(Frissítve) Tusnádfürdőn, a XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban a Kárpát-medencei magyarság politikai vezetői is előadást tartottak. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke a felvidéki magyarság hármas kötődéséről beszélt: ez a nemzeti kötődés, az állampolgárságból adódó kötődés és az európai identitás. Előadásában kifejtette, hogy Szlovákiában a legnagyobb probléma szerinte a szlovákok szemléletében van, ennek gyökereit pedig a szlovák állami múlt hiányában kell keresni.
A magyar—szlovák együttműködésnek alapfeltétele a kölcsönös tisztelet — szögezte le Csáky Pál. Előadásában felidézte az elmúlt húsz év történéseit, Csehszlovákia felbomlását, miniszterelnök-helyettesként kifejtett tevékenységét. Megjegyezte: nem is olyan régen Bukarestben a román sajtó előtt magyarul szólalt meg Szlovákia és Románia miniszterelnök-helyettese, ő maga és Markó Béla. A szlovák nyelvtörvény elfogadása is azt bizonyítja azonban, hogy a múlt többsíkú volt, valószínűleg a jövő is ilyen lesz, véleménye szerint azonban előbb-utóbb rájön majd a szerb, szlovák, román politikai elit is, hogy az autonómiaformák erősítik az államot.
A következő húsz esztendő legfontosabb feladata Romániában a központosított állam lebontása – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A politikus szerint ennek első lépése a decentralizáció, ezután pedig a regionalizációnak kell következnie a sajátos autonómiaformák kialakításával. A régiókat közigazgatási hatáskörrel kell felruházni, és át kell szervezni azokat. Lehetséges egy harmadik lépés is, a sokak számára még vörös posztót jelentő föderalizáció — mutatott rá, hangsúlyozva: ez a derűlátó forgatókönyv, létezik azonban egy negatív is: a szlovákiai nyelvtörvény, a magyar intézményvezetők eltávolítása Székelyföldön azt bizonyítja, a történelem visszafordítható.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a szerbiai magyarság helyzetéről szólva elmondta, hogy tavaly óta a Magyar Koalíció képviselői képezik a mérleg nyelvét, nélkülük nincs parlamenti többség. Abban is különböznek a határon túli magyarság többi szervezetétől, hogy a különböző autonómiakoncepciókat összehangolták, és olyan közös stratégiát dolgoztak ki, amellyel mindenki egyetért, az önrendelkezés ugyanis a vajdasági magyar politizálás alapkérdése volt. Augusztusig elfogadják azt a törvénytervezetet, amelynek alapján lehetségessé válik a Magyar Nemzeti Tanács újraválasztása, ehhez azonban a közösség támogatása szükséges. A testület hatásköre oktatási, kulturális ügyekre terjed ki. Hogy mégsem rózsás a helyzet a Vajdaságban, az is bizonyítja, hogy a Magyar Koalíció azt fontolgatja, ősztől nem támogatja majd a kabinetet a parlamentből. Magyarországtól pedig azt várják el, hogy ami a határon túli magyarok számára prioritás, Budapest számára is ugyanolyan fontos legyen.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke arra panaszkodott, hogy „ukránosítási kampány” kezdődött, ami aláássa a magyar oktatási rendszert. Visszalépésnek nevezte az új választási rendszert is, amely csak országos pártnak adja meg a választáson való szereplés lehetőségét. Hangsúlyozva: ők eddig is kevéssé tudták befolyásolni sorsukat, az elmúlt száz évben öt különböző állam katonaruháját voltak kénytelenek magukra ölteni a kárpátaljai magyar fiatalok. Helyzetük azért is merőben más, mert Ukrajnának középtávon sincs esélye az Európai Unió tagjává válni, országszerte szertefoszlottak a remények a narancsos forradalom után, ráadásul egyre erősebb ukránosítási folyamattal kell szembenézniük, jelenleg például az anyanyelvű érettségi és egyetemi felvételit akadályoztatják, és veszélybe sodródhat a politikai képviselet is. Így nem marad más hátra, mint fellépni az ukránosítás ellen.
mti, Felvidék Ma, Háromszék
