A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Magyar Polgári Kör Polgári Társulás által szervezett nemzeti esten szinte teljesen megtelt a somorjai kultúrház bábterme. A két szervezet egy éve minden hónap utolsó péntekén megrendezi a komoly érdeklődésnek örvendő találkozókat.
Az augusztus 31-én megtartott nemzeti est rendhagyó formában zajlott. Gaudi-Nagy Tamás mellett a színpadon foglalt helyet Dobay Gergely, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom felvidéki elnöke, valamint Aranyossy Szabolcs, A Magyar Megmaradásért Polgári Társulás elnöke is. Az előadás kezdetén a két elnök röviden bemutatta szervezetét, vázolták véleményüket és hozzáállásukat a felvidéki helyzettel kapcsolatban. Mindketten elégedetlenségüknek adtak hangot az eddigi érdekképviselet megalkuvó magatartása miatt.
Gaudi-Nagy Tamás elismerően szólt a HVIM-ről és az AMM-ről egyaránt, majd a tőle megszokott felkészültséggel ontotta a felvidékiek számára is hasznos és érdekes történeteket, tanácsokat. Elmondta, hogy bár sokan azt vallják, mit képzel egy-egy anyaországi politikus, hogy idejön Budapestről és megmondja a tutit, nem erről van szó. Magyarként minden magyarnak van beleszólása a magyar ügyekbe. Gaudi nemzeti jogvédőként és magyar országgyűlési képviselőként járja a Kárpát-medencét, és sokakkal ellentétben nem az aktuális helyzethez alkalmazkodó megélhetési emberekkel keresi a kapcsolatot, hanem pont azokkal, akik nem hajlandóak meghunyászkodni, akik pénzt és energiát nem sajnálva dolgoznak a magyarságért. Így számtalan személyes története, tapasztalata van az elszakított területeken élő magyarokkal kapcsolatban. Tapasztalja és látja, hogy egyértelműen a beolvasztás a cél. Ezért gondolja úgy, hogy igenis joga és kötelessége megszólalni.
Az est egyik legfontosabb témája a felvidéki önrendelkezés, mint a megmaradás záloga volt. Példaként felhozta a székelyek autonómiatörekvését. Ők már részletesen kidolgozták követeléseiket. Ugyanezt kérte a felvidéki magyaroktól is, hiszen először pontosan meg kell fogalmazni, hogy mit szeretnénk, utána lehet elkezdeni harcolni. Hangsúlyozta, hogy az önrendelkezési jog mindenkinek jár, csak kollektíven kell követelnie az adott közösségnek. Erről 2011-ben határozat is született az Európa Tanácsban. Véget kell vetni a „kérek engedélyt megszólalni”, „elnézést, hogy itt vagyunk”, „egy picike kis lehetőséget kérhessünk” típusú hajbókolásnak. Világosan kell látni, hogy az önrendelkezés egy nemzetközi joggal alátámasztott követelés.
Gaudi-Nagy Tamás elmondta, hogy Strasbourgban egyre több képviselőt állít a magyar ügy mellé. Mikor egyesével elmondja nekik, hogy mit tettek Magyarországgal, akkor mind elképedve hallgatják és nem értik, hogy történhetett mindez. Ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot a felvidéki magyar képviselőkkel kapcsolatban. Amikor a sarkukra kéne állni és képviselni a felvidéki magyarokat, akkor kibújnak a feladat alól.
Gaudi ismertette a közönséggel a Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat megalakulásának körülményeit és céljait. Elsősorban ügyes, talpraesett a magyar ügyet szolgálni akaró jogászokat keresnek, hogy többé ne fordulhasson elő olyan eset, mint a dunaszerdahelyi rendőrattak után, amikor nem akadt egyetlen felvidéki ügyvéd sem, aki a támogatásukkal elvállalta volna az ügyet.
Az előadás végén számos kérdéssel fordult a közönség a neves jogvédőhöz, több szempontból megvitatásra kerültek a felvidéki lehetőségek.
A nemzeti est méltó befejezéseként a résztvevők elénekelték a Himnuszt és a Székely himnuszt.
Czintula Búss Gyöngyi, Felvidék.ma
