A múlt héten, január 22-én aggódva, de mégis reménykedve utaztam Kassára a Szlovák Alkotmánybíróság nyilvános tárgyalására hiszen több mint két év hallgatás után az alkotmánybíróság megszólalt az annyiszor idézett állampolgársági törvény ügyében.
Reménykedtem, hogy győz az igazság, a törvényesség, de egyben aggódtam is nehogy politikával megfertőzött döntés szülessen. Ügyfeleimmel, Dolník Erzsébettel, Gubík Lászlóval és Kassai Gyulával, valamint a többi szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarral nagyon vártam az alkotmánybíróság döntését, mivel az kihatással van, illetve lett volna a megkezdett és be nem fejezett bírósági és közigazgatási eljárásokra is.
Miután az alkotmánybíróság az ügyet nyilvánosan megtárgyalta döntést nem hozott, illetve úgy döntött, hogy a tárgyalást elnapolja február 26-ra ítélethirdetés végett, ami a hatályos perrendtartás szerint annyit jelent, hogy február 26-án az alkotmánybíróság már csak ismertette volna az ítéletet indoklással együtt.
Többéves ügyvédi tapasztalatomból kifolyólag kijelenthetem, hogy a bíróság rendszerint csak kivételes esetekben folyamodik ilyen perbeli lépéshez, legtöbbször akkor, ha időre van szüksége a benyújtott bizonyítékok kiértékelésére, illetve ha az utolsó tárgyaláson olyan újabb bizonyítási eljárás lett kérvényezve vagy jogi érvelések hangzottak el, amelyeket még az eljáró bíróság ezidáig nem vizsgált meg, vagy nem volt tudomása róluk.
A Szlovák Alkotmánybíróságnak 13 bírája van, így elképzelhető, hogy különböző jogi nézetük keletkezett a január 22-i tárgyaláson elhangzottak függvényében és ezért döntöttek úgy, hogy az ügyet újból áttanulmányozzák, és február 26-án hoznak végleges döntést. Ebből kifolyólag bizakodva hagytam el az alkotmánybíróság épületét. Megjegyzem, hogy az alkotmánybíróságnak két magyar nemzetiségű bírája is van JUDr. Mészáros Lajos és JUDr. Horváth Juraj, valamint még van egy Rozsnyón született Doc. JUDr. Ladislav Orosz, CSc. nevű bírája is.
A fentiek alapján meglepett az alkotmánybíróság legutóbbi zárt ülésen január 29-én hozott döntése, hogy az ítélethirdetést meghatározatlan időre elnapolta.
A hatályos perrendtartás szerint erre a bíróságnak joga van, s mivel a döntéséhez indoklást nem fűzött, ezért csak találgatni lehet mi okozta ezt a lépést. Mint jogász, bízom benne, hogy jogi illetve törvénybeli okai vannak ennek a döntésnek, és nem politikai hatásra történt.
Minden esetre, figyelemmel kísérve az ügy további alakulását, bizakodó vagyok.
JUDr. Nagy Tibor, ügyvéd
{iarelatednews articleid=”43871,43723″}
