A nemzeti szimbólumokkal ellátott euróérmék gyártása augusztus 19-én kezdődik a körmöcbányai pénzverdében. A kereskedelmi bankok alkalmazottait folyamatosan speciális tréningeken készítik fel a „big-bangre”, és a pénzintézeteket már októberben elkezdik feltölteni az uniós fizetőeszközzel.
A Ján Počiatek pénzügyminiszter tárcája, illetve a pozsonyi jegybank (NBS) által közösen irányított nemzeti koordinációs bizottság (NCC) még külön arra is gondolt, hogy a hírektől jelentős részben elvágott, alacsony képzettségű és rossz körülmények között élő roma lakosságot is felkészítsék a pénzcserére.
Az állami pénzverde szóvivője szerint Körmöcbányán (Kremnica) jelenleg a technológia tesztelése folyik, és minden a tervek szerint halad. Az olajozott átálláshoz ugyanakkor külső segítséget is igénybe vesz északi szomszédunk: a NBS által a művelethez megrendelt papírbankókat Pozsony Ausztriától „kölcsönzi”.
A technikai műveletek lebonyolítása mellett a lakosság tájékoztatása, illetve az átállással kapcsolatos aggodalmak eloszlatása is kiemelt szerepet játszik az NCC tevékenységében. A szlovák polgárok 72 százaléka tart attól, hogy sok kereskedő visszaél majd a váltás adta lehetőséggel, és indokolatlan áremelésre használja az alkalmat. Az NCC külön stratégiát dolgozott ki a fogyasztók védelme érdekében, amelynek keretében folyamatosan figyelemmel kísérik az árakat – írja az EurAlert.
A kabinet azonban még ennél konkrétabb intézkedéssel is egy árszabályozó törvény megalkotásával próbálja elejét venni a nem kívánt következményeknek. Ez utóbbi lépést nemcsak az áruházláncok, de még a jegybank is ellenzi – mutat rá a Wiener Zeitung. A pénzügyi tárca is elismerte, hogy szélsőséges intézkedésről van szó, ugyanakkor szükséges kormányzati inflációellenes eszköznek nevezte azt.
A drágulás azonban valószínűleg semmiképp nem lesz elkerülhető az átállást követően – mutat rá a Deutsche Bank elemzője. Jóllehet északi szomszédunk Szlovéniánál várhatóan kevésbé turbulens időpontban csatlakozik a monetáris unióhoz, fogyasztói árszintje az EU27 átlagának csupán 63 százalékát éri el.
A lakosság inflációs félelmei mellett speciális problémát jelent Szlovákia számára, hogy elsősorban az ország keleti részén, a többségi társadalomtól elszigetelten élő cigány közösségekben is tudatosítsák a bekövetkező változást. A hagyományos, többnyire tájékoztató prezentációkból és tanfolyamokból álló módszerek helyett a szervezők zenei és színházi előadásokba burkolva próbálják meg eljuttatni az információkat a túlnyomórészt segélyen tengődő, alacsony képzettségű, tájékozatlan tömegekhez. A pozsonyi vezetés aggodalmai nem alap nélküliek: az euróval szembeni ellenséges gyanakvás főleg a cigányság idősebb tagjai körében gyakran megfigyelhető – tájékoztat a Deutschlandfunk.
Világgazdaság
