Külön forrás nem lesz a Duna-stratégia megvalósítására; a meglévő európai uniós eszközök átcsoportosításával valósulhatnak meg a tervezett fejlesztések a csütörtöki budapesti Duna-csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat alapján.
Az EU Duna-régió stratégiája című konferencián Bajnai Gordon magyar miniszterelnök jelezte, Magyarország szívesen vállalná – más országokkal közösen – a határokon átnyúló dunai közlekedési infrastruktúra és tömegközlekedés fejlesztésének vezetését; a tanácskozáson a folyóhoz kötődő szállítási, környezetvédelmi lehetőségekről és a finanszírozási nehézségekről esett szó.
Balázs Péter külügyminiszter a csúcstalálkozóról tartott sajtótájékoztatón elmondta: a Balti-stratégiához hasonlóan a Duna-stratégia keretében tervezett projekteket is meglévő európai uniós forrásból lehet majd a gyakorlatba átültetni, a tanácskozáson elfogadott nyilatkozatban is ez szerepel.
A lehetséges források között említette a magyar diplomácia vezetője a közlekedésfejlesztést segítő uniós forrásokat, illetve a strukturális és kohéziós EU-alapokat. A miniszter nem zárta ki, hogy ha a Duna-stratégia bebizonyítja életképességét, megvalósításához további forrásokat is igénybe lehet majd venni.
A Duna-stratégia keretében megvalósuló regionális együttműködés területei közül a külügyminiszter kiemelte a Duna-völgyi közlekedést – a hajózás és a vasúti közlekedés fejlesztését, hidak és autópályák építését, illetve egymáshoz csatlakozó vasúti, légi és közúti közlekedési csomópontok kiépítését -, valamint a környezetvédelmet és a vízgazdálkodást. A csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat szerint az együttműködésre van mód a vidékfejlesztésben, a turizmusban, az oktatásban, a kultúrában, a sportban, az élelmiszerbiztonságban és a migráció kezelésében is.
A nyilatkozatban az aláírók, nyolc EU-tagállam – Magyarország, Németország, Ausztria, Szlovákia, Románia, Bulgária, Csehország és Szlovénia – úgy fogalmaznak, elismerik az Európai Unió, azon belül is az Európai Bizottság vezető szerepét a Duna-régiós együttműködési folyamat előmozdításában. Emellett azt ígérik, minél több közreműködőt, térségi és helyi önkormányzatokat, üzleti és akadémiai köröket, nem kormányzati szervezeteket bevonnak a munkába a stratégia sikeres előkészítéséért.
Balázs Péter kifejtette: míg a Parlamentben tartott Duna-csúcs Magyarország által szervezett politikai rendezvény volt a legfelsőbb szintű döntéshozók részvételével, addig a Magyar Tudományos Akadémia székházában ezzel egy időben rendezett közreműködői (úgynevezett stakeholder) konferenciát az Európai Bizottság szervezte, a lehető legszélesebb társadalmi mozgósítás céljából, tartományok, városok, civil szervezetek részvételével. A két rendezvény együtt segíti a Duna-stratégia fölépítését – mondta a magyar külügyminiszter.
Az Európai Bizottság rendezésében csütörtökön kezdődött kétnapos konferencián Bajnai Gordon miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország sajátos felelősséget visel a Duna-stratégia kidolgozásáért, hiszen a 2011. első félévi magyar EU-elnökség idején esedékes az elfogadása. Kijelentette, hogy Magyarország – más országokkal közösen – szívesen vállalná a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra és tömegközlekedés fejlesztésének, a Duna-stratégia „zászlóshajóprojektjének” vezetését.
A kormányfő szólt arról is, hogy Magyarország kiemelt területnek tekinti a környezetbarát hajózás, az információtechnológiával korszerűsített fuvarozás fejlesztését, a Duna-völgyi gyorsvasút továbbépítését.
Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa szerint a Duna-stratégia célja a régióban élő 150 millió ember életminőségének javítása. Az osztrák politikus a konferencián azt mondta, ki kell aknázni a formálódó Duna-stratégiában rejlő lehetőségeket, és reményét fejezte ki, hogy a dokumentumot a 2011. évi magyar EU-elnökség idején sikerül elfogadtatni.
Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter azt szorgalmazta, hogy tegyék a Dunát teljes hosszában hajózhatóvá. Szlovák és magyar szakértők 15 éve közösen vizsgálják a Duna-menti környezetet, és megállapították, hogy a Duna gazdasági és közlekedési felhasználása nem szükségképpen befolyásolja kedvezőtlenül a környezet minőségét – tette hozzá.
Bulgária mindenekelőtt a Duna szállítási lehetőségét akarja kihasználni – közölte Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, sürgetve, hogy egymásra épülő projekteket valósítsanak meg.
Emil Boc román kormányfő arról beszélt, hogy meg kell tölteni projektekkel a stratégiát, „különben az csak írott malaszt marad”. Át kell ültetni a gyakorlatba az elképzeléseket – tette hozzá.
Božidar Pankretič horvát miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a Duna-stratégiának konkrét környezetvédelmi intézkedéseket kell majd tartalmaznia.
A Duna-stratégia finanszírozása Bozsidar Delics a szerb miniszterelnök-helyettes szerint valószínűleg „az egyik legkeményebb dió lesz”. Javasolta, hogy tartsanak adományozói konferenciát, amelyen a stratégiában érintett országok megvizsgálhatják, milyen eszközök állnak rendelkezésre. Kitért arra is, hogy az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását is bele kell foglalni a stratégiába.
A Dunát újra szállítási útvonallá kell tenni, és ki kell használni a folyó kínálta rekreációs lehetőségeket is, a víz tisztasága fontos szempont – jelentette ki Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. Azt mondta, a Duna-stratégia kidolgozásával újabb uniós források hívhatók le infrastrukturális fejlesztésekre. A főpolgármester is hangsúlyozta, hogy a stratégiának mindenképpen tartalmaznia kell a „tiszta víz” koncepcióját.
A Duna-stratégia elkészítésével az Európai Tanács bízta meg az Európai Bizottságot tavaly júniusban.
(MTI)
