A szlovákiai kisebbségek jogait sértő nyelvtörvény visszavonására szólított fel Németh Zsolt, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) jogi, valamint külügyi- és Európa-ügyi albizottságainak együttes ülése utáni sajtótájékoztatón.
Németh Zsolt, a KMKF külügyi- és Európa-ügyi albizottságának fideszes társelnöke szerint a KMKF bizottságainak pénteki ülésén a szlovák nyelvtörvény és készülő végrehajtási utasítása megítélését tekintve egyetértés volt abban, hogy „rossz törvényt nem lehet jól végrehajtani”. Ezért Németh Zsolt arra szólította fel a szlovák kormányt, hogy „vonja vissza az alapvető szabadságjogokkal és emberi jogokkal ellentétes, a kisebbségi szabadságjogokat durván korlátozó törvényt”.
A szlovákiai magyarok által is bírált szlovák nyelvtörvény végrehajtási rendeletéről nyilvánosságra hozott elvek szerinte „egy harmadik nyelvtörvényt” jelentenek. Úgy vélte, hogy a készülő végrehajtási rendelet „abszurd elemeket is” tartalmaz. Példaként említette, hogy a rendelet elfogadása esetén „szlovák természetes személyek hozzájárulásától függ majd a kisebbségi nyelvhasználat engedélyezése vagy tiltása”. A készülő rendelet véleménye szerint arra ösztönzi a munkaadókat, hogy a munkavállalókra hárítsák át a büntetést a „nyelvi bűnért”.
Kifogásolta, hogy a szlovákiai magyarság nem mondhatta el véleményét a végrehajtási rendelet tervezetéről, és a szlovák fél lépései a szeptember 10-i szécsényi szlovák-magyar miniszterelnöki csúcson elfogadott, a két ország vitás ügyeit rendezni hivatott 11 pontos cselekvési terv semmibe vételét is jelentik.
Szerinte addig ne alkalmazza a szlovák kormány a vitatott nyelvtörvényt, „amíg nem sikerül a felvidéki magyarság támogatását megnyernie és a Velencei Bizottság állásfoglalása meg nem születik”. (A Velencei Bizottságot – hivatalos nevén a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságot – 1990-ben hozták létre az Európa Tanács tanácsadó szerveként.)
Kocsi László, a KMKF külügyi- és Európa-ügyi albizottságának szocialista társelnöke röviden azt tette hozzá az elhangzottakhoz, hogy egy „kampányhelyzet sehol senkinek semmiféle felmentést nem adhat az alól, hogy az európai értékek, a kisebbségvédelemben közösen vállalt feladatok teljesüljenek”.
Elmondta még, hogy az albizottságok együttes ülésén megvitatták, milyen módon tudnak bekapcsolódni a határon túli magyarok az Európai Unió, elsősorban magyar kezdeményezésre formálódó Duna-stratégiájába, valamint azt, hogy ebben a nagyrégiós együttműködésben hogyan lehet érvényesíteni a „magyar adottságokat és szempontokat”.
A KMKF két albizottságának együttes ülésén részt vevő Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára a tanácskozás után a szlovák nyelvtörvény kapcsán arról beszélt, hogy a magyar fél a két ország közötti együttműködésről 1995-ben kötött alapszerződés alapján is „elvárja, hogy érdemi vita folyjon” a törvény végrehajtási rendeletéről, és „megegyezésre kerüljön sor, különösen is a szlovákiai magyar közösséggel”.
Azokról az ukrajnai intézkedésekről, amelyek a kisebbségek nyelvét főként az oktatásban próbálják korlátozni, Németh Zsolt elmondta, hogy a KMKF albizottságai arra kérték a kormányt, hogy a hétfőn az Országgyűlés által elfogadott, a kárpátaljai magyarság és az ukrajnai kisebbségek jogai mellett kiálló politikai nyilatkozatot „diplomáciai csatornákon keresztül ismertessék”.
Szabó Vilmos ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a helyzet javítása érdekében Kárpátaljára fog utazni, és Balázs Péter külügyminiszter ukrajnai látogatását is tervezik. (mti)
