Az állampolgársági jog, így a jellemzően abból következő választójog is a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik az Európai Unióban, ezért politikai vitát okozhatna ugyan, ám semmilyen jelenlegi uniós jogi normával nem volna ellentétes, ha Magyarország szavazati jogot adna a határon túl élő magyar állampolgároknak – hangsúlyozta Lattmann Tamás nemzetközi jogász.
A megkülönböztetés általános tilalmára vonatkozó kötelezettségen kívül nincs olyan, az állampolgárságot, illetve a választójogot érintő uniós jogszabály, amely a szuverenitást korlátozó módon kötelezné a tagállamokat ezekben a kérdésekben – fejtette ki Lattmann Tamás. Elmondta: az EU szuverén államok együttműködése, így több, hagyományosan tagállami hatáskörbe tartozó ügybe az uniónak továbbra sincs beleszólása.
Kitért arra, hogy az európai parlamenti (EP) választásokkal kapcsolatban vannak ugyan uniós szabályok, de azokon a voksolásokon a tagállami állampolgárság – uniós tagállamok közötti viszonyban – nem lényeges, hiszen az EP-választáson minden szavazati joggal rendelkező uniós polgár rész vehet, annak az államnak a részletes szabályai alapján, amelyben él.
Lattmann Tamás hozzátette: ez az elmúlt időszakban a fentiek ellenére azért okozott politikai vitákat, mert egyes EU-tagállamok állampolgárság-kiterjesztő gyakorlata az unión kívül élőknek adott nagy számban állampolgárságot. Példaként hozta Romániát, amely elsődlegesen moldovai románokat juttatott román, ezáltal uniós állampolgársághoz, és ez többek szerint rámutatott a szabályozás hiányosságára. Jelenleg ugyanis nincs olyan európai uniós norma, amellyel ez a gyakorlat ellentétes volna – mondta a nemzetközi jogász, hozzátéve, hogy hasonlóképpen az Ukrajnában és Szerbiában élő magyarok választójoga is legfeljebb politikai vitákhoz vezetne, jogi értelemben azonban nehezen lenne támadható az Európai Unió előtt.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és az ELTE jogi karának oktatója beszélt arról is, hogy az állampolgárság és a választójog nem minden esetben kapcsolódik össze. Így a magyarországi önkormányzati választásokon is részt vehetnek az itt élő külföldiek, és az Országgyűlés elvben szabadon dönthetne akár arról is, hogy ezt a lehetőséget az országgyűlési választásokra is kiterjeszti.
Az állampolgársági és a szavazati jogról szóló viták a legtöbb esetben politikai természetűek – hangsúlyozta Lattmann Tamás, hozzátéve: a jelenlegi jogszabályi környezetben az Európai Unió még egy olyan abszurd helyzetben is csak nehezen avatkozhatna be jogi eszközökkel, ha valamely tagállam mindenkinek, aki él és mozog a Földön, állampolgárságot adna, ezt legfeljebb az adott tagállami alkotmánybíróság találhatná saját alaptörvényével ellentétesnek.
MTI, Felvidék Ma
{iarelatednews articleid=”26364″}
