2015-re minden, 2000 lakosúnál nagyobb településen ki kellene építeni a csatornahálózatot és a lokális szennyvíztisztítókat. Szlovákiában ez a célkitűzés nem teljesül. A kötelezettségszegés miatt községeként akár 725 000 eurós bírságot szabhat ki az EU, amit Nagy József környezetvédelmi miniszter (Most-Híd) az érintett településekre akar ráterhelni.
Bár Nagy bízik abban, hogy a fenyegető büntetést sikerül elhárítani, az idő sürget. Most a késlekedő falvaknak kellene minél gyorsabban elkészíteni pályázatukat, hogy állami támogatást kapjanak a környezetvédelmi operatív programba összpontosított európai forrásokból. A miniszter kijelentése a büntetés áthárításáról nem tetszik a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetségének. „Állami problémáról van szó, az állam a csatlakozási folyamatban vállalta fel ezt a kötelezettséget, úgy kell hát megvalósítania, hogy tényleges gazdasági környezetet teremt hozzá, a szükséges pénzösszeggel együtt, partneri viszonyban az önkormányzatokkal” – véli Milan Muška, a szövetség alelnöke. Sok falu lakójának hosszú ideje nincs lehetősége egészséges ivóvízhez jutni vízvezeték-hálózaton keresztül, s erről a problémáról minden kormány tudott, ám mindig azzal intézték el, hogy a kérdés rendezése meghaladja a költségvetés pénzügyi lehetőségeit. Szlovákia azt vállalta, hogy 2010-re minden, 10 0000 lélekszám feletti településén elkészül a csatornahálózat, s 2015-ig a 2000 főn felüli községekben is. Ezek a települések kérhetnek támogatást uniós forrásokból is.
Az ennél kisebbek teljes egészében a Környezetvédelmi Alapra vannak utalva, melyet a második Dzurinda-kormány idején Miklós László miniszter kezdeményezésére az MKP-frakció törvénytervezetének köszönhetően sikerült megalapítani. Az egy milliárd koronás tőkéjű alap elsődleges célja a kistelepülések egészséges ivóvízhez juttatása volt, s a forrásból vissza nem térítendő támogatáshoz vagy kedvezményes hitelhez juthattak a falvak. Az alap eszközeit árvízvédelem vagy vízvédelem céljaira is igényelni lehetett. Felhasználása körül sok politikai-nemzetiségi vádaskodás folyt, az elmúlt négy-öt évben pedig egészen más célokat is szolgált (pl. hulladék-újrahasznosítást).
Rontotta a vízközmű-fejlesztés ütemét a pénzügyi és gazdasági világválság, amikor jelentősen csökkentek a települések bevételei, s nem maradt pénzük a projektek kidolgoztatására, az esedékes önrészre, a költségekre időközben ráterhelt áfa-fizetési kötelezettségre.
Nagy József miniszter maga is elismeri, irreális célokat tűzött ki a csatlakozási tárgyalások során Szlovákia kormány, s mivel más tagállamok is hasonló cipoőben járnak, abban bízik, sikerül büntetés nélkül megúszni a mulasztást és határidő-módosítást elérni.
