Az Európai Parlament (EP) Petíciós Bizottsága a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségéről Szlovákiában 2007-ben elfogadott parlamenti határozat hatályon kívül helyezésére irányuló petícióról tárgyalt. A bizottság úgy döntött, napirenden marad az ügy, és várják Szlovákia álláspontját.
A magánszemélyek januárban fogalmazott petíciója szerint az uniós alapértékekkel ellentétes a Beneš-dekrétumok egy része, így az érintethetetlenségüket kimondó öt évvel ezelőtti szlovákiai parlamenti határozat is.
Juhász Imrét európai jogi magyarországi szakjogász, a petíció egyik kezdeményezője és benyújtója a bizottság ülésén emlékeztetett arra, hogy a magyarság a második világháborút lezáró párizsi békeszerződés után méltánytalan helyzetbe került. Juhász szerint a Beneš-dekrétumokat nem szabad egyfajta jogtörténetként szemlélni, hiszen nagyon sok tekintetben ma is az élő jog részét képzik (pl. szlovák háborús bűnösök büntetlensége), és a dekrétumok következményeit ma is elszenvedi a felvidéki magyarság, akárcsak a negyvenes éveket követően.
Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője, a petíció másik aláírója a zsidókat megbélyegző nürnbergi törvényekhez hasonlította a Beneš-dekrétumokat. Az Európai Bizottság képviselője a petíciós bizottságban elmondta, hogy az uniós jognak térben és időben korlátai vannak. Az időbeli korlátokra utalva rámutatott: az Európai Unió elődje 1957-ben jött létre, ezért nem foglalkozhat ezt megelőző jogi aktusokkal, vagyis az EU nem dönthet a Benes-dekrétumokról.
Bagó Zoltán fideszes képviselő arra kérte a petíciós bizottságot, hogy ne fogadja el az Európai Bizottság álláspontját. Azt kérte a bizottságtól, hogy a petíció ügyét tartsa nyitva és javasolta, hogy a bizottság intézzen kérdést Szlovákiához a Beneš-dekrétumokra vonatkozóan és küldjön vizsgálóbizottságot Szlovákiába. „Nem politikai kérdésről van szó, mert az a bilaterális diplomáciára tartozik. Nem történelmi kérdésről van szó, nem az (szlovák) államiságot szeretnénk megkérdőjelezni, hanem hatályos, élő jogról, a 2004-es EU-csatlakozás után keletkezett 2007-es szlovák nemzeti tanácsi határozatról” – mondta a bizottsági ülés után Bagó Zoltán magyar újságíróknak.
Tabajdi Csaba (MSZP) szerint a petíció igenis a bizottság hatáskörébe tartozik, mert a jogfolytonosságot maga Szlovákia teremtette meg, a bizottság pedig nem bújhat a mögé, hogy ezek a rendeletek az unió létrejötte előtt születtek, mert az azokat megerősítő parlamenti határozat 2007-ben, egy uniós tagállamban, Szlovákiában született „Van 13 dekrétum, ami ellentétes az unió egyik alapértékével, a diszkrimináció tilalmával” – mondta a bizottság ülésén Tabajdi Csaba. A diszkrimináció tilalma máig sérül – fejtette ki Tabajdi, majd ő is javasolta hogy a petíció maradjon napirenden, és támogatta Bagó Zoltán kezdeményezését egy tényfeltáró bizottság menesztésére Szlovákiába. A szocialista EP-képviselő azt is elmondta, hogy a szlovákiai magyarok számára már egy erkölcsi bocsánatkérés és a kollektív bűnösség elvének elvetése is erkölcsi jóvátételt jelentene. Az Európai Uniónak Tabajdi szerint nem történelmi kérdésként kellene kezelnie a kérdést, hanem az uniós alapjogok sérelmét kellene vizsgálnia.
Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője szerint ez egy emberi jogi ügy, amely alkalmat teremt arra, hogy az Európai Unió megmutassa, hogy az európai intézmények az emberi jogokon alapulnak és az Európai Unió arról is szól, hogy az emberi jogokat megvédi.
Az Európai Parlament petíciós bizottsága, amelynek egyetlen szlovák tagja nincsen, így a mostani vitában szlovák képviselő nem is szólalt fel, a vita végén úgy döntött, napirenden tartja a kérdést, és Szlovákia hivatalos álláspontját is kikéri az ügyben.
Visszatekintés: A szlovák parlament 2007. szeptember 20-án szavazta meg a Beneš dekrétumok sérthetetlenségérpől szóló határozatot. Ezzel gyakorlatilag szentesítették a felvidéki magyarok és a németek II. világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő dekrétumok érinthetetlenségét. A dekrétumok alapján az akkori Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket, s történt mindez a kollektív bűnösség elve alapján. A szlovák parlament határozata magyar oldalról éles tiltakozásba ütközött. A Magyar Koalíció Párt aképviselői egységesen ellenes szavaztak, Berényi József felszólalásában leszögezte, a szlovák parlament határozata nélkülözi a realitásokat és visszavezet a múltba. Bauer Edit, az MKP EP-képviselője így fogalmazott: „egy olyan korszaknak a szellemiségét visszaadni, amely diszkrimináló volt, elfogadhatatlan, összeegyezhetetlen a mai európai értékekkel. Nyilván az elvárás Szlovákia felé az lesz, hogy tegye rendbe ezeket a dolgokat”. Magyarországon a köztársasági elnök, a kormány és az Országgyűlés is tiltakozott a szlovákiai parlamenti határozat ellen. Magyar európai parlamenti képviselők pedig közös nyilatkozatban ítélték el a szlovák parlament döntését: „A szlovák parlament határozata megerősíti azt a 13 Benes-dekrétumot is, amely fenntartja az európai jogrenddel ellentétes kollektív bűnösség elvét, rendkívüli károkat okozva ezzel Szlovákiának, a szlovákiai magyar nemzeti közösségnek és más kisebbségeknek, és ártva a magyar—szlovák kapcsolatoknak. Szlovákia európai megítélését, helyzetét is nagyban rontja, hogy az európai alapértékek tisztelete, a történelmi megbékélés helyett a konfliktusok útját választja. Különösen érthetetlen, hogy a szlovákiai parlamentben a kormánypártok és az ellenzék is egyöntetűen a döntés mellett szavazott, így a Magyar Koalíció Pártja teljesen egyedül maradt” — volt olvasható a nyilatkozatban.
{iarelatednews articleid=”35685,35684,35683″}
