Az Európai Bizottság a 2014 – 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata meghatározza a közös agrárpolitika (KAP) keretét és fő irányvonalát.
Az előterjesztésben szereplő reformjavaslatok, hatásvizsgálatok keretében folytatott konzultációk során világossá vált, hogy a KAP-ot továbbra is két pillér köré célszerű tervezni.
Az első pillér tartalmazza az uniós mezőgazdasági termelőknek éves szinten a jövedelemtámogatást biztosító közvetlen kifizetéseket és piaci intézkdéseket, a második pillér pedig a vidékfejlesztést.
A kétpilléres szerkezet nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamoknak, hogy helyi adottságaikhoz jobban illeszkedő megoldásokat alakítsanak ki.
Az uniós élelmiszer-ipar és globális élelmiszer-biztonság szempontjából nélkülözhetetlen az erős mezőgazdaság. A mezőgazdasági termelőknek szembe kell nézniük több kockázattal, mely által jövedelmi helyzetük továbbra is nehéz marad, ezért fontos a jövedelemtámogatás, és válsághelyzet kezelésére irányuló eszközök további fenntartása.
A többéves pénzügyi keret mellett a KAP finanszírozását két másik eszközzel is kívánatos erősíteni, mégpedig:
1) egy válsághelyzetek kezelésére szolgáló vésztartalékkal,
2) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap alkalmazási körének kibővítésével.
A javaslat szerint a KAP-nak a 2014 – 2020 közötti időszakra rendelkezésre állna az első pillérhez utalt 317,2 milliárd euró, valamint a második pillérhez utalt 101,2 milliárd euró, s ezeket az előirányzatokat a fő tevékenységeire kell összpontosítania. A két pillérhez tartozó forrásokat további 17,1 milliárd euró egészítheti ki. Ebből 5,1 milliárd euró kutatásra és innovációra, 2,5 milliárd euró az élelmiszer-biztonságra, 3,9 milliárd a mezőgazdaságot érintő válságokra képzett új tartalékra és legfeljebb 2,8 milliárd euró az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapba irányul. Összesen 435,6 milliárd euró állhat 2014 – 2020 közötti időszakban rendelkezésre.
Minden olyan tagállamban, ahol az uniós átlag nem éri el a közvetlen kifizetések 90 %-át, a javaslat alapján a különbség egyharmada kerülhetne kipótlásra.
A vidékfejlesztési támogatásnál, a kevésbé fejlett régióknak indokolt továbbra is magasabb társfinanszírozási rátával rendelkezniük, melyek egyes intézkedésekre szintén alkalmazandók, mint például a tudásmegosztásra, a termelői csoportok kapcsolatépítésére, az együttműködésre, valamint a Leader-program terén.
A javaslat alapján lehetőségük lesz a tagállamoknak a források pillérek közötti átcsoportosítására, így megerősíthetik többek között a vidékfejlesztési politikájukat is.
(M.A.)
