányában kormányzati szerephez jutott. Négy év múlva, amikor ismét Dzurinda alakított kormányt, a magyar párt újra kormányzati pozícióba került, és amikor 2006-ban, röviddel a kormány mandátumának lejárta előtt előrehozott választásokat kellett tartani, az MKP ismét hozta a régi, közel 11,68 százalékos eredményét, de a kormányt alakító Smer-SD elnöke, Robert Fico az MKP-nél öt ezrelékponttal jobban végző nemzeti erőt, a nacionalista Ján Slota nevével jegyzett SNS-t, és az MKP-nél rosszabb eredményt elért Vladimír Mečiar Néppártját választotta koalíciós partnerének.
Az MKP országos elnöksége szombaton évfordulós nyilatkozatot tett közzé.
Az MTI pozsonyi irodájához is eljuttatott dokumentumban a tíz évvel ezelőtti egyesülésre utalva a testület megállapítja: „Saját sorainkban legyőztük a megosztottságot, és egyesítettük – máig működően – a szlovákiai magyar politika szándékait”.
Megállapítják: „Nélkülünk 1998-ban nem alakulhatott volna Európa-barát kormány” Szlovákiában. Mint írják MKP máig arra a legbüszkébb, hogy politikánk eredményeképpen Szlovákia a NATO és az Európai Unió tagjává vált, és Magyarországgal együtt részévé vált a schengeni övezetnek is”.
Dokumentumában az MKP elnöksége megállapítja: nyolc éves kormányzati pozíciójának kezdetekor „hozzálátott az elnyomása miatt felhalmozódott sok évtizedes lemaradás leküzdéséhez”, a magyarok lakta területek „gazdasági elsorvasztottságának felszámolásához”, közben sok mindent sikerült elhárítani a magyar nemzeti azonosságtudat erősítésének útjában álló akadályokból, és „lassan kezdett körülötte megváltozni a világ”.
A magyar párt egyebek között emlékeztet, hogy Párkány és Esztergom között kormányzati részvétele idején épülhetett újjá a Mária-Valéria-híd, nyílhatott meg az ukrán-szlovák határral „kettévágott falu”, Kis-és Nagyszelmenc közti átkelő, napirendre kerülhetett az Ipoly-hidak újjáépítésének programja, infrastrukturális létesítmények épültek, de az MKP legnagyobb eredményének a Selye János Egyetem létrehozását tartja.
A párt „jubileumi mérlegének” hiány-és hibajegyzékében felsoroltak, az „objektív okokból és önhibákból” bekövetkezett állapotok között több minden szerepel. „Nem sikerült kellőképpen emelni a nyelvi-és kulturális jogaink szintjét, és kialakítani egy olyan közigazgatási rendszert, amely kedvező feltételeket teremtett volna régiónk és közösségünk fejlődéséhez.
Nem tudtuk megteremteni a kistérségek gazdasági fejlődéséhez szükséges hatékony feltételeket. Nem voltunk következetesek a tulajdonjogok helyreállításában, és ezért nem valósult meg a magyarságuk miatt károsultak kárpótlása” – ismeri be a „megújulást feltételeit” hangsúlyozó MKP, nem nevesítve azt, amit a választói egyre gyakrabban vetnek a szemére, hogy kormányzásának nyolc éve során nem harcolta ki a nemzeti kisebbségek jogállását átfogóan szavatolni hivatott kisebbségjogi törvény megalkotását.
HírSzerző
