Berényi József MKP-elnök és Bugár Béla, a Most-Híd vezetője voltak ma vendégei a szlovák Sme napilap stúdiójának, ahol Juraj Hrabko volt a vitavezető. A Gorilla-ügy kiemelt témaként szerepelt..
A két pártelnöknek ez volt az első szlovákul folytatott vitája, ugyanis először kaptak a szlovák nyelvű sajtótól erre felkérést. A vita nagy része a Gorilla-botrányra összpontosult, a pártelnökök ezt követően néhány percben a választási programjaikat jellemezték.
A Gorilla-üggyel kapcsolatban Bugár szerint vannak olyanok, akik a választások előtt az emberek haragjával is vissza akarnak élni. „Legalábbis az új pártok. Azt nem tudom bizonyítani, hogy ki áll ez mögött. Értelmetlen, hogy feleslegesen vádoljak valakit olyan időkben, amikor a bíróság úgy működik, ahogy. Egy biztos, a Gorilla-akta rossz olvasmány, és azt már bizonyították, hogy voltak lehallgatások. Úgy gondolom, hogy az, ami most történik, főleg a köztereken, nyomást gyakorolhat a Gorilla-ügyet kivizsgáló szervekre, bíróságokra, hogy hozzákezdjenek ahhoz, amihez ez ügyben kell” – mondta Bugár Béla a „Gorilla-téma” bevezetőjében..
Erre kapcsolódva folytatta Berényi József: „Most az utca gyakorol nyomást az illetékes szervekre, hogy cselekedjenek. Ha nem volnának tüntetések, valószínűleg mindent szőnyeg alá söpörnének, de legalábbis nem foglalkoznának ilyen komolyan ezzel az üggyel. Ezért úgy gondolom, helyénvalók a demonstrációk. Március 10-én parlamenti választások lesznek, és szükséges, hogy erről az ügyről az illetékes szervek a választások után se feledkezzenek meg” – mondta az MKP elnöke, aki szerint – bár ennek megtörténését nem tartja valószínűnek – még a választások elhalasztása is jogos követelmény a tüntetők részéről. Berényi József emlékeztetett arra, hogy 1989 után ismét a tereken tüntetnek az emberek, ami azt jelenti, valami nincs itt rendben az országban.
Bugár szerint is a tüntetők néhány követelése „abszolút rendben” van, az előrehozott választások elhalasztását néhány héttel a választások előtt azonban lehetetlennek tartja. Ami magát a Gorilla-ügyet illeti, szerinte előbb bizonyítani kell, miként is volt az. „Olyat is olvastam például benne, hogy egy parlamenti képviselőtársnak állítólag kétszáz millió koronát kellett volna átvennie. Mit csinált volna vele? Elásta volna a kertben? (…) Mit oldana meg a választások néhány hónappal való elhalasztása? Ha valaki úgy gondolja, hogy három hónap múlva tudni fogjuk, hogy mi az igazság a Gorilla-ügyben, hogy a nyomozószervek egyértelműen megállapítják, mi igaz és mi nem, akkor téved. Daniel Lipšic belügyminiszter szerint a rendőrségi szervek már több mint egy hónapja dolgoznak, és eddig még nem történt meg azon személyek kihallgatására, akik ott voltak abban a lakásban, ahol a lehallgatás történt” – mondta Bugár.
Berényi József emlékeztetett arra, hogy korábban több parlamenti képviselő azt magyarázta, hogy miért lennének feleslegesek az előrehozott választások, de végül megszavazták. „Tehát olyankor a lehetetlen dolgok is lehetségessé válnak. Ez elsősorban politikai akarat kérdése” – mondta. Az MKP elnöke szerint azzal magyarázható a választások elhalasztásának jogossága, hogy az emberek attól tartanak, hogy a választások után már a politikusok nem tartják majd fontosnak a Gorilla-ügy kivizsgálását. „Most a március 10-i terminus minden politikusra nyomást gyakorol, hogy foglalkozzon az üggyel, de kérdéses, mi lesz március 10-e után? Az is, hogy ki lesz erkölcsi értelemben tiszta arra, hogy cselekedjen ebben az ügyben. Én örülök annak, hogy az MKP 150 képviselőjelöltje között egyetlen embert sem említ a Gorilla-akta, azaz, elmondhatom, hogy a Magyar Koalíció Pártja a Gorilla-ügyben tiszta” – mondta Berényi.
– Valakit említ a Gorilla-akta a Most-Hídból? – kérdezte a műsorvezető Juraj Hrabko Berényitől. „Igen. Az MKP-t pedig olyan emberek révén említi, akik valamikor az MKP-ban voltak, most viszont már nincsenek ott” – hangzott el a válasz.
Bugár válasza erre az volt, hogy a korábbi kormányok idején nem fogadtak el korrupcióellenes törvényeket, most igen. „Olyan útra léptünk, amely jónak nevezhető a korrupció-ellenes harcban” – mondta, és emlékeztetett arra, hogy most már az állami szerződéseket nyilvánosságra kell hozni. Neve megjelenésével a Gorilla-aktában elmondta, hogy az annak a kormányzatnak az összefüggésében történt, melyben ott voltak az MKP jelenlegi képviselőjelöltjei, Csáky Pál, Szigeti László, Miklós László, és Berényi József is államtitkár volt akkor. A Most-Híd elnöke elmondta, hogy a Gorilla-üggyel kapcsolatban olyan méltánytalanságokkal is szembesülnek, mint például óriásplakátjaik összefirkálása.
Berényi József ez utóbbitól határozottan elhatárolódott. „Ez nem az én stílusom” – nyomatékosította. A Bugár által felsorakozott nevekkel kapcsolatban pedig tisztázta, hogy a Gorilla-akta arról is szól, hogy a kormánytagok nem voltak mind tájékoztatva különböző üzleti lépésekről, tranzakciókról, viszont – az akta szerint – Bugár tudott róluk. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Gorilla-aktában szereplő emberek nem tudhatták, hogy lehallgatják őket, így nem volt okuk arra, hogy hazudjanak.
A műsorvezető rákérdezett arra is, mi a véleményük arról, hogy bírósági döntés akadályozza Tom Nicholson újságírót abban, hogy a Gorilla-ügyről könyvet adjon ki?. Ezzel kapcsolatban a két pártelnök véleménye gyakorlatilag megegyezett. A könyv kiadásának bíróság általi megtiltását Bugár szörnyűnek nevezte, Berényi pedig megjegyezte: „Ez is az egyik bizonyítéka annak, hogy miért van szükség a most folyó tüntetésekre. Ennek a döntésnek nincs köze egy demokratikus államhoz“.
A vita videó-felvétele itt tekinthető meg.
Felvidék.ma
