A Pátria Rádió a pedagógusnap alkalmából tartalmas műsorral emlékezett a nemzet napszámosaira, melynek keretében a műsorvezető rákérdezett egy személy nevére, akinek pályafutását részletesen ecsetelte. Az elhangzottakból egyértelmű volt, hogy Czabán Samu a kérdezett személy, ezért betelefonáltam, hogy feleljek a kérdésre. Sajnos a rádió nem fogadta a hívásokat, ezért e-mail-en küldtem el a választ. Hamarosan be is mondták, hogy helyes volt a megfejtésem, és megnyertem a Magyar katolikus Rádió könyvcsomagját.
Eddig a Pátriá Rádióból úgy volt, hogy a nyertest visszahívták, és a megfejtést egy-két mondattal ki lehetett egészíteni. Mivel ez nem történt meg, nem tudtam elmondani ki is volt Czabán Samu akit – mint a történelem szemétdombjára került kommunista ideológia vakbuzgó elkötelezettjét – pozitív személyként a pedagógusok példaképeként mutattak be a hallgatóknak.
Tudvalevő, hogy Czabán Samuról való megemlékezést a szlovákiai magyar pedagógusok még a múlt század hatvanas éveiben kezdték Rozsnyón, kezdetben regionális szinten, amely később országos rendezvénnyé vált. Itt adta át a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Czabán Samu pedagógiai díjat ,és a pedagógusok évente megkoszorúzták a kommunista forradalmár 1968-ban emelt szobrát. Az ezredforduló után azonban sokan feltették a kérdést, itthon, az anyaországban, sőt Erdélyben is – szerencsés dolog-e Czabán Samu nevével fémjelezni a szlovákiai magyar pedagógusok seregszemléjét? Mivel ma már nagyon valószínűtlen, hogy pedagógusaink gondolkodásmódja azonosítható a kommunista, ateista, antiklerikális forradalmár értékrendjével. Azóta nem Czabán Samu napok vannak Rozsnyón évente, hanem a Magyar Pedagógusok Országos Találkozója, és a róla elnevezett pedagógiai díjnak is Felvidéki Magyar Pedagógus Díj lett a neve.
A hétvégén zajlott a Magyar Pedagógusok XVII. országos találkozója Rozsnyón. Olvasom, hogy Pék László elnök úr köszöntőjében hangsúlyozta: …”mennyire jó látni az igazi értékrend iránt elkötelezett pedagógusokat”. Ebben igaza van, de hogy vasárnap délben – a kiadott műsor szerint – azért mégis megkoszorúzták Czabán Samu szobrát, az egy kissé bizarrnak tűnik. De hát lelkük rajta.
Ki is volt Czabán Samu? A Tanácsköztársaság idején a budapesti III. kerületi munkástanács elnöke, majd a közoktatási népbiztos helyettese. Többek között a felekezeti iskolák betiltását és a községi iskolák államosítását szorgalmazta. A Tanácsköztársaság bukása után bebörtönözték, szabadulása után először Ausztriába, majd Csehszlovákiába emigrált, ahol mint kommunista forradalmár részt vett a Csehszlovák Kommunista Párt munkájában. Baloldali lapokat szerkesztett, írásaiban folyamatosan bírálta a nemzeti gondolkodású hazai magyar pedagógusokat , és az akkori szlovenszkói magyar pártokat (Országos Keresztény Szocialista Párt, Magyar Nemzeti Párt) majd ezek egyesülésével az 1936-ban létrejött magyar pártot is. A diktatúra időszakában megjelent értékelések szerint ugyan „Czabán Samu a magyar munkásmozgalom és a hazai neveléstörténet nagy alakja…”, de ma már az értékrendet – szerencsére – nem párt, hanem szakmai szempontok határozzák meg. Nem egy olyan ideológiához való hűség a mérvadó – amely sérti az alapvető emberi jogokat és a demokráciát – hanem azok a nemzeti és keresztény értékek, amelyek a magyarságot a Kárpát-medencében, ezer éven át megőrizték.
