Július 18-án tölti be 65. életévét Duray Miklós. Az életjubileum alkalmából barátja, Koltay Gábor filmrendező egy „meglepetéspartit” rendezett a számára a budapesti Uránia moziban, ahová az ünnepelten kívül a magyarországi közélet számos ismert személyiségét is meghívta. A magyar kormány részéről Balog Zoltán államtitkár és Martonyi János külügyminiszter (levélben) köszöntötte Duray Miklóst.
Koltay Gábor, Csoóri Sándor, Duray Miklós és Balog Zoltán
Koltay Gábor 1983-ban az István, a király rockopera-film rendezőjeként robban be a magyar filmvilág legismertebbjei közé. Azóta is elsősorban olyan filmeket készít, melyek nemzetünk nagyjainak állít emléket, illetve történelmünk sorsfordulóit helyezi górcső alá. Az ő nevéhez fűződik többek között a Trianon-sorozat, a Honfoglalás, a Sacra Corona, a Wass Albertől és Horthy Miklósról készült filmek. Legutóbbi filmjét a felvidéki magyar közélet emblematikus alakjáról, Duray Miklósról készítette, és noha a hivatalos filmbemutatóra még várni kell, Duray Miklós életjubileuma alkalmából úgy döntött, hogy vendégeinek levetíti A szabadság ára című filmet. (Miután zártkörű, nem hivatalos filmbemutatóról volt szó, a hivatalos bemutatóig a filmismertetővel még várunk). A mintegy 80 főnyi közönség vastapssal jutalmazta Koltay Gábor filmjét.
A filmvetítés után a pohárköszöntőt Balog Zoltán államtitkár, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke mondta. „Meddig kell még újra és újra nekifutnunk nemzeti és keresztény létünk védelmében? Nem tudhatjuk, én azt kérem a sorstól, hogy bármeddig is tart, mindig legyenek ehhez nekünk Duray Miklósok” – mondta Balog Zoltán, aki után Szesztay Ádám kért szót, és Martonyi János magyar külügyminiszter Duray Miklóshoz szóló köszöntőjét tolmácsolta. „Életutad üzenete, hogy nincs külön nemzeti kérdés és demokrácia kérdés. Ha a nemzeti kérdések nem nyernek a demokratikus értékek jegyében megoldást, akkor súlyos hiány marad a demokráciában. És ebbe nem lehet belenyugodni. Ezen a téren mutattál példát, és vállaltál bármilyen árat, a börtönt és a megaláztatást is. Meggyőződésem, hogy a magyarság helyzete e példa híján rosszabb lenne. (…) A demokrácia kérdése az egész magyar nemzet, az egész Kárpát-medence és az egész Közép-Európa közös ügye is. Ebben a tekintetben azt kell, hogy mondjam, a Duray-korszakot nem tekintjük lezártnak, és kérünk, hogy te se tekintsd annak. Isten éltessen továbbra is, az egész magyar nemzetünk javára” – áll a magyar külügyminiszter üzenetében.
Duray Miklóst köszöntötte többek között Magyarország volt köztársasági elnöke, Mádl Ferenc és Mádl Dalma asszony. Eljött Antall József özvegye, Klára asszony, Szili Katalin, a magyar Országgyűlés volt elnöke, Boross Péter volt miniszterelnök, Szabó Vilmos korábbi államtitkár, Lezsák Sándor, a parlament alelnöke, Csurka István író-politikus, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke, Molnár Éva (akit a felvidékiek a pozsonyi Magyar Köztársaság Kulturális Intézete igazgatójaként ismerhettek meg)., Rostás-Farkas György neves cigány költő, Halász Zsuzsa, a KDNP szóvivője, Seres Zsuzsa, az MKA igazgatóhelyettese, Bakos Edit, az Uránia igazgatója.
Csoóri Sándor író új kötetét ajándékozta az ünnepeltnek. A Kormorán együttes vezetője, Koltay Gergely is eljött, hogy gratuláljon Duray Miklósnak. Koltay Gábor a Felvidékről Duray azon barátai és munkatársai közül is meghívott néhányat, akikkel felvidéki forgatások során ismerkedett meg. Ennek a meghívásnak tett eleget Batta György újságíró, Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója, Karkó Henriett, a Felvidéki Rockszínház vezetője is.
Az összejövetelen a köszöntésekben Duray Miklós közéleti pályájának öt évtizedét méltatták. Ebből most két mozzanatot ragadunk ki az MTV videóarchívuma segítségével. Az első Duray Miklós 2002 évi Kossuth-téri felszólalását, és annak következményei idézi fel, a másik pedig az első Magyar Igazolvány átvételét, és annak fogadtatását.
**
Felvidék Ma, Oriskó Norbert