Az alkotmányos jogaink melletti kiállásért, a hatályos állampolgársági törvény eltörlésének érdekében kétezer ember részvételével tartották meg a komáromi nagygyűlést. A Via Nova Ifjúsági Csoport helyi civil szervezetekkel – Egy Jobb Komáromért, Te Ügyed KÖR, Magyar Megmaradásért – rendezte me a nagygyűlést.
A Szózat felcsendülését követően a Klapka-szoborral szemben felállított színpadon Boldoghy Olivér, az Egy Jobb Komáromért polgári társulás elnöke és B. Kovács Ildikó üdvözölték a résztvevőket – két nyelven, hiszen szlovák polgártársakat is köszönthettek a nagygyűlésen. Érkeztek magyarországi szlovákok is, akik szolidaritásukat fejezték ki a kettős állampolgárság visszaállításáért küzdőkkel, amely állampolgársági törvényt Fico-kormánya módosította.
Az első szónok Gubík László volt, a kettős állampolgárság újbóli lehetővé tételéért alakult petíciós bizottság tagja. Úgy fogalmazott, hogy önmagunk felvállalása a jövőnk útja, mindezen túl hozzátette, hogy nem azért vállalta nyilvánosan a kedvezményes magyar honosításának tényét, hogy kövessék példáját, hanem, hogy felhívja a figyelmet a szlovákiai magyarokat érintő egyik lehetetlen helyzetre, az alkotmányellenes és megkülönböztető állampolgársági törvényre.
Less Károly, az Egy Jobb Komáromért polgári társulás nevében, a petíciós bizottság másik tagjaként bátorságra intette a résztvevőket, önrendelkezést és a felvidéki magyar nemzeti tanács szükségességét sürgette. Figyelmeztetett arra is, hogy az az ország, ahol folyamatosan sárba tiporják jogainkat, nem a hazánk. Megemlékezett a közelmúltban elhunyt Gáspár Tibor tanár úrról is, és életét példaértékűnek állította a felvidéki magyarok elé.
A kultúrműsor első szereplője a Kor-Zár zenésze, Zsapka Attila volt. A résztvevők együtt énekelték vele Tompa Mihály közismert „A gólyához” c. versét, majd a „Mert a haza nem eladó” dalt.
A legnagyobb keresztény egyházak képviselői következtek. Karaffa János katolikus plébános, a Pázmáneum polgári társulás védnök-elnöke a magyar és keresztény szavak összekapcsolódásáról szólt, s kifejtette, hogy a magyar nemzettel való azonosulást, azaz a magyar állampolgárságunk visszavételét nemzeti értékeink megőrzése végett tesszük. Hangsúlyozta gróf Esterházy János gondolatait, az anyanyelvi tisztelet érvényésítését. Karaffa továbbá felidézte s egyúttal felszólította a politikusokat, hogy ne csak hivatkozzanak a hittérítőkre, hanem tartsák is be Cirill és Metód üzenetét, miszerint azt hirdették, hogy mindenki a saját nyelvén hallassa az úr igéjét. Ehhez kapcsolódva Fekete Vince, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház főgondoka áldást kért, s a szlovákiai politikusok tisztánlátásáért imádkozott.
{phocagallery view=category|categoryid=2|imageid=8185|detail=0|float=right}Ezt követően a Ghymes együttes két frontembere: Szarka Gyula és Szarka Tamás, Kossuth-díjas művészek léptek színpadra. Gyula Petőfi-dalokat adott elő, Tamás pedig az összetartozás himnuszaként is ismert Kézfogást énekelte el – és közben mindvégi lobogtak a zászlók a Klapka-téren.
