Bár Iveta Radičová kormánya tíz alkotmányos változtatással is számolt kormányprogramjában, az eltelt egy év alatt egyet sem sikerült ebből véghez vinniük. Mi több, semmi sem utal arra, hogy a közeljövőben változás állna be e téren.
A kormánykoalíció formális ugyan 79 szavazattal rendelkezik a parlamentben, de az alkotmányos változtatásokhoz legalább 90 voksra lenne szükségük, ezért aztán előbb ki kellene egyezniük az ellenzékkel is. Az azonban a koalíció által javasolt tíz alkotmányos változtatást kritizálja, és vakmerőségnek tartja, hogy a kormány olyan feladatokat tűzött ki célul, amelyekre nincs kellő ereje. „Ez olyan, mintha az ember úgy készítené el háztartása költségvetését, hogy majd megnyeri a lottó főnyereményét” – értékeli a kormánykoalíció céljait a Smer képviselői klubjának elnöke, Pavol Paška. Szerinte nevetséges, hogy ez egyáltalán bekerülhetett a kormányprogramba. „Ha valamely esetben hozzá is kellett volna nyúlni az alkotmányos törvényekhez, inkább nemet mondtunk, mert a rendes koalíciós-ellenzéki párbeszéd helyett egy hatalmas szakadék tátong köztünk ” – tette hozzá Paška.
Michal Horský politológus szerint egy évvel ezelőtt az alkotmányos törvények betervezése nagyon lelkes törekvésnek tűnt, de ez idáig még a koalíció és az ellenzék között semmilyen egyezség nem körvonalazódott ez ügyben. „Ezért aztán úgy tűnik, mintha a kormánykoalíció egy évvel ezelőtt nem is annyira lelkes, mint inkább népszerűsítő programot hagyott volna jóvá”.
A miniszterelnök asszonynak már visszakoznia kellett a képviselők mentelmi jogának szűkítésére irányuló alkotmányos módosító javaslat esetében, amellyel a képviselők elleni büntetőeljárás kezdeményezésének szabályait változtatták volna meg. Az ellenzék ugyanis megtagadta a törvénymódosítás támogatását, így a koalíció kénytelen volt a javaslatot a kihágási eljárás lefolytathatóságára minimalizálni, de az erről való szavazást is szeptemberre halasztotta. Horský ugyan nevetségesnek tartja a volt kormányfő Robert Fico indokát, miszerint a mentelmi jog szűkítését a Smer azért nem támogatja, mert attól tart, hogy a koalíció visszaél ezzel és üldözni fogja az ellenzéki képviselőket, de ugyanolyan nevetséges szerinte a koalíció álláspontja is, aki úgy tesz, mintha politikailag támogatná a keresztülvihetetlen alkotmánytörvényeket, de kellőképpen nem tárgyalja elő azokat.
A miniszterek egyelőre nem tágítanak a betervezett alkotmányos törvények elfogadtatásának szándékától, még ha nem is sejtik, hogyan érhetnék ezt el. A kormány szeretné elfogadni például a 2. nyugdíjpillér védelméről szóló törvényt. Jozef Mihál munkaügyi miniszter nyilatkozata szerint „törekedni fognak az ellenzékkel való egyezségre az alkotmánytörvény megtámogatása ügyében”. A pénzügyi tárca főnöke Ivan Miloš például szeretné megszavaztatni az ún. alkotmányos költségvetést, amellyel a közpénzfelhasználás átláthatóságának szabályait határoznák meg. „A pénzügyminisztérium bízik abban, hogy ha négy év múlva eljön az elszámolás ideje, megelégedéssel nyugtázhatja majd ennek a feladatnak a teljesítését” – jegyezte meg a miniszter szóvivője Martin Jaroš.
