Natália nővér a Világ Győzelmese Királynője-tisztelet és engesztelés kezdeményezője. Kovacsics Mária Natália Pozsonybesztercén született 1901. január 31-én.
Hat elemit végzett, de már gyermekkorában komoly imaéletet élt. 1917-től a ferences harmadrend tagja. 1918-ban Pozsonyban belépett az orsolyiták rendjébe, ahol a Keresztrefeszített Jézusról nevezett Mária Dorothea nevet kapta.
1922-ben Monsba (Belgium) küldték kisegítő nővérnek. 1934-ben visszahívták Pozsonyba.
Belső indításra 1936-ban Magyarországra költözött, hogy elindítsa Szűz Máriának, a Világ Győzedelmes Királynőjének tiszteletét. A zsámbéki Keresztes Nővérektől (akik között Natália nővére is ott volt) kapta a tanácsot, hogy a Jó Pásztor Nővéreknél Magdolna nővérként kérjen fölvételt.
Innen a kecskeméti zárdába került. 1939-ben Gologi (Máriás) Lajos SJ lett a lelkivezetője. 1943-48 között a budai zárdában élt.
1940-ben azzal a kérelemmel fordult Serédi Jusztinián hercegprímáshoz, hogy engedélyezze Budán, a Normafánál, a Szent Anna réten a Világ Királynője Engesztelő Kápolna fölépítését. A kápolna alapkövét 1944. december 8-án tették le, de az építést már nem lehetett elkezdeni.
1946. január 25-én Mindszenty József hercegprímás jóváhagyta a kápolna tervét, majd november 19-én megbízta Bánk Józsefet, Kecskés Pált és Szabó Imrét Natália nővér magán kinyilatkoztatásainak kivizsgálásával.
Natália nővér egész életét az engesztelésnek és a Világ Királynője tisztelet terjesztésének, s ennek érdekében egy klauzúrás női rend alapításának szentelte.”Egy világméretű engesztelési mozgalomról van szó, amelynek Magyarországról kell kiindulnia, s elterjednie az egész világon” – hirdette. Egyházi jóváhagyást a rendnek nem sikerült kapnia.
1950-ben a szétszóratás után 3 nővér egy ideig Pestszentlőrincen élt, majd Pestszentimrén a Kun utcai kórház lelkészével együtt laktak egy házban. 1989-tól Natália nővér ismét Budapesten lakott és újra megpróbálta elindítani a Szűz Mária, a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Leányai rendet.
Dankó László kalocsai érsek Madarason adott neki letelepedési engedélyt. Utolsó éveit Hegyfaluban (Vas megye), majd Törökbálinton töltötte. 1992. április 27-én hunyt el.
{iarelatednews articleid=”33633,40752″}
