Hozzánk még nem gyűrűzött be a pénzügyi világválság. Szakmai és poltikai síkon is hangsúlyozzák: a bankszektor annak ellenére, hogy külföldi tulajdonban van, egyelőre stabil, a lakossági betétek biztonságban vannak.
A Pénzügyminisztérium, a biztonságérzetet erősítendő, a lakossági megtakarítások védelmének megerősítésében gondolkodik. Ír és más országok példáját követve a 100 százalékos garancia bevezetése is szóba jöhet. Megelőzendő azt a súlyos helyzetet, hogy a lakosság a hazai bankbetétjeit tömegesen külföldön helyezze el. Jelenleg ugyanis az állam a betétek 90 százalékáért vállal garanciát, maximum 607 ezer koronáig.
A pénzügyi válság főleg az Egyesült Államokban vált drámaivá, a gazdaságban azonban egyelőre jelentősebben nem érezteti hatását.
Gál Zsolt gazdaságpolitikai szakértő a következőket nyilatkozta ezzel kapcsolatban a Pátria Rádió Napi Krónikájának: „Ami az egész világgazdaságot illeti, vagy megnézzük a nyugati országok egyéb szektorait vagy a makrogazdasági mutatókat: infláció, munkanélküliség, foglalkoztatottság, GDP-növekedés, csökkenés, stagnálás stb., akkor egyáltalán nem drámai ez a mostani válság. Szó sincs arról, hogy az elmúlt évtizedek vagy a nagyvilági válság óta ez lenne a legnagyobb probléma. Ugyanis reálgazdaság még most is aránylag jó. Ahhoz képest, hogy válság van, még mindig növekszik a gazdaságok egy része vagy csak mérsékelten csökken, stagnálás közeli helyzetben van. Munkanélküliség, infláció – egyáltalán nincsenek különösen drámai számok. A 70-évek végén a 80-as évek elején 10 százalék feletti volt az amerikai munkanélküliségi és az inflációs ráta is a gazdasági stagnálás mellett. Akkor az USA nagyon megsínylette a második árrobbanást, ahhoz képest most nagyon jók a makrogazdasági mutatók. A fő kérdés azonban az lesz, hogy milyen veszteség árán és mikor tud kilábalni ebből a válságból a nyugati világ, milyen konzekvenciát vonnak le ebből a válságból és mit alakítanak át a gazdasági-pénzügyi rendszerükbe”.
Felvidék Ma, Pátria, k, sk
