A Kárpát-medencében 2012. június 4-én 16.32 órakor, a trianoni tragédia 92. évfordulóján egységesen nem kondulhattak meg a templomok harangjai.
A történelmi egyházak különböző állásfoglalásai és körlevei alapján valószínűsíthető volt, hogy 16.32 órakor egységesen nem kapcsolódnak be a Nemzeti Összetartozás Napján tervezett harangzúgásba a templomok.
„A testvéregyházakkal egyetértésben dr. Kovács Zoltán államtitkár úr május 25-i megkeresésére, amelyben arra kért bennünket, hogy június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján délután 1 perces harangzúgással kapcsolódjunk be a megemlékezésekbe, levélben jeleztük, hogy kérésének sajnos nem áll módunkban eleget tenni, mert templomi harangjaink istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak. Ezúton is megerősítettük ugyanakkor, hogy egyházaink mindennapi szolgálatukban is megjelenő módon szívükön viselik a nemzeti összetartozás ügyét hazánkban, a Kárpát-medencében és a világban élő magyarság között” – adta hírül a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtószolgálata. A válaszlevelet Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, valamint Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke jegyezte.
Erre reagálva a Történelmi Vitézi Rend vitéz Hunyadi László Főkapitány úr rendelkezése alapján ezért tisztelettel kérte rendtársait és minden magyar szívű testvérét, hogy az adott pillanatban – 16 óra 32 perckor – személygépkocsijával az úton félreállva 1 perces dudaszóval emlékezzen a magyarság ellen elkövetett gaztettre!
A Duna TV 16.29-től ezen a napon közvetítette a Trianoni harangszó kétperces műsorát. Az anyaországi és külhoni templomokban összehangoltan, felekezeti hovatartozástól függetlenül megszólaló harangok az emlékezés perce mellett az összetartozásunkat – amely egyben szakrális összetartozásunk is – jelképezik.
A témában a Százak Tanácsa nevében Prof. Kellermayer Miklós és Batta György író is nyilatkozatot. Eképpen vélekednek: „A magyar ember tudja, hogy a harangok nem csak az egyház „liturgikus rendjéhez és istentiszteleti alkalmakkor” szólaltak meg történelmünkben. Ezt bizonygatni fölösleges, hiszen pl. a nándorfehérvári győzelem utáni déli harangkondulás sem ebbe a kategóriába sorolandó. Ha a Szent Koronánkhoz kapcsolódó eszmét és tant vesszük alapul, amely meghatározza az ember és az Isten, az ember és a másik ember, az ember és a természet viszonyulását, kiderül, hogy Európában ez a szemlélet alapozta meg az első „uniót”, a „békés egymás mellett élés” gyakorlatát. Ez működött a Magyar Királyságon belül mindaddig, amíg – akár belső, országon belüli önző érdekek, akár idegenek mesterkedései hatására – nem fordultak ellene a materialista céljaikat követő árulók, szabadságharc eltiprók, háborúkat gerjesztők. A trianoni országcsonkítás mintegy betetőzése volt ennek a szembenállásnak, ez zúzta szét a Szent Korona megtestesítette, a népek és népcsoportok közötti viszonylagos harmóniát térségünkben – ezt az ősi, az isteni törvényre alapozódott uniót. Bár a trianoni diktátum rövid távon kinek-kinek haszonnal járt, összességében azonban a gyűlölködést, a szembenállást, a válságokat kozta a Kárpát-honba. Az idei évfordulón erre is fel kellett volna hívni a figyelmet a harangzúgással. Figyelmeztethettük volna a velünk együtt élő népeket: rossz útra tévedtünk, hiszen előzőleg már századokon át működött a békénk térségünkben” – áll a Százak Tanácsa nyilatkozatában.
Egységesen a Felvidéken sem kapcsolódtak a harangzúgáshoz, de voltak olyan községek, ahol megkondultak a harangok.
Több civil szervezet, magánszemély is felháborodással tudatosította a történteket határon innen és túl. Gazda József 2012. június 12-én Kovásznán kelt levelében arra kér minden magyart, hogy a maga módján fejezze ki megvetését és tiltakozását. „Aki teheti, nyisson egy tiltakozó iratot interneten, amelyben felszólítjuk eme egyház- vezetőket, azonnal mondjanak le! Szerintem el kell jutnia a tiltakozó hullámnak egészen a Szentszékig. S alsóbb szinten: a katolikus, református és evangélikus egyház minden templomáig, esperességéig és püspökségéig. Amilyen lehetőség csak van, minden módon. Nem csak határokon belül, hanem kívül is! Még akkor is, ha az erdélyi református püspökség eleget téve a feltérésnek, szétküldte felszólító levelét, hogy június 4-én d.u. fél 5-kor konduljanak meg Erdély összes református harangjai! Egy olyan ponthoz jutottunk el, amikor hallgatni bűn. Olyan válságot él át a nemzet, melyhez foghatót elképzelni sem lehet. S azok, akik lelki vigaszt, támaszt kellene hogy nyújtsanak lelkeinknek, azok aláznak meg magyar és keresztény mivoltunkban egyaránt” – fogalmaz levelében Gazda József.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”34234″}
