A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának második országos ülésére került sor pénteken Dunaszerdahelyen. A tanácskozás központi témája „A nemzeti kisebbségi érdekérvényesítés intézményes formái” volt. A tanácskozásról – melyen mintegy 35 intézmény képviseltette magát – a Kerekasztal koordinációs bizottságának nevében Petőcz Kálmán tájékoztatott bennünket:
A Kerekasztal első, alakuló ülésére január 28-án került sor. Akkor még meghívásos rendszerben került sor erre, a mai második ülés azonban már teljesen nyitott volt, bármely szlovákiai magyar civil szervezet regisztráltathatta magát.
A nyelvtörvény
A tanácskozás elején áttekintettük, hogy mi is történt január óta, természetesen a legtöbb hozzászólás a szlovákiai módosított nyelvtörvényt érintette. Ezzel kapcsolatban a Kerekasztal aktivitása úgy is megnyilvánult, hogy részt vettünk az ez év, szeptember 1-jén tartott dunaszerdahelyi tiltakozó nagygyűlés szervezésében. Ezen a Kerekasztal nevében fel is szólaltam (lásd itt: Államnyelvtörvény helyett egyenjogúságot! – KLIKK). Állandó kapcsolatot tartunk ez ügyben az Európai Biztonsági és Együttműködés Szervezetének irodájával. Szlovákiai szervezetekkel is kapcsolatban állunk, tájékoztatást nyújtunk a nyelvtörvényről, mert szeretnénk, ha a szlovákok is tudatosítanák, hogy miről is van szó. A kulturális minisztériummal is folytattunk konzultációkat a nyelvtörvény „implementációs” irányelveinek a kidolgozása kapcsán.
A médiák szerepe
Két nappal korábban tartottunk egy konferenciát a médiák helyzetéről, szerepéről és közszolgálatiságáról, ennek a szakmai tanácskozásnak az eredményeiről itt is beszámoltunk. (Lásd itt: Médiatanácskozás a Fórum Intézetben)
További tevékenységek
A szlovák kormány mellett működő nemzetiségi tanácsról az a véleményünk, hogy annak statútuma pillanatnyilag nem felel meg a szlovákiai magyar kisebbség elvárásainak. Itt az is kérdés, hogy egyáltalán van-e értelme ennek a Tanácsnak a munkájában részt venni, és ezáltal asszisztálni egy teljesen felesleges kormánypolitikához. Szükségesnek tartjuk, hogy a kisebbségi nyelvhasználat terén élénk felvilágosító tevékenységet folytassunk, mert sokan vannak, akik nem is tudják, hogy milyen jogokkal élhetünk. Ezzel kapcsolatban arra is rámutattunk, hogy hatékony jogvédelem nélkül nem is igazán várhatjuk el a polgároktól, hogy tömegesen éljenek a jogaikkal. Ezért továbbra is égető szükség van a jogvédelmi hálózat kiépítésére. Ehhez természetesen nem elegendő az akarat, hanem az anyagi forrásokat is biztosítanunk kellene. Ugyancsak szükségesnek tartjuk, hogy a felsőoktatás gondjairól is tartsunk a közeljövőben egy szakmai vitát.
Örülök, hogy szinte valamennyi működő, nyilvántartott komoly civil szervezet képviseltette magát az ülésen. Itt voltak a legnagyobb kulturális szervezetünk, a Csemadok képviselői is. Megegyeztünk abban, hogy továbbra sem kívánjuk hivatalos jogi személyként intézményesíteni a Kerekasztalt. Nekünk nem ez a feladatunk, hanem sokkal inkább az állandó találkozás és eszmecsere megvalósítása, amelyek során néhány közösségi problémának a megoldására is rátalálhatunk. Akár úgy is, hogy egy tekintélyes lobbicsoportként próbáljunk nyomást gyakorolni a döntéshozó szervekre.
Petőcz Kámán után megkérdeztük Agócs Valériát is, hogy a Kerekasztal ülése után csökkentek-e aggodalmai a Pátria Rádió jövője miatt (Lásd felszólalását: Aggódom a rádió nagy múltú magyar adásának jövője miatt)? Elmondta, hogy itt sajnos még nem tartunk, akik igazán tehetnének ez ügyben valamit, még nem tudatosították, hogy a Pátriát elsősorban nem menedzselni kell, hanem újra tartalommal megtölteni.
Tóth Károlynak, a somorjai Fórum Intézet vezetőjének a javaslatára a Kerekasztal elutasította azt a magyarországi médiákban is megjelent kezdeményezést, miszerint a szocialista tartalmú és eszmeiségű könyveket meg kell semmisíteni. „Ezzel is csatlakozunk az országos magyarországi könyvtárak tiltakozásához az ilyen jellegű pusztítás ellen” – mondta.
* * *
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nyitott, a politikai pártoktól független, önkéntes és informális intézmény, amely a szlovákiai magyar szervezetek és jeles személyiségek egyeztető fóruma. A Kerekasztal országos tanácskozásain részt vehet minden olyan kulturális, önkormányzati, állami és civil szervezet (intézmény), amely:
− Szlovákiában van bejegyezve vagy Szlovákiában működik,
− jogi személyiséggel bír és tevékenységi területe országos vagy regionális hatáskörű (azok az országos szervezetek, melyeknek vannak jogi személyiséggel bíró területi és helyi alapszervezetei, a képviselőjét az országos központ delegálja),
− a szlovákiai magyar közösség érdekében tevékenykedik,
− felelősséget érez a közösség fejlesztéséért és érdekérvényesítéséért,
− vállalja, hogy a Kerekasztal közmegegyezéses döntéseit a tevékenységében érvényesíti.
A Kerekasztal évente legalább egyszer ülésezik.
Felvidék Ma, ON