De bízik az alkotmánytörvények megvalósításában az igazságügy-miniszter Lucia Žitňanská is, aki már tárcaközi egyeztetésre bocsátotta azt a javaslatot, amelynek értelmében a Legfelső Bíróság elnöke egyúttal nem lehetne a Bírói Tanács főnöke is. Gyakorlatilag ez azt jelentené, hogy a Legfelső Bíróság elnöke Štefan Harabin már nem állhatna a Bírói Tanács élén. Az ellenzék eme javaslattal szembeni álláspontja azonban kritikus. A Smer árnyék igazságügy-minisztere, Robert Madej például azzal érvel, hogy éppen az első Dzurinda-kormány idejéből származó bírósági reformok eredményeként lett a Legfelső Bíróság elnöke egyúttal a Bírói Tanács elnöke is. „Olyan változtatások mellett teszik le a voksukat, amelyeket pár évvel ezelőtt még reformoknak neveztek” – állítja Madej. Nem tetszik neki az sem, hogy a Bírói Tanács nem minden tagjának kellene a jövőben jogásznak lennie. Egyben figyelmeztet arra is, hogy a nemrégiben elfogadott törvény értelmében az ügyészeket kiválasztó pályázati bizottság tagjaira is vonatkozik, hogy nemcsak jogászok alkothatják. Talán a művészi összhatást értékelik majd ezek a bizottsági tagok, ha már kellő képzettségük és szakmai hozzáértésük nincs? – teszi fel a kérdést Madej.
A koalíciós képviselők azonban semmi különöset nem látnak abban, hogy a kormány alkotmánytörvények megvalósítását tűzte ki célul, bár megszavazásukhoz nincs meg a kellő ereje. A KDH képviselői klubjának elnöke Pavol Hrušovský elismeri, hogy „ha nem leszünk elég okosak és képesek megegyezni az ellenzékkel néhány alapvető alkotmányos változtatásban, akkor egyetlen törvény sem megy keresztül„. Véleménye szerint azonban a politikának mindig nagyobbak az ambíciói, mint a lehetőségei, és csak a képességein múlik, meg tudja-e indokolni a változtatásokat és megnyeri-e ennek az ellenzéket. Maga Hrušovský több képviselővel és párttal is folytat tárgyalásokat a mečiari amnesztiák megszüntetéséről. Bízik abban, hogy legalább ezt az alkotmánytörvény-javaslatot megszavazzák a képviselők. Kételkedik viszont abban, hogy egyezség születik az igazságügyi tárca többi javaslata ügyében. „A bíróság működésével kapcsolatos nézeteink homlokegyenest eltérőek, ami azt jelzi, hogy nem fogunk tudni megegyezni.”
Az OKS elnöke Peter Zajac szerint a koalíciónak olyan célokat is ki kell tűznie, amelyek közös megegyezés útján valósíthatók meg. „Nem értékelném ezért kritikusan, hogy a koalíció ilyen célokat is tervbe vett”. Sokkal inkább zavarja az, hogy a kormány azokat a reformcélokat sem teljesíti, amelyeket egyedül is megvalósíthatna. Példaként a művelődés reformját említette. Az SaS képviselője Martin Chren viszont azt hangsúlyozta, hogy ha a javasolt törvényeknek akár csak egy része is keresztülmegy a törvényhozáson, az már nagy politikai sikerként könyvelhető el. Az alkotmányjogi bizottsági tag Pfundtner Edit (Most-Híd) szerint minden azon múlik, hogyan viszonyul a dologhoz az ellenzék, és hogyan magyarázza meg a választóinak, hogy nem támogatja ezeket a törvényeket. „Ha egyetlen alkotmánytörvény sem kerülne elfogadásra, az sikertelenség lenne, de nem csak a kormánykoalíciót hibáztathatnánk a sikertelenségért” – tette hozzá.
A kormánykoalíció által tervezett alkotmányos változtatások:
- a képviselők büntetőeljárás kezdeményezésére vonatkozó mentelmi jogának megszüntetése. Az ellenzék nem szavazta meg.
- az érdekellentétről szóló alkotmánytörvény megváltoztatása, hogy a nyilvánosság ellenőrizhesse a köztisztviselők vagyongyarapodását
- a mečiari amnesztiák megszüntetése, mivel nem lehet elítélni a volt köztársasági elnök fia, ifjabb Michal Kováč Ausztriába elhurcolásának elkövetőit
- a bruttó közadósság államkincstári szabályairól szóló alkotmányos törvény
- a költségvetési felelősségről szóló alkotmányos törvény
- a 2. nyugdíjpillér védelméről szóló alkotmányos törvény
- hogy a Legfelső Bíróság elnöke egyúttal ne lehessen a Bírói Tanács elnöke is
- hogy a Bírói Tanács tagjai ne csak jogászok lehessenek
- a Legfelső Bíróság bírái tevékenységi időszakának megváltoztatása úgy, hogy elejét vegyék a bírók többségének egy választási időszak alatti megválasztásának
- A Speciális Bíróság és a Speciális Ügyészi Hivatal helyzetének megerősítése alkotmányos törvény segítségével
Felvidek.ma, Pravda nyomán: D.É.
