A Velencei Bizottság – az új magyar alkotmányról készített, hivatalosan hétfőn közzétett véleményében – üdvözölte a törekvést, hogy a magyar alkotmányos rendet összhangba hozzák a közös európai demokratikus értékekkel és előírásokkal.
Azt is, hogy az új alkotmány megőrzi a parlamentáris köztársasági berendezkedést. Ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy az alaptörvény megalkotásának folyamatát befolyásolta az átláthatóság hiánya, illetve azt, hogy hiányosságok voltak a többség és az ellenzék közötti párbeszédben.
A Velencei Bizottság, amely az Európa Tanács által létrehozott jogi szakértői testület, az új magyar alkotmány szövegének elemzése nyomán számos tartalmi kifogást is megfogalmazott.
Szájer József, az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke – aki egyike volt azoknak, akik a kormány megbízásából Magyarországot képviselték a testület Velencében tartott ülésén – már a vélemény hivatalos közzététele előtt blogbejegyzésben közölte, hogy Magyarország azt nem tudja elfogadni. Szájer utalt arra, hogy a Velencei Bizottság véleménye Magyarországot semmiben nem kötelezi.
A Velencei Bizottság terjedelmes szakvéleménye megállapítja, hogy az új magyar alaptörvény a hatalmi ágak szétválasztásának, az alapvető jogok védelmének és a jogállamiságnak az elvére épül. Külön kiemeli: az alapvető szabadságjogok esetében a törekvés arra irányult, hogy azok összhangban legyenek a Magyarországot kötő nemzetközi előírásokkal, így az Európai Emberi Jogi Chartával és az EU alapszerződésével.
Az alaptörvény megalkotásának folyamatára vonatkozó bíráló bekezdés szerint nem volt elég lehetőség a megfelelő nyilvános vitára, és nagyon szoros volt a határidő. A Velencei Bizottság hangot ad azon reményének, hogy az alkotmány alapján meghozandó törvények elfogadása „átláthatóbb és befogadóbb folyamat lesz”. Felszólítja az összes érintett felet, hogy saját politikai orientációján túllépve tanúsítson nyitottságot és építő szellemű hozzáállást, és „ténylegesen működjön együtt a folyamatban”.
Az Európa Tanács jogi szakértői testülete szerint aggodalomra ad okot, hogy kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénnyel akarnak szabályozni számos olyan kérdést, amit pedig a normális politikai eljárásmód alapján kellene rendezni. Ezeket a kérdéseket – jegyzi meg a Velencei Bizottság – rendszerint egyszerű többséggel szokták eldönteni.
„A kulturális, vallási, erkölcsi, társadalmi-gazdasági és pénzügyi politikát nem kellene sarkalatos törvényekbe betonozni” – olvasható a dokumentumban.
A Velencei Bizottság szerint „a demokrácia működésére gyakorolt potenciális hatás fényében” aggodalomra ad okot az is, hogy adózási és költségvetési ügyekben korlátozzák az Alkotmánybíróság hatáskörét, az állami költségvetés elkészítésében pedig kiemelt szerepet biztosítanak a Költségvetési Tanácsnak.
A szakvélemény megfogalmazói úgy látják, hogy az új magyar alkotmány csupán meglehetősen általános keretet ad olyan kulcsfontossági területeken, mint például az igazságszolgáltatás. Emiatt is indokoltnak látják az aggodalmat, azzal érvelve, hogy ez hatással lehet a garanciális és védelmi előírások minőségére és színvonalára. Emlékeztetnek arra, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás jelentős reformját tervezik, és ilyen helyzetben különösen fontosak a főbb elvek érvényesülésének biztosítékai, amiket rendszerint alkotmányba szoktak foglalni.
„A tényleges életfogytig szóló szabadságvesztésre vonatkozó feltételek fölvethetik az összeegyeztethetőség kérdését Magyarországot kötelező nemzetközi normákkal, illetve az ide vonatkozó esetjoggal” – áll a Velencei Bizottság véleményében.
A szakértői testület szerint az egyén alapvető jogainak hatékony védelmét szolgáló garanciákat indokolt lenne az alkotmányban, és nem alsóbb szintű jogszabályokban rögzíteni.
A Velencei Bizottság úgy látja: a magyar hatóságoknak megfelelő módon meg kellene világítaniuk azokat a kérdéseket, amelyek az alkotmány preambulumával kapcsolatban merülnek fel. Egyfelől tisztázandónak tartja a szakértői testület, hogy a preambulum mennyire irányadó az alkotmány értelmezése szempontjából, másfelől „potenciálisan problematikusnak” minősíti a preambulum néhány kitételét, illetve megfogalmazását. Vonatkozik ez például a határon túl élő magyarok jogainak védelmezésére, amit a testület megfogalmazása szerint problematikus és aggályos lehet az államközi kapcsolatok keretrendszerében.
A Velencei Bizottság szerint a megfogalmazott aggodalmakra választ lehet találni az új alkotmány jövőbeli értelmezése és alkalmazása során, „vagy pedig ahol ez szükséges, az alkotmány módosítása révén”. A sarkalatos törvények és az alkotmányos előírások végrehajtását célzó más törvények előkészítése, illetve elfogadása ebből a szempontból lehetőséget jelent – állapítja meg az Európa Tanács jogi szakértői testülete, és kifejezi készségét arra, hogy ebben segítséget nyújtson, ha a magyar hatóságok ezt kérik.
MTI, Felvidék.ma
