Az MKP európai parlamenti listájának 9. helyén lévő 25 éves Foglár Gábor Rimaszombatban született, Gömöralmágyban él. Foglalkozását tekintve pedagógus, de versénekléssel és versírással is foglalkozik. A fiatal szakemberek itthon maradását szorgalmazza.
Alapiskoláját Medvesalja kapujában, Almágyban végezte, érettségi bizonyítványát a Füleki Gimnáziumban szerezte meg 2008-ban. 2008 és 2013 között sikerrel folytatta tanulmányait a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karán magyar nyelv és irodalom – történelem szakpárján. 2011-től az Almágyi Alapiskola és Óvoda tanára.
A Magyar Közösség Pártjában kifejtett tevékenysége mellett a Via Nova ICS Almágyi Alapszervezetének elnöke is. Emellett a Via Nova Rimaszombati Járási Elnökségének kultúráért és ifjúságpolitikáért felelős alelnöke és az ifjúsági szervezet Országos Etikai és Ellenőrző Bizottságának a tagja. A politika mellett a kultúrát is ápolja, versénekléssel és költészettel is foglalkozik.
„Nagyon örültem, amikor rám esett a választás, hogy én lehetek az, aki képviselheti a gömöri régiót. Az induláshoz az is ösztönzött, hogy fiatalként minden egyes lehetőséget ki kell próbálni és ki kell használni. S hangsúlyozni szeretném, hogy a fiataloknak itthon kell maradniuk ahhoz, hogy Európában egy élhetőbb Felvidéket teremtsük” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak.
A két legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget és a közlekedést tartja. „A munkanélküliség egyre nagyobb méreteket ölt nálunk, ez ellen tennünk kell. Úgy ahogyan a rossz infrastruktúrát, közlekedési struktúrát is kezelni kell. Ha el akarok jutni pl. Komáromba, s akár buszra vagy vonatra szállok, akkor először Zólyomba kell felmennem, onnan Nyitrára, s csak így érek el Komáromba. A legtöbben, akik megtehetik, azt a megoldást választják, hogy átmennek Magyarországra, s az autópályán, Budapesten keresztül közlekednek. Meg kell oldanunk, hogy a dél-szlovákiai régióban is legyenek autópályák. Úgy gondolom, hogy ehhez uniós források szükségesek” – mondja.
A mai Európa változtatásra szorul – fejtegeti – számára az egyik legfontosabb, s neuralgikus pont éppen a fiatal generációnak az élete az Európai Unióban. Célkitűzése, hogy a fiatal pályakezdők élete könnyebbé váljék, hogy ne kelljen külföldre menniük dolgozni, de lehetőségük legyen külföldön tanulni. Újszerű innovációk szükségesek az oktatásban, hogy megfelelő ugródeszkát tudjanak nyújtani a fiatal egyetemistáknak.
Elmondta, szerinte nagyon nagy pozitívuma az Európai Uniónak, hogy különböző tanulmányi lehetőségeket nyújt a fiataloknak a külföldi tapasztalatszerzésre. A fiatalok különböző programok által megtanulhatják, s betekintést kaphatnak a sokféle kultúrába. Úgy gondolja, hogy azon szakemberek, akiket külföldön képeznek, vissza kell térniük az országba. „Nem szabad ebből a régióból a gömöri szakembereket elengednünk. Olyan körülményeket, munkahelyeket kell teremteni idehaza, amelyek csábítóak a nyugat-európai országokkal szemben” – teszi hozzá.
Kérdésünkre, hogy ezeken az ismert súlyos gondokon kívül mivel találkozik még, elmondta, az emberek sokat panaszkodnak pl. a magas áfára, melyet a nyugati országokhoz képest sokallnak.
Úgy véli, hogy az Európai Uniónak az lett volna az egyik fő célkitűzése, hogy integrálja a csatlakozó országokat. „Ez azt jelenti, ha pl. százalékban mérjük, akkor ne 30-70%-os különbségek legyenek az országok között. Én úgy érzem, hogy még mindig, mintha gyarmatosítás folyna. „Rá kell ébreszteni a polgárokat, hogy el kell menni szavazni, s ha a Magyar Közösség Pártja kijut, akkor ezen változtatni fog, folytatni fogja a tíz éve megkezdett munkát. Ez nem megy egyik napról a másikra, hosszú folyamat. Az Európai Unió úgy alakult ki, hogy még nem készült fel a kelet-közép európai országok befogadására. A majd hatvan éves kommunista-szocialista uralom visszasüllyesztette ezeket az országokat, s nem tudtak olyan mértékben fejlődni, mint a nyugat-európai országok” – véli.
A gömöriek többsége is nagyon távolinak találja, nem érzi saját magáénak az Európai Uniót, Brüsszelt. „Próbálok rávilágítani, hogy ez nem így van. Ha pl. megnézzük a pályázatokat, amelyekbe többen is bekapcsolódnak a környéken, amikor építkezésekről vagy munkahelyteremtésről van szó, akkor már mindjárt az Unióban találják magukat. S mint mondtam, ez az Európa azonban változásokra szorul, s meg kell változtatunk ahhoz, hogy az emberek mégjobban a magukénak érezhessék” – nyilatkozta.
Kifejtette, hogy számára a legfontosabb változást a kisebbségpolitika terén kell elérni. „A nemzetállamokban meg kell oldani a kisebbségpolitikát. Nem lehet a kisebbségeket a háttérbe szorítani, meg kell oldani a jogaikat”. Példaként a dél-tiroli területeket hozta fel.
Foglár Gábor pedagógusként tevékenykedik. Fontosnak tartja, hogy az Európai Unióról az ismereteket már az iskolában elsajátítsák a gyerekek. „Ahogy belelapoztam a polgári nevelés új tankönyveibe, láttam, hogy több helyen is foglalkoznak az Európai Unióval. Az utóbbi két-három hétben az iskolában is az EP-választásokról tanulnak” – jegyzi meg.
Foglár Gábor facebook oldala ITT>>> érhető el.
Wass Albert: Üzenet haza c. versét Foglár Gábor megzenésítésében ITT>>> tekinthetik meg.
Az MKP EP-képviselőjelöltjeiről ITT>>> is olvashatnak.
he, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45883,45822,45807,45795,45778,45754,45743,45729,45711,45709,45652,45650″}
