Budapesten ma átadták a Külügyminisztérium díját, a Lánchíd-díjat. Az egyik kitüntetett Dr.Szarka László felvidéki történész, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának dékánja, aki több éven át a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatójaként, kutatóként sokat tett a határon túli magyar kisebbségekért.
A Külügyminisztérium idei, a Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért kitüntetéseit – más néven Lánchíd-díjait – Fischer Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, Szarka László, a szlovákiai Selye Egyetem Tanárképző Karának dékánja és Sz. Bíró Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa kapta; a díjakat Balázs Péter külügyminiszter adta át Budapesten csütörtökön.
Balázs Péter a díjátadáson elmondta, hogy a Lánchíd-díjjal azokat ismerik el, akik munkásságukkal segítik a Külügyminisztérium tevékenységét a felfokozott tempójú világban, és a diplomácia vezetőivel „együtt gondolkodnak, segítenek nekik a gondolkodásban”.
Ilyen segítséget nyújt Fischer Ferenc, aki Latin-Amerika térségét jól ismeri, és a Pécsi Tudományegyetem keretei között létrehozta az Ibero-Amerika Központot, amelynek célja Latin-Amerika, valamint Spanyolország és Portugália mélyebb megismertetése a magyar közvéleménnyel. Egyetemükön minden év májusában rendeznek szekcióülést, amelyen rendszeresen felszólalnak a Magyarországon akkreditált latin-amerikai nagykövetek is – mondta.
Szarka László 1998-ban létrehozta az Akadémia Kisebbségkutató Műhelyét, és annak vezetője lett. Irányításával 2001-ben Kisebbségkutató Intézet alakult, amelynek 2009-ig vezetője volt, ezután lett dékán. Szarka László egyúttal a készülő magyar-szlovák történelemtanári kézikönyvet is szerkeszti. Munkássága azért is jelentős, mert a két ország viszonylatában „felszínre jönnek eltemetettnek vélt nacionalista indulatok” mindkét fél részéről, amit kezelni kell – fogalmazott a külügyminiszter.
Sz. Bíró Zoltánról elmondta: Oroszország-szakértőként rendszeresen részt vesz a magyar-orosz kétoldalú kormányfői találkozók és kormányülések előkészítésében, mert „a titokzatos Oroszországot” illetően mindig naprakész a tudása. A Külügyminisztérium is sokszor kikéri véleményét, mert Sz. Bíró Zoltán nem az a tudós, aki „megáll egy ponton a kutatásban” – tette hozzá Balázs Péter.
A Lánchíd-díjat 2004-ben alapította a Külügyminisztérium, amit a hagyományok szerint augusztus 24-én, a Lánchíd 1842-es alapkőletételének évfordulóján adnak át. Az idén később került erre sor, mert a külügyminiszter aznap elfoglalt volt, de mindenképpen személyesen akarta a díjakat átadni.
Az elismerést a Magyar Köztársaság külpolitikai érdekeinek érvényesítésében, a magyar diplomácia működésének fejlesztésében, az euro-atlanti integráció elmélyítésében és az egyes államokkal való kétoldalú külkapcsolatok kiépítésének területén kiemelkedő tevékenységet végző szakemberek kapják meg.
Az elmúlt években mások mellett Nyíregyháza polgármesterét, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet vezetőjét, a Baptista Szeretetszolgálat elnökét, a Vietnami-Magyar Baráti Társaság elnökét, kutatókat és egyetemi oktatókat is kitüntettek a díjjal.
Felvidék Ma, MTI
