A magánkórházak nem tartoznak az egészségügy legnyereségesebb szegmensei közé – sőt, az egész ágazaton belül náluk a legalacsonyabb a nyereséghányad. A magánszektor profitjának jelentős része elsősorban a járóbeteg-ellátásban keletkezik. Ez derül ki abból az elemzésből, amely közel hétezer egészségügyi szolgáltató 2024-es gazdálkodását vizsgálta, és amelyet kedden mutattak be a Penta Investments képviselői.
Az elemzést ismertetve Martin Krchňavý, a befektetési csoport befektetési menedzsere elmondta: 2024-ben mintegy 5,5 milliárd euró áramlott az egészségügy magánszektorába, ebből közel 3,6 milliárd eurót osztottak szét a csaknem 7000 magán egészségügyi szolgáltató között.
„A pénz legnagyobb része a járóbeteg-szektorba kerül. Mintegy 6600 ambuláns orvos összesen körülbelül 1,5 milliárd euró bevételhez jutott, ugyanakkor a teljes nyereségből 72 százalékot – nagyjából 480 millió eurót – ez a szegmens termelte. Az ambulanciák átlagos marzsa így mintegy 33 százalék volt”
– magyarázta Krchňavý.
A fennmaradó részt nagyjából 360 nagyobb szolgáltató – kórházak, rendelőintézetek, egynapos sebészeti központok, laboratóriumok, gyógyfürdők és más intézmények – adták. Ezek összesen mintegy 2,1 milliárd eurós bevételt értek el, teljes nyereségük azonban csupán 183 millió euró volt, ami alig kilencszázalékos marzsot jelent. A legjövedelmezőbb terület ebben a körben a mentőszolgálati ellátás volt, körülbelül 16 százalékos nyereséghányaddal, míg a magánkórházak a lista végén álltak, mintegy 4,4 százalékos marzzsal.
A Penta képviselői egyúttal arra is rámutattak, hogy a kórházi ellátás régóta alulfinanszírozott, és azonos teljesítmény mellett a nem állami fenntartású intézmények átlagosan kedvezőtlenebb finanszírozásban részesülnek.
„Az egészségügy tőke- és költségigény szempontjából legigényesebb része tartósan alulfinanszírozott. Ha a beteg azonos beavatkozás mellett hasonló minőségű ellátást kap, akkor a rendszernek összehasonlítható térítést kell biztosítania a kórházak számára – függetlenül attól, hogy állami vagy magánintézményről van szó. Ma azonban a nem állami kórházak továbbra is hátrányban vannak az alacsonyabb alapdíjak miatt. Ennek ellenére képesek vagyunk átlag feletti teljesítményt nyújtani és növelni az ellátások számát a kulcsfontosságú diagnózisok esetében”
– hangsúlyozta Radoslav Čuha, a Penta Hospitals SK vezérigazgatója.
A Penta képviselői szerint az igazságosabb finanszírozás felé vezető utat az a memorandum nyithatja meg, amely a kórházak finanszírozásának kiegyenlítését célozza. A dokumentum célja, hogy fokozatosan csökkentse az azonos teljesítményekért járó kifizetések közötti indokolatlan különbségeket az egyes intézmények között. A memorandumot tavaly júniusban írta alá a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma, az állami és magánkórházak képviselői, valamint mindhárom egészségbiztosító.
„A memorandum világos pályát jelölt ki arra, miként lehet növelni a teljesítményalapú finanszírozás arányát a DRG-rendszeren keresztül – ez pedig az összehasonlítható szabályokhoz vezet mindenki számára. Ha a finanszírozás a teljesítményhez kötődik, a kórházak motiváltak lesznek több beavatkozást végezni és csökkenteni a várólistákat”
– tette hozzá Martin Kultan, a Dôvera vezérigazgatója.
BN/Felvidék.ma/Teraz.sk