Két szlovák politológus is eljött a komáromi rendezvényre. Ők eddig is bátran megjelentek a szlovákiai magyarok oldalán, ha úgy érezték, jogos követelésekről van szó. Ez az ügy nemcsak a magyarokat, hanem a szlovákokat is egyaránt érinti – mondta Miroslav Kusý professzor. Példaként a Rajkán építkező és dolgozó szlovákokat hozták fel, az átjárható Európai Unióban értelmetlennek és képtelenségnek nevezte Fico törvényét, melynek eltörlését sürgette, hivatkozva az Alkotmányra, mely szerint senki állampolgárságát nem lehet akarata ellenére elvenni, s egyúttal csatlakozott a tiltakozáshoz. Gregorij Mesežnikov az utóbbi időszak legrosszabb törvényének nevezte a Fico-féle ellentörvényt, mely nemcsak, hogy alkotmány-, de polgárellenes is, mert úgy tekint az állampolgárokra, mint állami tulajdonra. A szlovák szociológus nyíltan kimondta, hogy Fico ezzel a kisebbségi hisztériával és magyar kártyával szerezte a választóit. Hiányolta és tárgyalásra szólította fel a szlovák és a magyar demokratákat, valamint sürgette a törvény mielőbbi megszüntetését.
Samu István a petíciós bizottság elnöke a „mi ‘89-ünk”-nek nevezte a megmozdulást. Ismertette a petíció egyes pontjait, amelyekre a tüntető tömeg a „Követeljük!” felszólítással válaszolt.
Meghívott vendégként vett részt és szólt a nagygyűlés résztvevőihez Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, sorsazonosságot vállalt a felvidéki magyarokkal, s közös ügyünknek nevezte nemzeti felemelkedésünkért tett cselekedeteinket, melyhez a magyar állampolgárság is hozzá tartozik. Mint mondta Szerbiában vagyis Vajdaságban több mint 20 000-en éltek eddig ezzel a lehetőséggel, ő maga március 15-én tett állampolgársági esküt, s ezzel együtt a vajdasági kormány kormányfő-helyettese, gazdasági minisztere, és senki nem akarja megfosztani szerb állampolgárságától, s kifejtette, hogy kettős állampolgárként is lojális saját országának. Hangsúlyozta, a nemzetpolitika terén csakis olya párt lehet eredményes, amely magyar, ezért Szlovákiából politikai partnerként csak a Magyar Koalíció Pártjára számíthat az egyetemes magyarság.
Vadkerti Imre két Kormorán-dalt adott elő. Majd Feszty Zsolt, a Te Ügyed KÖR polgári társulás elnöke, a petíciós bizottság egyik tagja a Beneš-dekrétumok eltörlését, teljes erkölcsi és vagyoni kártérítést, a felvidéki magyar önrendelkezését jelölte meg két fontos célként, melyhez ki kell választanunk az eszközöket, s olyan politikai pártra való szavazásra buzdított, amelyek ezen célok mellett kiállnak.
Berényi József, az MKP elnöke a kettős állampolgárság újbóli lehetővé tételéért alakult petíciós bizottság tagjaként szólalt fel. Utolsó szónokként üdvözölte Gubík László és Samu István tevékenységét, a szlovák politológusok hozzáállásait. Elmondta, hogy fel kell emelnünk szavunkat, s nem engedhetjük, hogy belőlünk alkossanak ellenségképet.
A kultúrműsor fellépőinek sorát Derzsi György énekes zárta, majd a résztvevők a helyi Concordia vegyeskarral együtt énekelték el a magyar Himnuszt.
A nagygyűlésen információs pontokon lehetett tájékozódni a kettős állampolgárságról, a könnyített eljárású honosításról. Az aláírásgyűjtés is folyamatos volt. Augusztus végéig mindegy 5000-en írták alá a petíciót, s ehhez a szeptember elseji tiltakozó nagygyűlésen újabb 1700 aláírás járult.
Felvidék.ma, he,on
{iarelatednews articleid=”30035,30033,30032,30029,30039,30031,30045″}
{phocagallery view=category|categoryid=260|limitstart=0|limitcount=0}
