Gútán tartották június 10-én az MKP-s polgármesterek újabb szakmai találkozóját, az anyanyelvi oktatás fontosságára, a szociális problémák leküzdésére és a megyei választásokra való felkészülésre fókuszálva.
A fórum magyarországi vendége volt Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Balogh Csaba, Magyarország szlovákiai nagykövete.
A résztvevőket Horváth Árpád, Gúta város polgármestere és Őry Péter, az MKP önkormányzati és közigazgatási alelnöke köszöntötte.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az anyanyelvi oktatás és az összefogás fontosságát hangsúlyozta. „A találkozások, a közös gondolkodás és az összehangolt cselekvés a kulcstényezők ahhoz, hogy elérjük közös célkitűzéseinket”. Ismertette azokat a programokat, amelyekkel a magyar kormány népszerűsíteni próbálja az anyanyelvi oktatást a határon túli magyarok között. „Közösségépítő munkát szeretnénk végezni. Programjainkkal az iskolásokhoz, a pedagógusokhoz és a családokhoz is szólunk, bevonjuk a munkába azokat a személyeket is, akik segítik a családok mindennapjait. Számítunk azokra is, akik meghatározó szerepet töltenek be egy közösségben, mint például lelkészek, orvosok, pszichológusok” – tette hozzá. Mindezt azzal a nemzetpolitikai stratégiával összhangban végzik, melyet a Magyar Állandó Értekezlet fogadott el” – mondta.
Berényi József MKP-elnök beszédének elején köszönetet mondott mindenkinek, akik bármilyen módon részt vettek az árvízvédelemben. „Nincs még vége a történetnek, a kárelhárítás még előttünk van” – mondta. Úgy látta, az árvízvédelemben a kormány eddigi tevékenysége is pozitív volt. A megyei választásokat nézve bízik abban, hogy az MKP megyei elnökjelöltet állít a két legnagyobb arányban magyarok által lakott kerületben, Nyitra megyében és Nagyszombat megyében is. „Ha a kormány megnyitja a megyehatárokat, akkor nekünk újra kell nyitni Komárom megyét, Gömört, Zemplént és folytathatnám. Ezért azokkal a pártokkal kell együttműködnünk, akikkel beszélni lehet nyíltan a természetes régiók megteremtésének szükségességéről” – fogalmazott az MKP elnöke. Hozzátette, hogy némi előrehaladást jelent, hogy „ma már – köszönhetően kicsit nekünk is – az autonómia nem egy szitokszó végre. A komáromi pártelnöki vitában is autonómiáról beszéltünk. Ez jó, mert a népszámlálásokon kimutatott több mint százezres fogyatkozásunkat nem lehet másképp megállítani, csak az önkormányzatiság kiterjesztésével”- hangsúlyozta Berényi József.
Zachariaš István, Szepsi város polgármestere ismertette a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) kongresszusán történteket. Úgy gondolja, jó lenne, ha a Szövetségben a magyarok jelenléte erőteljesebb volna, ugyanis több olyan témával foglalkozik, melyek kulcsfontosságúak megmaradásunk szempontjából. Ilyen például a kisiskolások helyzete is. „Mondom ezt annak ellenére, hogy a kongresszusról kicsit keserű szájízzel távoztam, ugyanis túlságosan erősen azt hangsúlyozták, amit a kormány képvisel. Úgy gondolom, hogy ennek a szövetségnek, ha már nem is ellenzékinek, de legalább ebből a szempontból függetlennek kell lennie” – mondta. Az iskolaügyben arra az álláspontra helyezkedett a szövetség, hogy nem jó, ha az iskolatanácsok az önkormányzatok megkerülésével döntenek olyan dolgokról, amelyekhez aztán a pénzt az önkormányzatoktól várják. Szociális téren is több dolgot rendbe kéne tennie. mint például a gyermekvédelem, a szociális rászorultság kezelése, a marginális csoportok és a lakhatás kérdése. A polgár számára mindegy, hogy ki csinálja a szociális ügyeket, a lényeg az, hogy meglegyen! – figyelmeztetett Zachariaš István. Nincs idő, mert „Nyílik az olló – a szociális rászorultak száma növekszik, és az állam ezt nem tudja hatékonyan kezelni”. Hiányzik a motivációs erő ahhoz is, hogy a szociális segélyből élő közül valaki munkába álljon, ha ezzel elveszik a segély. Az európai szakemberek úgy vélik, hogy ezen a téren nem a polgárokat kell okolni, hanem a szociális rendszert. „Én is így gondolom” – tette hozzá. Zachariaš István arra is figyelmeztetett, hogy az állam nem a valós számoknak megfelelően osztja el az önkormányzatokba jutó adóbevételeket, ez pedig néhány száz ember esetében már nagyon komoly bevétel-kiesést jelenthet.
