Lehet-e Szlovákiának magyar államfője? Az igen válasz talán utópia, a jelöltség haszna viszont elvitathatatlan. A Magyar Közösség Pártjának elnöksége a hétvégén Bárdos Gyula Csemadok-elnököt ajánlotta indulónak. Interjú Bárdos Gyulával.
– Mielőtt Bárdos Gyula elfogadta az MKP kibővített elnökségének jelölését az államfői posztra, nyilván mérlegelt pro és kontra. Milyen érvek kerültek a bal, illetve jobb serpenyőbe?
– A legfontosabb döntésnek azt tartom, hogy a Magyar Közösség Pártja úgy döntött, külön magyar elnökjelöltet indít a 2014-es elnökválasztáson. Nagyon örülök ennek a döntésnek és én is részese voltam, hiszen az elnökség tagja vagyok. Ilyen jellegű döntésre nem került sor 1989-et követően, pedig lehetett volna és kellett volna. Ezt a döntést soha senki nem hozta meg, illetve senki nem vállalta: csak magyar elnökjelölttel lehet a felvidéki magyarokat az urnákhoz hívni. Az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve csak egyetlenegy esetben lehetett megfelelően mozgósítani a felvidéki magyar választókat: a legutóbbi elnökválasztáson nagyon erős elnökjelöltje volt a jobboldalnak, Iveta Radičova, aki később egy rövid időre államfő is lett. Meg lehet nézni az eredményt, Dél-Szlovákiában teljesen egyértelműen, toronymagasan ő mellette tették le a voksukat a felvidéki magyarok. Most viszont annyi jobboldali jelölt van és annyira fölaprózódott a jobboldal, hogy még azt sem lehet rásütni az MKP-ra, hogy a magyar jelölt indításával gyengíti a jobboldalt. Teljesen nyilvánvaló, hogy lesz második kör. Mi nem megyünk senki ellen. A másik pártnak, a Most-Hídnak nincs jelöltje, ők csak támogatnak valakit. A mi jelöltállításunk ilyen szempontból nem a széthúzást, hanem az összefogást fogja erősíteni. Ha az első fordulóban mozgósítani tudjuk a választókat, akkor a második fordulóban fel tudjuk mutatni, hogy a felvidéki magyarságnak milyen ereje van és akkor olyan államfő-jelöltet tudunk majd támogatni, aki az alapvető emberi jogokat, a kisebbségi jogokat is figyelembe fogja venni.
– Részben már válaszolt a második kérdésre: mivel érvel azoknak a kritikusoknak, akik azt mondják, hogy esélye sincs magyar jelöltnek Szlovákiában arra, hogy elnök legyen. Akkor meg minek egyáltalán indulni?
– Ha csak arra gondolunk, hogy maga a miniszterelnök agitált, a szlovákok fogjanak össze, hogy ne legyen már Nagyszombatban magyar nemzetiségű, esetünkben Berényi József, az MKP elnöke, megyei elnök. Ez a kijelentés is hozzájárult ahhoz, hogy felgyorsult a folyamat: mi egyenrangú állampolgárok szeretnénk lenni a szülőföldünkön, ebben az országban, ahol élünk, miért ne lehetne magyar nemzetiségű államfő-jelöltje az itteni magyarságnak? Ez több annál, minthogy a jelölt egy pártot képviseljen. Természetesen a párt indítja, de a jelöltnek az itteni közösséget kell képviselnie.
Lehetőséget nyújt arra is, hogy a magyar témákról, a bennünket érintő fontos kérdésekről beszélni lehessen. Ha nincs magyar jelölt, ezeket a témákat lesöpörhetik az asztalról és az elnöki vitákban, a sajtóban nem szerepelnek ezek a kérdések. Ha lesz magyar jelölt, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy élnek itt magyarok, számolni kell velük és ez a magyarság most megmutathatja az erejét.
Sőt, tovább megyek: a többi nemzetiség is fölsorakozhatna az MKP jelöltje mögé, mert szerintem erkölcsi kötelessége a jelöltnek a magyar közösség képviselete mellet az itt élő más kisebbségeknek és közösségeknek a képviselete is. Mert az, ami az utóbbi időben történik Szlovákiában a kisebbségekkel a kultúrában, az oktatásban és más területeken, egyértelműen azt mutatja, hogy ezekről a témákról beszélni kell és az elnökválasztás olyan esélyt nyújt, hogy minderről párbeszédet lehet majd folytatni s ennek remélhetőleg eredménye is lesz.
– Annál is inkább, mert Szlovákiában minden ötödik állampolgár nem szlovák nemzetiségű. Hogyan fogadta a döntést a Csemadok, a legnagyobb szlovákiai, nem szlovákiai magyar, hanem a legnagyobb szlovákiai civil szervezet, amelynek 50-60 ezer tagja és hatalmas múltja van, kulturális szervezet elnöke, Bárdos Gyula?
– Hangsúlyozni szeretném, hogy jelölt vagyok. Az Országos Tanács dönt titkos szavazással, de az alelnökök, az elnökség tagjai, a regionális vezetők mind azt mondták, hogy ezt föl kell vállalni. Ezt a mostani helyzetet úgy kell hasznosítani, hogy ebből a közösség profitáljon, mert azt követően, hogy Szlovákia az Európai Unió tagjává vált és ott van a schangeni övezetben, kevésbé figyel oda a kisebbségi gondokra. Arra, hogy a szlovákok mellett élnek más nemzetiségűek is és ilyen szempontból a kultúra és oktatásügy kulcsfontosságú kérdés és erre is rá akarom irányítani a figyelmet, ha bizalmat kapok az Országos Tanácson.
Elhangzott a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában 2013. december 9-én este és 10-én hajnalban.
{iarelatednews articleid=”43062″}
