94 évvel ezelőtt, 1919. február 12-én Pozsonyban elsősorban német és magyar demonstrálók többezres tömegébe lőttek az egykori Vásár téren, a mai Szlovák Nemzeti Felkelés terén a csehszlovák legionáriusok.
A sortűznek nyolc halálos áldozata, huszonhárom súlyos és több száz könnyű sérültje volt. Az áldozatok: Heringes Ferenc 37 éves szabómester, Luntzer Gusztáv 19 éves munkás, Kováts György 28 éves hadirokkant, Kubesch Vilmos 17 éves szakiskolai tanuló, Soós Angéla 37 éves városi alkalmazott, Albrecht Károly 21 éves tengerész, Záborszky Gyula 32 éves hivatalnok A meggyilkoltak temetésén Hubert Károly 14 éves fiút fejbe lőtték.
„A Magyar Közösség Pártja fontosnak tartja, hogy a többi európai nemzethez hasonlóan mi se feledkezzünk meg az állami hatalom erőszakossága következtében elhunyt magyar, és velük együtt fellépő más származású áldozatokról. A 20. századi közép-európai hatalomváltások távolról sem voltak erőszakmentesek. Közös felelősségünk, hogy mi is megemlékezzünk azon nemzettársainkról, akik életüket áldozták elveikért.
Tisztelet emléküknek!” – fogalmazott sajtóközleményében Berényi József, az MKP elnöke.
* * *
1919 első napján az egykori magyar koronázóvárost idegen csapatok szállták meg. A Riccardo Barreca olasz ezredes vezette cseh–szlovák legionáriusok Szilveszter napján bekerítették a várost, majd a következő két nap folyamán meg is szálltak minden lényeges stratégiai pontot. A város lakói meglehetős bizalmatlansággal fogadták a megszállókat. A hangulatot az korbácsolta fel, hogy a Vavro Šrobár vezette ún. teljhatalmú szlovák minisztérium február 4-én Zsolnáról átköltözött Pozsonyba, Szlovákia fővárosává nyilvánítva a várost.
Sokak számára csak februárban vált világossá, hogy nem időleges megszállásról van szó, a cseh–szlovák állam tartósan kíván berendezkedni a városban. A munkásság és a hivatalnokok sztrájkba léptek, s 12-ére tiltakozó nagygyűlést hívtak össze a régi vásárcsarnok előtti Vásár térre. A hamar több ezresre duzzadt tömeg nemzeti zászlókat lengetett, és ütemesen, egyre hangosabban skandálta: Él-jen-Magyar-ország! Bár Luigi Piccione tábornok parancsa szerint a katonáknak a kaszárnyákban kellett volna maradniuk, a fegyelmezetlen és részben kezelhetetlen legionáriusok szétszéledtek a városban, és zaklatták, provokálták a lakosságot. Már a tüntetés elején erőszakosan léptek fel, majd a skandálást „provokációnak” értelmezve éles lőszerrel a tömegbe lőttek. 7 halott és 23 súlyos sebesült feküdt a Vásár tér kövezetén… (tortenelemportal.hu)
Az eseményekről a következő linkek alatt olvashatnak bővebben:
http://www.foruminst.sk/documents/1/2.pdf
http://tortenelemportal.hu/2010/02/a-verbe-fojtott-1919-es-pozsonyi-nepgyules/
