Komoly siker koronázta a Kohézió Barátai uniós csoport törekvéseit. Az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetése jelentősen lecsökkent, a Közép-kelet európai országok azonban általában jól jártak.
Nem mondhatja el ezt magáról Csehország, de Szlovákia és Magyarország uniós támogatása a következő ciklusban megnövekszik. A sikert a kormányok különféleképpen értelmezik.
Mindenki másképp tálalja
Így történhetett meg, hogy a szlovák kormányfő azt domborította ki, hogy az EU következő 7 éves költségvetési ciklusában Szlovákia a mainál közel 2 milliárd euróval magasabb uniós támogatással számolhat. Egy főre kiszámítva ez évente 344 eurót fog eredményezni a mai 290 euróval szemben. Észtország után fejenként a második legmagasabb uniós támogatással számolhat. A magyar kormányfő ezzel szemben azt tálalta, ha az uniós támogatásból levonjuk Magyarország befizetési kötelezettségét a brüsszeli büdzsébe és a különbséget átszámítjuk forintra, akkor nettó összegben a mainál jóval magasabb uniós támogatásra számíthat, az eddigi 660 ezer forint helyett 712 ezer forintra fejenként. Ez pedig Litvánia után a második legmagasabb összeg az uniós 27-ek tekintetében. Rendkívül fontos és egyben jelzésértékű volt a magyar kormányfő bejelentése, mely szerint a kiharcolt összegből a mainál sokkal magasabb hányad juthat gazdaságfejlesztésre és munkahely-teremtésre. Éppen ezt a szemléletet kellene itt is meghonosítani.
Egyelőre semmi sem biztos
Azonban mindez csupán lehetőség, egyfajta keretösszeg, nem végeredmény. Nagyon hosszú utat kell még bejárnia a támogatásoknak, hogy konkrét beruházásban öltsenek testet, mondjuk éppen Dél-Szlovákiában.
Elsősorban a 2009-ben jóváhagyott Lisszaboni Egyezmény értelmében az unió költségvetését első ízben jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek is. Az EP elnöke és a frakcióvezetők máris jelezték, hogy gond lehet az Európai Bizottság által elfogadott és számukra beterjesztett költségvetés elfogadásával. Deficites költségvetést nem tudnak elfogadni és több ország EP képviselete jelzte, nem támogatja meg a költségvetés javaslatát. Korántsem lesz tehát sétagalopp az uniós költségvetés megvitatása az Európai Parlamentben.
Másodsorban…
Másodsorban a keretösszeg felhasználásának hatékonyságán bukhat meg az egész úgy, mint az aktuális, 2007-2013 közötti időszakban. Egyrészt a mennyiségi hatékonyságon, hiszen Szlovákia 2012 végén, vagyis a hétéves időszak 86 százalékának elmúlását követően a számára megítélt 11,4 milliárd eurós keretnek csupán 38 százalékát volt képes felhasználni. Mivel a megítélt keretnek durván a felét kell befizetnie a brüsszeli büdzsébe részletek formájában harmonikus időközökben, elmondhatjuk, hogy Szlovákia ebben a ciklusban nettó befizető országgá vált. Vagyis valójában többet fizetett be a brüsszeli büdzsébe, mint amennyit visszakapott onnan. Másrészt a minőségi hatékonyságon bukhat meg, mert rengeteg olyan pályázat is elnyerte az unió támogatását, amelyek hozadéka megkérdőjelezhető.
…és harmadsorban
Harmadsorban pedig a közbeszerzés jogi keretének a napokban megtörténő megváltoztatása lesz befolyással a felhasználásra, mert szorosan összefügg az előző bekezdésben leírtakkal. A kormány ugyanis a harmatgyenge hatékonyságért az elhúzódó, nehézkes közbeszerzéseket okolja, amikor a közbeszerzésben sikertelen pályázó jogi útra terelve igazának érvényesítését, lefékezi a folyamatot. A polgármesterek, pályázó vállalkozók sokat tudnának erről mesélni. Ágazatonként megvan az az egy-egy társaság, amely jogi felkészültségének köszönhetően tud rendre felülkerekedni, érvényesülni. Nem szakmai felkészültségéből adódóan. Hosszú időre így lebéníthatja a közbeszerzést, ezzel az uniós támogatás felhasználását. A törvénymódosítás következményeként a közbeszerzés folyamata felgyorsulhat, hatékonyabb lehet ezzel az uniós támogatási keret felhasználása, ám az esélyegyenlőség csorbulásának árán. Az kaphat majd a jövőben uniós támogatást, aki közel lesz az egyetlen kormánypárthoz. Ez pedig nagymértékben rontja az esélyegyenlőséget, ezen múlhat teljes régiók gazdasági teljesítménye. Tehát a törvénymódosítás következménye lehet az eddigieknél is mélyebb, politikai klientelizmus és korrupció.
A Magyar Közösség Pártja nevében összegzésként leírható, üdvözöljük a Kohézió Barátainak látványos sikerét. A folyamat azonban még nem ért véget. Reméljük, hogy az Európai Parlament is áldását adja az unió következő ciklusának költségvetés-tervezetére. A továbbiak pedig itthon dőlnek majd el. Aszerint, milyen lesz a közbeszerzés törvénye, milyen lesz a 2013-2020 közötti ciklus szlovákiai stratégiai referenciakerete, milyen prioritásokat fogalmaz meg a kormány, milyen tartalmú és keretösszegű operációs programokat fogad el. Az MKP elvárja, hogy a kormány a tervezés folyamán, amely már elkezdődött, elsősorban a gazdaságfejlesztésre és a munkahelyteremtésre helyezze a hangsúlyt, miközben a leszakadó, hátrányos helyzetű régiók felkarolása, a súlyos regionális különbségek enyhítése lesz az elsőrendű feladata. Az égtájak irányaitól függetlenül.
Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35908,35905,35889″}
