Csendestársa akadt a magyar gazdaságpolitikának. Ám amíg a magyar lépésekkel tele a nemzetközi sajtó, addig Szlovákia tevékenysége mintha senkinek sem tűnne fel. Amit szabad az egyiknek, azt nem szabad a másiknak?
A kétezres évek nagy nyertese volt Szlovákia. A Dzurinda-kormány egységesen 19%-ban határozta meg a személyi jövedelemadót, az ÁFÁ-t és a társasági adót is. A fellendülés idején ez meghozta a befektetők étvágyát, a szlovák kistigris évente közel 10%-kal növekedett.
Gál Zsolt, a Comenius Egyetem tanára szerint, amikor Fico első kormánya 2006-ban hatalomra került, a legjobb gazdasági helyzetben lévő országot vették át Közép-Kelet-Európa rendszerváltás óta eltelt történetében.
Szlovákia a visegrádi országok közül elsőként vezette be az eurót 2009-ben. Az évtized végére azonban a hiány is rekordszintre nőtt. A válság miatt Brüsszel az eurózónában szigorú költségvetési politikát vár el, így Pozsonyban is eljött a takarékosság ideje.
„A kormánynak 3% alá kell szorítania a hiányt. Ezért tervezik azt a konszolidációs csomagot, ami az én olvasatomban egy megszorító csomag. A legkritikusabb pont szerintem az, hogy ez a csomag főleg a bevétel-növekedésre koncentrál, míg a kiadási oldalról elfeledkeznek. Ez pedig azt jelenti, hogy nem csak a társasági adó emelésére készülnek, de az embereket érintő adók is emelkedni fognak. Eltörlik például az egykulcsos adót, amely eddig előnyös volt a versenyképesség szempontjából.” – fogalmazott Jozef Kollár, a Szlovák Parlament Költségvetési Bizottságának alelnöke.
A Fico-kabinetnek a jelenlegi 4,5-4,6%-ról kell 3% alá vinnie a hiányt. Ez mintegy 1,5 milliárd eurós vágást jelent.
Az új adók elsőszámú vesztese a bankszektor. Ladislav Unčovský, a Szlovák Bankszövetség ügyvezető igazgatója elmondta, hogy elég nehéz kiszámítani a hatásokat a banki díjakra nézve, de végeztek néhány számítást, amelyek megmutatták, hogy ez lesz a legmagasabb adókulcs az egész EU-ban.
Fico szemet vetett a magánnyugdíjpénztári pénzekre is. Jelenleg az alkalmazottak bérének 9%-a kerül az állami alapba, további 9% pedig a magánkasszákhoz. Az utóbbi mértékét csökkentené a szlovák kormány. „A döntés egyrészt érinti az ügyfeleinket, akiknek csökken a befizetésük, másrészt viszont érinti pénztárak nyereségességét is. Egyelőre várjuk a végleges döntést, ezután beszélhetünk majd a hatásokról. Az azonban biztos, hogy a magánnyugdíjpénztárak helyzete rosszabb lesz.” – mondta Peter Socha, a Szlovák Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének elnöke. A csábítás igencsak nagy a kormány számára, hiszen minden egyes százalék, amit az állami rendszerbe irányítanak, százmillió eurós pluszt jelent a költségvetésnek. Így a várható 5%-os vágás igen komoly bevétel lesz.
Banki különadó, a magánnyugdíjpénzek becsatornázása, mindez Magyarországon is ismerősen hangzik. Úgy tűnik, a magyar gazdaságpolitikának éppen Szlovákia lesz az egyik első követője. Fico említette, hogy tervei között szerepel a banki tranzakciós adó is, de egyelőre vár, hogy mik lesznek a tapasztalatok Magyarországon. „Nem vagyunk elragadtatva tőle, hogy Magyarországon talált ihletet, de nagy a hasonlóság, egyszerűen be kell tömniük a nagy rést a költségvetésben.” – fűzte hozzá Unčovský.
Budapesti mintára külön adót kaphatnak a távközlési és energiacégek is. Extra adóként elvennék a nyereség 4,2%-át azoktól a cégektől, melyek éves forgalma meghaladja a 3 millió eurót.
A pozsonyi büdzsé rövid távon nyer az új intézkedésekkel, az azonban még kérdés, hogy hosszú távon mindennek milyen hatása lesz. Ha emeljük a társasági adót, azzal meghatározzuk a gazdaság növekedését, vallja Jozef Kollár, aki határozott igennel felelt arra a kérdésre, hogy lát-e hasonlóságot a magyar és a szlovák intézkedések között.
Persze nem csak párhuzamok vannak, hanem különbségek is. Ilyen terület például a személyi jövedelemadó. Ficoék meg akarják szüntetni az egységes adót, pedig a gazdasági válság előtt Szlovákia pont azért lehetett tátrai tigris, mert ilyen adóreformot vezettek be. A személyi jövedelemadó egykulcsos rendszerének módosításával az 50-60 ezer legjobban kereső szlovák állampolgár jár rosszul, viszont a társasági adó emelése az egész ország versenyképességét rontja majd. „Ha valóban 23% lesz a nyereségadó, akkor a visegrádi csoporton belül Szlovákia lesz így a legdrágább.” – mondta Sidó H. Zoltán, az Új Szó főszerkesztő-helyettese.
Szlovákiának Görögország miatt is főhet a feje. Bár az első görög mentőcsomagból még kimaradt az ország, a másodikba már befizetett. Ha Görögország összeomlana, az minden egyes polgár számára 430-450 eurós veszteséget jelentene, az ország 2 milliárd euróval rövidülne meg.
Hír TV nyomán Felvidék.ma