Szlovákiában évente csaknem egy millióan veszítik el életüket a dohányzás következtében, a 40-50 éves dohányosok pedig húsz évvel tovább élhetnének, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. A nemdohányosok világnapján az elismert komáromi kardiológussal, Balázs Ferenccel a dohányzás ártalmairól, valamint arról is beszélgettünk, miért jobb a szivar a cigarettánál.
Világszerte május 31-én, azaz ezen a napon tartják a Nemdohányzók Világnapját, melyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1987-ben hívott életre azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a dohányzás ártalmaira és a nemdohányzó életmód előnyeire.
A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége. Az áldozatok mintegy 20 százaléka a nők köréből kerül ki. Szomorú adat: 151 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk nagyjából 12 százaléka hódol e káros szenvedélynek. Statisztikai adatok szerint a „dohányzási világranglistán” mi, közép-európaiak, az élmezőnyben foglalunk helyet.
Mindenki környezetében élnek olyanok, akik infarktuson estek át, akik tüdőrákban szenvednek, akiknek nem cukorbetegség, hanem a dohányzás miatt amputálták a lábát. Ezeket a tragédiákat mind meg kell említeni, ha a dohányzás ártalmairól beszélünk – vélekedik Balázs Ferenc kardiológus. Az elismert komáromi szakorvos szerint amíg az amerikai indiánok csupán a saját rituális céljaikra és meghatározott alkalmakra használták, még nem volt különösebb gond a dohányzással, hiszen az egy hitvilág, egy rituálé része maradt. Miután azonban átkerült Európába és az emberek felfedezték, hogy a dohányzásnak van egy erős stimuláló, elégedettség-érzetet adó hatása, hatalmas karrierbe kezdett.
A dohányzásra a nikotin által lehet rászokni, amely – hasonlóan a heroinhoz és a kokainhoz – az egyik legerősebb függőséget okozva rendkívül erősen kötődik az agy bizonyos helyeihez – emeli ki Balázs Ferenc, aki ezért úgy látja, jobb egyáltalán el sem kezdeni a dohányzást, mint aztán később erőfeszítéseket tenni a leszokás érdekében.
A nikotin ugyanakkor károsítja az érfalat, emeli a vércukrot és szimpatikus rendszer aktivitását, valamint az érbetegségek kockázatát, a rákkeltő anyagokat tartalmazó cigarettafüst pedig a krónikus hörgőhurut, a tüdőrák és más egyéb rákos megbetegedések okozója lehet. „Ez a kettő tökéletes kombináció: a nikotin rászoktatja a cigarettára, a különféle égéstermékek pedig kifejtve káros hatásaikat mérgezik az emberi szervezetet” – fogalmaz a szakorvos.
Balázs Ferenc úgy látja, annak ellenére, hogy hatalmas kampány folyik a dohányzás ellen, a dohánygyárak különböző piaci trükkökkel képesek eljutni a fogyasztókhoz. Mint mondja, a nagy dohányipari cégek különösen a fiatalabb korosztályt, akik megfelelő önkontroll híján könnyebben befolyásolhatóak, valamint az alacsonyabb szociális státusú társadalmi csoportokat, akiknél alacsonyabb az egészségtudatosság, tudják meggyőzni.
Pedig a dohányosok „jó útra térítése” nem egyszerű dolog. „Alkalmas és alkalmatlan időben mindig el kell mondanunk, hogy milyen súlyos következményei vannak a dohányzásnak, milyen komoly betegségek okozója lehet. A legtöbb dohányos csupán akkor hagy fel a cigarettával, amikor az első figyelmeztetés után az orvosa elküldi őt koszorúér vizsgálatra, vagy miután bevitte a gyorsmentő infarktussal. Vannak azonban olyanok is, akiket ezek a sokkszerű hatások sem ébresztik rá: nem érdemes tovább menni” – jegyzi meg.
Balázs Ferenc véleménye szerint a cigarettázás a fogyasztói társadalom igényeinek kielégítésére szolgál, azt ugyanis el tudja képzelni, hogy az ember egy jó ebéd után rágyújtson egy szivarra, vagy megtömje a pipáját, de azt már nem, hogy valaki csak a szombat délutáni kávé mellett cigarettázzon. Mint mondja, a gyártók tudatosan figyelnek arra, hogy a cigarettatermék gyorsan kibontható és fogyasztható legyen, ezért az ott füstöl az ember kezében reggeltől estig.
„Amikor Angliában viszonylag szigorú dohányzásellenes rendeleteket hoztak, egy év alatt az infarktusos esetek száma tíz százalékkal csökkent, de az egészségügyi mutatók javulása megfigyelhető azokban az uniós országokban is, ahol szigorúbb dohányzáselleni törvények vannak életben” – mondja az állami beavatkozás fontosságáról a szakorvos, aki ugyanakkor bízik abban, egyszer megváltozik a közhangulat és elérünk oda, hogy nem az lesz a menő, aki rágyújt, hanem, aki a cigarettát visszautasítja.
lm, Felvidék.ma
