Órákon át tárgyalt Igor Matovič (független) képviselővel a Most-Híd frakciója a kisebbségi nyelvhasználati törvényjavaslatban követelt újabb változtatásokról, melyek hiányában az Egyszerű Emberek négy képviselője nem akarja megszavazni a készülő jogszabályt.
„Megegyeztünk abban, hogy közigazgatási eljárás során nem beszélhetnek majd anyanyelvükön a nemzeti kisebbségek bárhol az országban. Abban is megállapodtunk, hogy az egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet nem lesz köteles tolmácsot biztosítani. Abban az esetben, ha van alkalmazottja, aki ezt a nyelvet beszéli, azt nem fogják akadályozni abban, hogy ezen a nyelven beszéljen a pácienssel” – sorolta Bugárék újabb engedményeit a legfőbb egyszerű ember. Kompromisszum született a közigazgatási szervekkel való kommunikáció terén is. Eredetileg – a százalékarányhoz kötött nyelvhasználatot teljesítő településen – legalább egy, a kisebbség nyelvét beszélő személyt alkalmaznia kellett volna a hivatalnak, ellenkező esetben tolmácsot kellett volna fogadnia. Matovičnak köszönhetően Bugárék elfogadták, hogy az érintett hatóság meghatározhassa azt az időpontot, amikor a hivatalban a kisebbség nyelvén lehet majd ügyeket intézni, egyetlen, e célra kirendelt, a kisebbség nyelvét beszélő egyén jelenlétében.
Elfogadta a Most-Híd azt is, hogy a helyi önkormányzati képviselőtestület csak akkor tanácskozhat az államnyelvtől – a szlováktól – eltérő nyelven, ha abban az összes képviselő és a polgármester is beleegyezik. Az ellen sincs kifogása Bugár Béla pártjának, hogy a módosított jogszabály is úgy rendelkezzen: baleset vagy katasztrófa-elhárítás esetén az önkormányzat képviselői, a rendőrök vagy tűzoltók csak akkor beszélhessenek a kisebbség nyelvén vagy az anyanyelvükön, ha arra a helyszínen jelen lévő összes személytől engedélyt kapnak (pl. a messziföldről arra tévedő bámészkodótól is).
Visszaáll a régi rend a kisebbségi televíziós adások kötelező szlovák nyelvű feliratozása tekintetében is. Ezt Matovičékon kívül a Szabadság és Szolidaritás pártja, sőt Daniel Krajcer kulturális miniszter is követelte – utólag; a kormányban még ő is megszavazta, hogy eltöröljék a feliratozást, mert Rudolf Chmel kormányalelnöktől elfogadta, hogy friss híreket vagy élő adást ilyen feltétel mellett az őshonos szlovákiai kisebbségek nyelvén közvetíteni nem lehet. A Most-Híd frakciója viszont ma ráállt, hogy magyar adás szlovák felirat nélkül nem kerülhet képernyőre sem az országos, sem helyi televízióban, mert az államalkotó szlovák többségnek joga van tudni, miről beszélnek a kamerák előtt…
Hogy hány százalékos lehet majd végül a kisebbségi nyelvhasználatot megengedő küszöb, még nem dőlt el. A kereszténydemokraták, akik a csökkentés legvadabb ellenzői, még nem mondták ki bűvös számukat. Alelnökük, Pavol Abrhan egyszer 18 százalékról beszélt, de csak önmaga nevében. Matovič most az aktualne.sk portálnak azt mondta: ez a kérdés nyitott, nem zárja ki, hogy 15 százalék legyen, de csak akkor, ha két egymást követő népszámláláson – tehát húsz kerek éven át – ér el ilyen számarányt egy-egy kisebbség egy adott településen.
A Matovič által felsorolt változásokat visszaigazolta Solymos László, a Most-Híd frakcióvezetője is, de hozzátette: vannak még vitás pontok, s bízik benne, hogy holnapig megszületnek a megállapodások. A koalícióból e miatt a törvény miatt kilépni, eszükbe sem jutott. Matovič még hozzátette: az újabb módosító javaslatok támogatását a Most-Hídnak a saját sorain belül kell átültetnie.
A keddi részletes vita után azonban még így sem várható biztos siker. Egy koalíciós nem már biztos: a kereszténydemokrata Martin Fronc, volt közoktatási miniszter már bejelentette, hogy ezt a törvényt nem szavazza meg. Matovič is azt mondta ma, bármi közbejöhet még. Solymos szerint előfordulhat, hogy Rudolf Chmel előterjesztő ismét visszavonja a kisebbségi nyelvhasználati törvényt a parlamentből, bár ezt nem szívesen tennék meg, mert nyolc hónap tárgyalási válnának semmivé.
