Ján Čarnogurský jövőre megpályázza a köztársasági elnöki tisztséget. Az ehhez szükséges 15 ezer támogató aláírás mihamarabbi összegyűjtése érdekében már internetes honlapot is indított. Támogatói között olvashatjuk Duray Miklós nevét is.
Az 1944. január elsején született Ján Čarnogurský (1944), az 1989-es rendszerváltozás egyik szlovák kulcsfigurája, és több későbbi kormány tagja volt. 1991-1992 miniszterelnökként állt a szlovák kormány élén, Vladimír Mečiar első bukását követően. Noha alapítója és elnöke volt a Kereszténydemokrata Mozgalomnak, az államfői tisztséget nem párttámogatással, hanem polgári jelöltként kívánja megszerezni. Az ehhez szükséges 15 ezer aláíráshoz már 10 ezer megvan. Tíz éve már nem részese az ún. „nagypolitikának”, ügyvédként és véleményformáló egyénként azonban folyamatosan hallatja a hangját a szlovákiai közéletben.
„Disszidensként a kommunizmus ellen harcoltam. A szövetségi kormány tagjaként feladatom volt az emberi jogokkal kapcsolatos törvények kidolgozása. A Kereszténydemokrata Mozgalom elnökeként és szlovák miniszterelnökként is irányt mutattam az Európai Unió felé. Igazságügyi miniszterként arra törekedtem, hogy igazságos törvények szülessenek. Ingyenes jogsegélyszolgálatot vezettem be a nehéz szociális körülmények között élő részére. Ügyvédként védelmezem a szegényeket az uzsorásokkal szemben, akik el akarják venni házaikat, lakásaikat. Egész életemben az erős és igazságos Szlovákiáért küzdök” – vall magáról honlapja nyitólapján.
Duray Miklós felvidéki politikus, író, egyetemi tanár levele legfelül található a Čarnogurskýt nyíltan támogatók oldalán.
Duray Čarnogurskýhoz ír levelében emlékeztet arra, hogy már öt évvel ezelőtt próbálta őt rávenni arra, hogy induljon a köztársasági elnökválasztáson. Meggyőződése, hogy Szlovákia köztársasági elnökének jó szlovák hazafinak kell lennie, aki védi a nemzet érdekeit. Az is Čarnogurský mellett szól, hogy ügyvéd, neves jogász, hiszen az államfő a törvényesség őrzője.
„Szlovákia fiatal ország, a szlovákok pedig hosszú évszázadokon át érlelődtek nemzetté. Védelmezni kell azt a jogot, hogy azok az emberek, akik ugyanazt a nyelvet beszélik, közösen dönthessenek és összefoghassanak a közös jövő érdekében. Ez mindenkire vonatkozik, minden nemzeti-, társadalmi alakulatra, beleértve a kisebbségeket is” – hangsúlyozta Duray.
Čarnogurský és Duray együtt küzdöttek a kommunista rendszer idején az akkori politikai rezsim ellen, emiatt mindketten börtönben is ültek. Duray emlékeztetett arra is, hogy noha Čarnogurský nem örült annak, hogy 1984-ben megmenekültek a magyar iskolák (ezért folytatott küzdelmet a kommunista pártdiktatúrával szemben a Duray Miklós nevével fémjelzett Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága – szerk.megj.), mégis elsőként tiltakozott bebörtönzése ellen.
„Duray Miklósról akkor szereztem tudomást, amikor börtönbüntetésre ítélték őt. Akkoriban volt egy olyan problémán, hogy – amikor a sajtó nyilvánosságra hozta, hogy bebörtönözték – én még csak nem is tudtam, hogy az ő neve Miklós. Azt hittem, Milošnak hívjak, mivel nálunk ez a név igen gyakorinak, hétköznapinak számít. Azt hittem tehát, hogy Duray Milošt ítélték el. Később tudtam csak meg, hogy valójában Duray Miklósnak nevezik, és miután kiengedték a börtönből, szlovákiai magyar ismerőseim révén azonnal kapcsolatba léptem vele. Akkor kezdődött viszonylag szoros együttműködésünk, amely során teljesen természetesnek tartottuk, hogy ő inkább a magyar kisebbség kérdéskörével foglalkozik, míg én egészen mással, és ezt el is fogadtuk. Az emberi jogok védelme ugyanis mindvégig közös ügyünk volt” – mondta Čarnogurský a napokban a Körkép portálnak nyilatkozva. (Lásd: Ján Čarnogurský: a politikusnak jót tesz a börtön).
Duray levelében utalt Ivan Gašparovič (a nevét nem írta le) jelenlegi államfő ostobaságaira is, mikor összekeverte Lisszabont Libanonnal, illetve szerb elnökként köszöntötte a horvát államfőt. Čarnogurský esetében ilyen sem fordulhatna elő. „Hidd el, alkalmas köztársasági elnökjelölt vagy. (…) Jano, szorítok neked, és aláírásommal támogatlak.” – zárta levelét Duray Miklós.
A támogatók között van még többek közt Štefan Bučko színész, Martin Homza történész, Daniel Hevier író, Pavel Koncoš és Jozef Kučerák szlovák politikus.
És ott van Mikuláš Dzurinda kétszeres kormányfő is, aki a következő sorokat küldte Čarnogurskýnak még 2012 novemberében: „Janko, ha a választások holnap volnának, valószínűleg téged választanálak.” (Ez azért is érdekes, mert az ún. Népi Platform, melynek részese Dzurinda pártja, az SDKÚ-DS is, még ma sem tudja, hogy kit támogasson a jövő évi elnökválasztáson – szerk. megj.)
Čarnogurský válaszlevélben köszönte meg Duraynak a támogatást, és hangsúlyozta annak jelentőségét.
Felvidék.ma, on{iarelatednews articleid=”39800,33254,16214,39830″}