A vitában Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke annak a véleményének is hangott adott, miszerint nem jó, ha a pedagógusaink olyan szlovák versenyekre viszik a diákokat, ahol megalázó körülményekkel szembesülnek. „Van olyan is, hogy még a feladatokat sem fordítják le magyarra. Ha ez így van, akkor inkább részesítsük előnybe a jól működő Kárpát-medencei rendezvényeket” – javasolta.
Őry Péter felszólalásának elején egy 1937-ből származó MTI-hírt mutatott be. A 76 évvel ezelőtti hír többek között arról tájékoztat, hogy „a somorjai vasúti állomás épületéről levették az állomás magyar nevét feltüntető táblát, úgyhogy most már csak tót felirat van az állomáson”. Itt vagyunk ma is, azaz még itt sem, hiszen nálunk még ki sem került a magyar tábla a vasútállomásokra – mondta. Őry Péter szerint óriási jelentősége lehet az érzelmi hozzáállásunknak. A kényelvűség biztosítsa többnyire állami feladat volna (még a kisebbségi charta szerint is!), ám amíg az állam ezen a téren nem végzi a dolgát, addig az önkormányzatok munkáját segítő háttérintézmény, a Pro Civis teszi azt. Törvényeket, rendeleteket fordít, tájékoztat az Önkormányzati Szemlében, a www.onkormanyzas.sk honlapon, és most egy cédével is, melyen kétnyelvű dokumentumok találhatók az önkormányzatok számára, többek között a gyermekvédelemről, a fakivágásról, a szabályértésekről, az iskolai beiratkozásokról, a helyi adózásról,a szociális szolgáltatásokról.
Bárdos Gábor, Somorja polgármestere szerint mindenekelőtt azokkal a lehetőségekkel kell élnünk, amik adottak. A vasúti táblák ügye még rendezetlen, a buszmegállókban viszont nincs akadálya a kétnyelvűségnek, mégis sok helyütt hiányzik.
Horony Ákos jogász az önkormányzatokban történő kisebbségi nyelvhasználat fontosságára figyelmeztetett. „A legfontosabb, hogy megértessük ennek fontosságát. Ahol többségben vagyunk, szóban még csak-csak használjuk anyanyelvünket, viszont az írásos kommunikációban már csak elenyésző mértékben. Ez az emberekben azt a hatást kelti, hogy van egy alacsonyabb, és egy magasabb rendű nyelv, és ez nem jó. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar szülők közül sokan döntenek úgy, hogy gyermeküket szlovák iskolába íratják. Ezért rendkívül fontos a magyar nyelv presztízsének az emelése, legalább a szlovák mellé emelése. Cselekednünk kell, ha arra fogunk várni, hogy a szlovák állami szervek ezt tárcán kínálják, akkor sosem lesz megfelelő szintű magyar nyelvhasználat”.
Képgalériánk itt tekinthető meg.
ON, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39079,37455,36016,36133,33529″}
