A magyar köztársasági elnök prágai tárgyalásai során kifejtette: a V4 erősebb lenne, ha tagjai együtt lépnének fel az olyan területeken, mint az energiapolitika, az energiabiztonság vagy az atomenergia kérdése.
Schmitt Pál magyar köztársasági elnök Petr Nečas cseh miniszterelnöknek pénteken Prágában olyan konkrét feladatokat javasolt, amelyeket közösen oldhatna meg a négy visegrádi ország. A magyar államfő csütörtökön és pénteken kétnapos hivatalos látogatást tett Csehországban Václav Klaus meghívására. Csehország július elsejétől veszi át Szlovákiától a V4-ek elnöki tisztségét. Schmitt Pál szerint a visegrádi négyeknek erősebb lehetne a hangja az Európai Unióban, ha együtt lépnének fel az olyan, közös gondot jelentő területeken, mint az energiapolitika, az energiabiztonság vagy az atomenergia kérdése. Az atomenergia témája már a csütörtöki Klaus-Schmitt tárgyalásokon szóba került.
„Az atomenergia fejlesztése kitűnő téma lehetne valamelyik visegrádi csúcstalálkozón” – mondta a cseh államfő. Hozzátette: ez egy olyan téma, amelyben a visegrádi négyek közös nevezőre tudnának jutni, és közös álláspontot tudnának képviselni az EU-ban. Klaus üdvözölte, hogy Magyarország sem csatlakozott a „populista atomenergia-ellenes lobbihoz”. Leszögezte, hogy „Csehország szívesen részt venne a paksi atomerőmű felújításában”.
Petr Nečas ismertette a magyar államfővel a soron következő cseh V4-es elnökség kiemelt feladatait. Ezek egyebek között az EU pénzügyi perspektívái 2020-ig, a keleti partnerség, a nyugat-balkáni országok csatlakozása az EU-hoz, a kohéziós politika és az energiabiztonság.
A cseh kormányfő úgy vélte, több kérdésben is „fontos lenne a cseh-magyar álláspontok koordinálása és a visegrádiak álláspontjainak egyeztetése”.
A magyar államfő és Miroslava Němcová, a képviselőház elnöke találkozóján szóba kerültek a cseh-magyar parlamenti kapcsolatok, az új magyar alkotmány, s Esterházy János rehabilitálásának ügye is. Němcová a magyar államfő útján csehországi látogatásra szóló meghívást küldött Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. Élénkén érdeklődött az új magyar alaptörvény iránt is. Schmitt Pál felkérte a cseh képviselőházi elnököt, hogy vizsgálják meg Esterházy János mártírhalált halt egykori szlovákiai magyar politikus rehabilitálásának a kérdését. Az elnök rámutatott arra, hogy ezt már Oroszország is megtette. (hirado.hu)
***
Schmitt Pál csehországi magyarokkal találkozott
A magyar köztársasági elnök csehországi magyar szervezetek képviselőivel is találkozott Prágában. Schmitt Pálnak meggyőződése, nem az a fontos, hogy hányan vannak a csehországi magyarok, hanem az, hogy őrzik magyarságukat, és hogy ezért tenni is készek valamit.
A tervezett egy óránál jóval hosszabbra nyúlt találkozón a csehországi magyarok ismertették szervezeteik tevékenységét, sikereit és gondjait, s hangsúlyozták, hogy továbbra is szoros kapcsolatot kívánnak fenntartani Magyarországgal. Rákóczi Anna az általa vezetett Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének tevékenységét ismertette, amely a legnagyobb csehországi magyar szervezet. „Elmondtam, hogy szeretnénk, ha minket nem nyugat-európai, hanem kárpát-medencei magyarként, magyar közösségként kezelnének Budapesten” – mondta a találkozó után Rákóczi Anna.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg beszédében Kocsis László, az Együttélés Politikai Mozgalom Magyar Tagozatának vezetője. „Szeretnénk, ha bekapcsolódhatnánk a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) vagy más hasonló fórum munkájába. Van mondanivalónk” – mondta az MTI-nek Kocsis. A felszólalók ismertették a prágai magyar református gyülekezet munkáját, illetve a Prágában és Brünnben immár évtizedek óta működő, a szlovákiai magyar diákokat tömörítő két diákszervezet, az Ady Endre Diákkör és a Kazinczy Ferencz Diákklub tevékenységét is. „Úgy látom, hogy van bennük egy összetartó erő. A legnagyobb problémájuk az, hogy nem egy tömbben élnek, hanem nagyon szétszórtan, az egész ország területén, és ezért nagyon nehéz iskolát beindítani, kulturális intézményt fenntartani, vagy templomot építeni” – mondta Schmitt Pál magyar újságíróknak nyilatkozva a találkozó után. Szerinte a csehországi magyarok hiányolják, hogy amióta Csehország és Szlovákia különvált, azóta őket, illetve képviselőiket nem hívják meg az összmagyar értekezletekre Budapestre, s egyfajta diszkriminációt éreznek. „Jó szándékkal mondták ezt, inkább úgy hogy szeretnék ezt barátilag orvosolni. Én ezt megígértem, nincs ennek semmi akadálya” – mondta az államfő.
A találkozó előtt a magyar államfő a Motoli köztemetőben megkoszorúzta a kommunista áldozatok emlékművét. Néhány éve derült ki, hogy ebben a közös sírban van elhantolva Esterházy János, a szlovákiai magyarság mártírhalált halt egykori vezető politikusának hamvait tartalmazó urna is. „Úgy gondolom, hogy személyes jelenlétemmel, mint magyar köztársasági elnök, hozzájárultam Esterházy megbecsüléséhez” – mondta Schmitt Pál. Rámutatott: bár nagyon lassan, de úgy látja, hogy változik Esterházy János megítélése, már nem úgy tartják őt számon, mint bűnöst. „Látok már egy kis fényt…úgy vélem, hogy az idő majd meghozza a gyógyírt, hogy őt mindenhol megbecsüljék. Mégiscsak nagyon jó ember volt, aki egész életében azt kereste, hogyan tegyen jót másokkal” – mondta az államfő. (mti)
