Elmúltak az ünnepek, s néhány dolgos hétköznap után itt az újév első hónapjának közepe. Igaz, hogy január 15-e nem tartozik sem egyházi, sem nemzeti ünnepeink dátumai közé, mégis, az utóbbi években január közepe honi magyarságunk életében különös jelentőséggel bír.
Január 15-én kezdődnek az iskolai beiratkozások. Ez az esemény talán a legjobban befolyásolja nemzetrészünk jövőjét, annak létszámát, lelki állapotát, megmaradásunkba vetett hitünket. Ilyenkor általában az anyanyelvi oktatás fontosságáról szoktak írni a tollforgatók, gondolataikat az iskolára, mint intézményre irányítva. Be kell azonban látnunk, valóban igaz, hogy az anyanyelvi oktatás szempontjából megítélve a január 15-ei iskolai beiratkozások a legfontosabbak, de legalább, sőt egyesek szerint talán még fontosabb az egy hónappal később időszerű óvodai beiratkozások időpontja. A kettő kétségkívül összefügg, viszont értelemszerűen korábban jár a gyermek óvodába, mint iskolába. Ezért fontos január 15-én már február 15-ére gondolni, beszélni róla, mert az óvodai beiratkozás kapcsán hozott döntés meghatározza az iskolaválasztást. Az utóbbi évek iskola- és óvodalátogatással kapcsolatos statisztikái rendkívül kedvezőtlenek számunkra. Legnyugtalanítóbbak éppen a riasztó óvodai mutatók. Az utolsó népszámlálási adatok szerint Szlovákiában a magyar nemzetiségűek részaránya közel 10 százalék. Az ország valamennyi iskolaköteles tanulójának csak 8 százaléka magyar nemzetiségű, és csupán 7 százaléka jár magyar iskolába Lesújtóak az adatok az óvodai neveléssel kapcsolatban. Az ország valamennyi óvodás gyermeke közül alig valamivel több, mint 6 százalékuk jár magyar oviba. Ezek a százalékok kiszámíthatók az SzK Oktatási Minisztériuma Prognosztikai és Információs Intézetének honlapján található adatokból. Az ok és okozati összefüggésekről nagyon sokat és hosszan lehetne írni. A létbiztonság hiánya miatt fiataljaink külföldön – beleértve Magyarországot is – keresik boldogulási lehetőségüket. A házasságkötések és gyermekvállalások ideje kitolódik, divat a szingli, meg az egyke. Fokozatosan emelkedik a vegyes házasságok száma. Gyakori értékrend-elferdülések a hovatartozás-tudat fontosságának hiánya, a szolgalelkű, másoknak megfelelni tulajdonság elburjánzása, a vállalkozási kapcsolatok túlértékelése, a rossz példa, a gyermek érvényesülési lehetőségeinek görcsös biztosítása, a hitetlenség mind-mind befolyásolhatják a fenti statisztikákat. A legnagyobb probléma mégis a hit és vállalás hiánya. Hinni abban, hogy ha magyarnak születtünk, ha szüleink a bölcső fölé hajolva magyarul szóltak hozzánk, ha nagyszüleink és további felmenőink sírfeliratai temetőinkben magyarok, ha szüleink magyarul meséltek, a tudást magyarul szívtuk magunkba, ha versből, énekből és táncból számunkra a magyar a legkedvesebb, ha az olimpiai bajnokok tiszteletére szóló magyar himnusz hallatán elérzékenyülünk, s ha Isten igéjét magyarul hallgatjuk templomainkban, akkor higgyünk abban, hogy gyermekünk számára a legjobb választás a magyar óvoda és magyar iskola lesz. Hinnünk kell abban, hogy a nyelv, a kultúra, szokásaink és hagyományaink, történelmünk és hitünk megmaradásának és ápolásának feladatát maradéktalanul, csak az anyanyelvi oktatás, azaz a magyar óvoda és iskola tudja biztosítani.
Tisztelt Édesanyák és Édesapák!
Döntsenek bölcsen, szívük szerint. Válasszák a magyar óvodát és iskolát!
Szigeti László, az MKP oktatási és kulturális alelnöke
