A földek tulajdonjogának átfogó rendezése tizenöt éve, a 330/1991 törvénytár számú törvénye alapján kezdődött. Ennek a folyamatnak az eredménye az a névsor, amely megjelent az írott sajtóban, illetve megtekinthető volt a különböző honlapokon. Sajnos, ez a névsor nem volt teljes, hiszen a fölújított földnyilvántartás (közismert nevén ROEP) pénzhiány miatt, csak a kataszteri területek mintegy egynegyedében valósult meg.
Ha azok közé a szerencsések közé tartozott, akiknek a felmenője rajta volt a listák valamelyikén, tanácsos volt minél előbb elindítani a hagyatéki, illetve a póthagyatéki eljárást az örökhagyó után.
Ehhez szüksége van egy államnyelven íródott beadványra, amelyet az illetékes járásbíróságra nyújt be, és bizonyítania kell a jogosultságát (az Ön felmenője az, aki a listán szerepel), valamint pontosan meg kell jelölnie az öröklés tárgyát. Ez annyit jelent, hogy be kell szereznie az örökhagyó halotti anyakönyvi kivonatát – jó esetben az anyakönyvi hivatalból, ha pedig régebben halálozott el, akkor a levéltárból. Ha volt már utána hagyatéki eljárás, az arról szóló végzést, az örökösök kilétének és a már megöröklött vagyon tisztázásának érdekében. A jogosultságot, bizonyító iratokat (születési anyakönyvi kivonatok, szükség esetén halotti anyakönyvi kivonatok), amennyiben nem volt még hagyatéki eljárás lefolytatva, valamint a megörökölendő földterületre vonatkozó iratokat. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy amennyiben a közjegyző kéri ki a telekkönyvi kivonatokat, a parcellák azonosítása illetékmentes, de ha az örökös, akkor illetékköteles. Ahhoz azonban, hogy a hagyatéki eljárás lefolytatására szóló javaslatot beadhassuk, tudnunk kell, mit és hol akarunk megörökölni. A mellékleteknek is szlovák nyelvűeknek kell lenniük, illetve szlovákra kell őket hivatalos tolmáccsal lefordíttatni.
Természetesen az illetékek – bírósági, ill. igazgatási illeték – nagyságát a törvény szabja meg, akár csak a tolmács és a közjegyző javadalmazását is. Az igazgatási illeték az esetek többségében állandó – pl. egy tulajdonlap 350,- Sk volt, ma ennek megfelelő euró, de a többi fizetnivaló nagysága jobbára az öröklendő vagyon értékétől függ.
A hagyatéki ill. póthagyatéki eljárás az ügy bonyolultságától függően több illetve kevesebb időt igényelhet. Nagyon lényeges az örökösök hozzáállása, például a dédnagyapa 23 dédunokája is, legyen jelen, vagy megbízott által képviseltesse magát a hagyatéki tárgyaláson, hogy formai okok miatt ne kelljen a hagyatéki tárgyalást háromszor kitűzni.
Köztudomású, hogy a nevesítettlen földek 2005. 9. 1 után az állam tulajdonába kerültek, majd egy éven belül a községek vették át. Joggal merül fel a kérdés, hogy mi lesz azokkal a földekkel, amelyekre a tulajdonlap ez után az időpont után nem lett lefektetve? Nem a jogos tulajdonos neve szerepel a tulajdonlapon. Kié a föld? A községé, vagy azé, aki megörökölte?
Törvényi szabályozás híján most csak az Alkotmányra hivatkozhatunk, amely 20 cikkelyében kimondja, hogy mindenki tulajdona ugyanolyan törvényi tartalommal és védelemmel bír. Bízom benne, hogy amire ez a kérdés valóban időszerű lesz, törvényhozó testületünk közmegelégedésre szabályozza ezt a kérdést.
Sajnos, megtörténhet, hogy meglepetés ér bennünket, amikor kikérjük a földjeinkre vonatkozó tulajdonlapokat: elmulasztottak beírni egy hagyatéki végzést 1968-ban, vagy 1992-ben. Az ilyen ügyeket is intéznünk kell, ezért azt tanácsolom, hogy minél hamarabb nézzenek utána, hogy a tulajdonlap szerint, a miénk-e az a földterület, amit a sajátunknak hiszünk, vagy nem.
Az alkotmányos jogunkról, a jogos földtulajdonunkról 2009-ben, de utána sem volna szabad kényelemből lemondanunk! Akik 2005. szeptember 1.-ig ezt nem tették meg, az alkotmányos jogra hivatkozva keresetet kell benyújtaniuk az illetékes járási bíróságra, betartva a fent leírt eljárási procedúrákat. Ez ügyben most már ajánlatos ügyvéd segítségét kérni.
Felvidék Ma, Dr. Szabó Olga, ügyvéd
