Kumin Ferenc politológus-közgazdász, a Századvég Alapítvány vezető elemzője – aki 2006 és 2010 között Sólyom László köztársasági elnök kommunikációs és stratégiai tanácsadója volt – legújabb blogbejegyzésében Boldoghy Olivér esete kapcsán a „Fico-korszak legnyomasztóbb örökségeként itt maradt” állampolgársági jogszabály végrehajtásáról, s annak a márciusban sorra kerülő szlovákiai parlamenti választásokra ható esetleges következményeiről ír.
Ami az utóbbit illeti, a szerző óva inti a magyar diplomáciát a meggondolatlan, heves reakciótól, helyette inkább épp a szlovákok által is alkalmazott módszerrel, „gyors, erső, lehengerlő nemzetközi nyomulással” kell és lehet eredményt elérni.
Az alábbiakban e cikk olvasható.
Vigyázz, ha jön a provokátor!
„Az Ön állampolgárságának elveszítését a belügyminisztérium bevezette a Szlovák Köztársaság lakosainak jegyzékének információs rendszerébe, aminek alapján Önből a jegyzéken kívüli és bejelentett lakhely nélküli személy lett.”
A fenti idézet a szlovák belügyminisztérium hivatalos levelében olvasható, amely Boldoghy Olivér postaládájában landolt az elmúlt napokban. A magyar nyilvánosság ingerküszöbe az IMF-vita árnyékában most magasra emelkedett, ennek megfelelően még nem kap különösen sok figyelmet az ügy, pedig pusztán a tényeket egymás mellé állítva elég riasztó a kép: egyoldalú aktussal, akarata ellenére egy szlovákiai magyar elveszítette az állampolgárságát, adminisztratív értelemben idegenné vált saját lakhelyén. Mindez 2011-ben, Európa szívében.
Lesz még több eset is. A szlovák hatóság ugyanis ezzel a lépésével nyilvánvalóvá tette, hogy szó szerint végrehajtják a Fico-korszak legnyomasztóbb örökségeként itt maradt, jó eséllyel alkotmányellenes jogszabályt. Innentől minden szlovákiai magyarra Boldoghy Olivér sorsa vár, aki jogkövető módon szépen bejelenti, hogy egy másik ország állampolgárságáért folyamodott – ezt ugyanis előírja az ominózus törvény.
Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a következmények ismeretében nem fogják tömegével bejelenteni honosításukat. A kettős állampolgárság ügyében azonban nem várható el a feltétlen racionális viselkedés, mivel ez az egész téma érzelmekkel telített. Kérdéses ezért, hogy hányan választják a rejtőzködő, és a hatályos szlovák szabályok szerint törvénysértő utat.
Biztos tehát, hogy nem Boldoghy Olivér ügye lesz az utolsó ebben a sorozatban, érdemes lehet ezért a magyar diplomáciának és a nemzetpolitikai kormányzatnak is készülni a folytatásra. Nagyon észnél kell lenni ugyanakkor a reakciókkal. Még az elnöki hivatalos tapasztalataim szerint az ilyen és ehhez hasonló problémás szlovák lépéseknél mindig legalább két réteget kell keresni. Az első réteg maga a konfliktus, ahogy mindenki látja. Mögé nézve azonban ott lapul egy másik, akár sokkal érdekesebb réteg is, az aktuális politikai érdekek, pozíciószerzések szintje.
Rövidesen Szlovákiában előrehozott választások lesznek. A kampány minden bizonnyal elindult. Azoknak, akik ebben az éles politikai versenyben a magyarkártya kijátszására készülnek, most nagyon kapóra jönne egy indulatos, hevesen reagáló Magyarország. A provokáció azonban nem lehet sikeres, ha célpontja átlát a provokátoron, ha ismeri a korábban bevált módszereit. Ilyen helyzetekben gyors, erős, lehengerlő nemzetközi nyomulással többet el lehet érni, mint kemény odamondogatással – ezt is megtanulhattuk épp a szlovákoktól.
Kumin szerint blog nyomán/Felvidék.ma
