A szenci járási székhely képviselő-testülete elfogadta a közterek és utcák nevének kétnyelvűsítését. A táblák készítését és elhelyezését a város költségvetésből finanszírozzák. A végleges kihelyezésre lehet, két-három évet is várni kell, de a folyamat már elindult.
„Az utcaneveket szabályozó nyelvtörvény megengedi, hogy ott, ahol az utolsó előtti népszámláláson 15 % feletti volt a kisebbség aránya, két népszámlálási ciklusra megmaradjanak a kisebbségi megnevezések. Szencen az utolsó népszámláláskor 15% alá esett a magyarok aránya. Ezért is, ha ez nem nő 15 % fölé, akkor csak maximum 20 évig lehetnek kétnyelvű feliratok a városban” – nyilatkozta a Felvidék.má-nak Agárdy Gábor helyi képviselő.
Ezt kihasználva kidolgoztak egy általános érvényű rendeletet, amely szabályozza a nyelvtörvény hatályossága előtti utcanevek magyarosítását. „Ezt nagyjából egy éve megtettük, de a törvény kimondja, hogy bármely választás előtt 60 nappal nem lehet utcanevet változtatni. Választás az utóbbi évben volt épp elég, ezért csak most jött össze az időpont. A 19 tagú képviselői csapat 5 tartózkodás mellett elfogadta a javaslatot” – magyarázta a képviselő.
Hozzátette, hogy volt olyan képviselő, aki azért nem szavazta meg, mert az MKP autonómiát hangoztat. Ugyanakkor a következő programpontban az öt új utcanevet rendre megszavazta a magyar megnevezéssel együtt.
„A nyelvtörvény hatályossága után már minden új utcanevet kétnyelvűsítettünk, eddig minden probléma nélkül. Csak az öreg utcaneveknél nem volt meg a megnevezés, amit most pótoltunk” – fűzte hozzá Agárdy Gábor.
Szenc lakossága a 2011-es népszámlálás szerint a 17 050 összlakosságból mindössze 2 467 fő, azaz 14 %. Míg 2001-ben a lakosság 22 %-a vallotta magát magyarnak, ez a tíz év alatt 8 %-kal csökkent, ami aggasztó tényező. Valóságban a magyar lakosság aránya eléri a 20-25 %-ot is.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”46277,46245,45427,44938,44555,44532″}
