Budapesten, az Országháza épületében megkezdődött a Magyar Állandó Értekezlet 10., két napos plenáris ülése. A résztvevők – köztük a Berényi József vezette MKP-küldöttség a Felvidékről – többek között a készülő nemzetstratégiáról és a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásáról tárgyalnak.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár korábban elmondta, kidolgozták az intézmények támogatásának feltételeit, beérkeztek a módosítások is, ezeket beépítik a végső javaslatba. A tervezett témák között szerepelnek továbbá a környező országokban jövőre tartandó választások, a népszámlások tapasztalatai, és egyéb aktuális kérdések, mint például a szerb restitúciós törvény.
A rendezvény második napján felszólal Orbán Viktor miniszterelnök is.
A Máért tanácskozására a Felvidékről meghívást kapott a Magyar Koalíció Pártja (Répás Zsuzsanna a szlovákiai Most-Híd formáció részvételével kapcsolatban azt mondta: a párt önmagát zárta ki az együttműködésből.), Erdélyből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, a Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, míg a Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség.
A MÁÉRT-re fontos szerep vár
Németh Zsolt, parlamenti külügyi államtitkár szerint a magyar nemzetpolitika intézményes keretek közé kívánja terelni Magyarország, a Kárpát-medence magyar közösségei és a magyar diaszpóra kapcsolatait. Ezen intézményesülés részének tekintette a Magyar Diaszpóra Tanács csütörtöki budapesti megalakulását is. Elmondta, az egy hét múlva összeülő Magyar Állandó Értekezletnek (MÁÉRT) kiemelkedően fontos szerepet szánnak mind a külhoni magyarok anyaországgal való kapcsolatában, mind a magyar közösségek egymás közötti kapcsolataiban. A MÁÉRT várható témái között a választójoggal kapcsolatos kérdéseket, a magyar állampolgársági törvény végrehajtási tapasztalatait és a támogatáspolitika helyzetét említette.
A határon túlinak mondott magyar közösségeknek joguk van ahhoz, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak
Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint az elmúlt húsz esztendő magyar nemzetpolitikai teljesítménye – jó néhány enyhítő körülmény ellenére – a magyar politikai osztály „műve és felelőssége”. Kiemelte: az elmúlt húsz esztendő tanulságai alapján sok mindent újra kell gondolni. Példaként említette, hogy a szomszédos országokban hatalmi szerepkörbe kerülő magyar politikai osztály valójában mit képvisel: a magyarok érdekeit a többségi államvezetésben, vagy a többségi államvezetés érdekeit a magyarok között, esetleg egyfajta moderátor-, pacifikáló szerepet választ magának, saját jól felfogott csoportérdekét követve. „És ugyanez a felvetés bármikor igaz lehet a magyarországi politikai osztályra is” – mondta Kövér László, hozzátéve: mindenki eldöntheti, kit képvisel: a nemzeti érdekeket nemzetközi porondon, vagy „a nemzetközi érdekek ügynöke a hazai pályán”. Kövér László kitért arra is, hogy történelmi mércével mérve az 1920-tól 1990-ig terjedő időszaknak nemzetpolitikai értelemben „egyértelműen vesztesei voltunk”. 1990 után új mozgástér keletkezett, ám az elmúlt húsz évben „ennek a lehetőségnek sem lettünk a nyertesei”. Úgy látja, megérett az idő arra, hogy az elmúlt húsz esztendő nemzetpolitikai mérlegét közösen megvonják, összegezzék a tanulságokat. A Márt szerdai ülése ennek a mérlegkészítésnek és összegzésnek lehet egy fontos állomása. A házelnök megállapítása szerint a nemzetpolitikában az elmúlt húsz esztendőben kibontakozott természetes és természetellenes viták közepette érdemes azonosítani azt a néhány ügyet, amelyben húsz esztendeje a Kárpát-medencei magyar politikai osztály elvi egyetértése a mai napig töretlen, és érdemes ezen ügyek tükrében megvizsgálni az elmúlt húsz év közös nemzetpolitikai teljesítményét. Két ügyet említett, amelyben „a határokon belüli és kívüli teljes magyar politikai osztály” elvben egyetért, s azt mondta, néha úgy érzi, ezen a két tételen kívül napjainkra alig maradt bármi más, amiben teljes és feltétlen nemzetpolitikai egyetértés lenne közöttük. Az egyik tétel szerint nincs, nem lehet eredményes magyar nemzetpolitika gazdaságilag erős és politikailag tekintélyes magyar állam nélkül. A másik tétel szerint a határon túlinak mondott magyar közösségeknek joguk van ahhoz, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak, és mindehhez megoldást a szomszédos államok területi épségét nem sértő, Európában már létező, legitim önrendelkezési formák, azaz az autonómia különböző válfajai biztosítják – emelte ki. Emlékeztetett, hogy mindkét nemzetpolitikai tételt, amelyek egyben „céltételezések” is voltak, még 1989-90-ben, a politikai rendszerváltások idején megfogalmazták, és ma is hisznek benne. Bár, ami az autonómia stratégiai célkitűzését illeti, ebben az egyetértés túlságosan is elvi természetű, és „bántóan nélkülözi” a közös nevezőt a gyakorlati részletekben. „A baj az, hogy ezen célokhoz az elmúlt húsz esztendőben összességében nem közeledtünk, hanem távolodtunk azoktól” – mondta Kövér László.
Magyarország felelősséget vállal minden magyarért
Érdekeltek vagyunk abban, hogy Szerbia csatlakozzon az EU-hoz, azonban ha a szerb törvényhozás nem módosítja a délvidéki magyarság jogait csorbító törvényt, akkor kénytelenek leszünk megvétózni azt – hangsúlyozta Semjén Zsolt szerdán, a Magyar Állandó Értekezlet ülésén. Az új magyar Alaptörvényben lefektettük a nemzetpolitika alapjait, tehát Magyarország felelősséget vállal minden magyarért, bárhol éljen a világban – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt a Vajdaságra vonatkozóan elmondta: az előzetes egyeztetések, megállapodások ellenére a belgrádi törvényhozás olyan jogfosztó határozatú törvényt hozott, ami kollektíve bűnösnek bélyegezné a délvidéki magyarság azon tagait, akik „a megszálló területek kötelékében voltak”, és utódaikat kizárná a vagyon-visszaszármaztatásból, valamint megfosztaná a kárpótlás lehetőségétől. Elfogathatatlan az, hogy a karon ülő csecsemőtől a 90 éves aggastyánig mindenkit kollektív módon kizárnak pusztán azon az alapon, hogy egy történelmi esemény részese volt. Azt soha nem vitattuk – húzta alá Semjén Zsolt -, hogy ha valaki perszonálisan háborús bűnt követett el, és ezt legitim módon, a törvényes bíróság megállapította, akkor ő személyében legyen kizárva a kárpótlásból.
A délvidéki magyarság jogfosztása esetén kénytelenek leszünk megakadályozni Szerbia uniós tagjelölti státuszát – nyomatékosította a miniszterelnök-helyettes. Érdekeltek vagyunk abban, hogy Szerbia csatlakozzon az EU-hoz, azonban ha a szerb törvényhozás nem módosítja a törvényt, akkor kénytelenek leszünk vétózni – tette egyértelművé Semjén Zsolt.
kormány.hu, mti, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”31211,25196″}
