A magyar katolikusok régi szokás szerint július 2-án ünnepelik a Boldogságos Szűz Mária látogatását. Az aratási munkálatok miatt a Kárpát-medencében Sarlós Boldogasszony az ünnep népies neve. A világegyház május 31-én üli meg az ünnepet.
Sarlós Boldogasszony ünnepén a római katolikus egyház arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária – méhében Jézussal – meglátogatta unokatestvérét, az ugyancsak gyermeket – Keresztelő Jánost – váró Erzsébetet. Az ünnep liturgikus neve ezért: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél”, latinul: Visitatio Beatae Mariae Virginis.
A katolikus magyarság, mely minden munkáját a Szűzanyával és az ő oltalma alatt végezte, az aratás és a gabona begyűjtésének idejére eső ünnepnek a Sarlós Boldogasszony nevet adta. Az ünnep tartalma az a 3 hónap, amit Mária nagynénje, Erzsébet és Zakariás házában töltött, egészen Keresztelő Szent János születéséig. Szoros értelemben Mária és Erzsébet, valamint a két magzat, Jézus és Keresztelő János találkozását és János megszentelődését ünnepeljük. Mária és Erzsébet találkozásakor Erzsébet betelt Szentlélekkel, méhében megmozdult a magzat. Fia, a leendő előfutár, anyja méhében megkapta a megszentelő kegyelmet.
A Boldogasszony megnevezést Szent Gellért püspök ajánlotta, így tisztelve a Szűzanyát. A viszonylag kései ünnepet könnyű a többi Mária ünneptől megkülönböztetni: az aratás patrónája Szűz Mária. A pap megáldotta a szerszámokat, de ténylegesen ezen a napon nem dolgoztak. Az aratás az ünnep másnapján július 3-án kezdődött. Sarlóval az asszonyok arattak, és a férfiak kötözték a kévét.
Magyar Katolikus Lexikon/Felvidék.ma
