„A nemzet megmaradása, a folyamatos építkezés biztosítása érdekében többek között fontosnak tartotta a keresztény hit megőrzését, az egyházi rend becsben tartását, a vendégek befogadását és gyámolítását, azt, hogy az ifjak kövessék az elődöket, az irgalmasságot” – hangsúlyozta Labancz Roland, Bátorkeszi polgármestere.
Bátorkeszin a község önkormányzata által szervezett Szent István-napi ünnepség első része a kopjafánál zajlott.
Az ünnepi műsorban Noszkai Ágnes és a Karátsony Imre lépett fel.
Ünnepi beszédében Labancz Roland polgármester köszönetet mondott azoknak, akik elmentek a megemlékezésre, „hogy együtt ünnepeljünk magyarságunk egyik legfelemelőbb ünnepén, hogy együtt tanúsítsuk, ismerjük és értsük meg magyar történelmünk egyik sorsformáló pillanatát, és tiszteljük azon meghatározó egyéniségét, akinek nemzetünk a megújulást és megmaradást köszönheti. Augusztus 20-a Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának napja. Egyben a magyar nemzet életrevalóságának, megmaradási képességének szimbolikus bizonysága” – mondta.
A szónok Szent István legfőbb uralkodói értéke megjelöléseként a „Légy becsületes” követelményt emelte ki, m
ajd így folyatta: „A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak. … Tartsd mindig eszedben, írja: minden ember azonos állapotban születik. Végül az erények mértéke teszik teljessé a királyok koronáját. Szent István intelmei nemcsak fia, hanem egész nemzete, annak mindenkori vezetői számára is útmutatásul szolgálnak, akár a magyar nemzet első alkotmányaként tekinthetünk rá. A nemzet megmaradása döntő mértékben függ vezetői emberi tulajdonságaitól, azok értékrendjétől.
Érvényes ez egy egész nemzet, de kisebb közösség, város, falu, sőt egy család esetében is. Az ezredéves Szent István-i üzenet nemcsak erőt ad, feladatot is ró ránk, kései utódokra. A nemzethatár nem egyenlő az országhatárral. A nemzeti kötődés nem politikai vagy térképészeti fogalom, hanem az emberek belsőjében, mélyen a lelkünkben ívódó létező, a lényegünk önmeghatározás részét képező fogalom.
Ezért is nem sikerülhetett senkinek megtörnie senkinek a történelem folyamán, ezért létezik még mindig a magyarság országhatárokon is átívelően. És ezért fontos nekünk, külhonban szakadt magyaroknak a fenti értékek megtartása, példamutatás a következő generációk számára, magyarságunk tudatos ápolása és megőrzése, mert csakis így adhatunk ezeréves alapokon nyugvó erős értékrendet, útravalót utódainknak a folytonosság jegyében. Az erkölcsi értékrend megőrzését is kéri ez tőlünk, összetartó erőt, helyi közösségünk tudatos építését.
Korunkban talán még több kihívásnak kell megfelelnünk és még több változtatás s szerteágazóbb feladat van körülöttünk, melyeket meg kell oldanunk. Ez csakis összefogással, kölcsönös bizalommal valósítható meg. Alapozni kell a múlt értékeire, de nyitva kell hagyni a változás, változtatás lehetőségét. Nem olyan egyszerű ez egy olyan világban, ahol egyre kevesebben választják az igaz utat, mert nem mindig az egyenes út a célok elérésére.
Fontos azonban tudni, hogy hosszú távon ez vezet a helyes irányba, mert ha egyszer feladjuk meggyőződésünket, elveinket, netán kultúránkat, nyelvünket, gyökér nélküli fává válunk, amit az első kisebb vihar kidönt. István király kora és napjaink kora is egy új világ, valami újnak a kezdete, egy kemény munkával megteremtett és megtartott új világnak. Ahogy az Új kenyér is mindig a jól végzett munka eredménye. István király tettei és útmutatásai pedig lelki és erkölcsi táplálékul szolgálnak. Iránymutatóul a magyar népnek, hogy a biztos megmaradás és fejlődés útja legyen nemzetünk.
Bátorkeszin sem kisebb és könnyebb ez a feladat, mint másutt, de hiszem, hogy nálunk is megvan hozzá a szándék, a felelősség tudatos vállalása és annak a felismerése, hogy közösségünkben következetes jobbítási, fejlesztési igyekezetet kell támogatni és tevékenyen részt kell vállalni, annak segítésében. Hiszek benne, hogy egy állandó értékekre alapozott hosszútávú stratégiával, közös erővel, a jelen kihívásai közepette is méltók tudunk lenni a Szent István-i hagyományhoz és egy virágzó Bátorkeszit tudunk utódainknak örökül hagyni” – fogalmazott a polgármester.
Az ünnepség második része Szent István-napi hangversennyel folytatódott, amelyen a budapesti Ad Libitum kamaraegyüttes lépett fel.
Az együttes tagjait nemcsak az köti össze, hogy mindegyikük a nagy múltú Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott, hanem a kamarazenélés iránti szeretetük és elkötelezettségük is.
Fellépéseiken leginkább a zenei klasszicizmus és romantizmus szerepelnek, kiegészítve a barokk kor átirataival, de széles választékot kínálnak a kortárs szerzők műveiből is. Repertoárjukban a 20. századi magyar szerzők mellett sok szlovák és cseh szerző műve is szerepel.
Ez évi legjelentősebb szlovákiai fellépésükre májusban került sor: a pozsonyi Mibach-palotában rendezett hangversenyük tisztelgés volt az 1986-ban elhunyt Szíjjártó Jenő zeneszerző előtt születésének 95. évfordulóján.
A kamaraegyüttes Bátorkeszin 11 zeneszámot mutatott be Mozart, Caccini, Liszt Ferenc, Pcheibel, Lubos Bernáth, Szíjjártó Jenő, Bartók Béla, Weiner Leó műveiből.
Dunamocson a római katolikus templomban ünnepi szentmisével vette kezdetét az idei Szent István-napi megemlékező ünnepség, amelyen megjelentek a testvértelepülések (Kocs, Süttő) küldöttsége és Écsi Gyöngyi református lelkész, előadóművész.
A szentmisét Elek László komáromi esperes-plébános celebrálta. Prédikációjában Szent István bölcs előrelátását emelte ki, amelyre a mai kor emberének is szüksége van, hogy tudja, kire építse jövőjét. Szent István példaképként áll előttünk, ha az ő nyomdokaiban járunk, valóban élni, gyarapodni és boldogulni fog nemzetünk – mondta.
Szent István királyunkról szólva arra kérte a jelenlevőket, hogy a hit évében az ima legyen az egyik legfőbb erőnk nekünk is, ahogy Szent Istvánnak is az volt, aki a krisztusi úton őszintén és elkötelezetten vezette népét. István és felesége legbensőbb titokként élte meg a keresztény hitet, életüket az isten- és emberszeretet parancsa járta át. Nemcsak szerették Istent, hanem istenszeretetre nevelték gyermeküket is, s tették mindezt személyes, elkötelezett, hitből fakadó életük példájával. Ez volna minden mai szülő hivatása is, hogy a lelkében levő istenszeretetet a hétköznapokban is átcsöpögtesse gyermeke lelkébe, jó példájával átadja azt – hangsúlyozta az esperes.
Az élet tele van választásokkal, és aki gyermekének nem mutatja be az istenszeretet útját, az zsákutcába tuszkolja a gyermeket, megfosztja a döntés lehetőségétől, hogy amikor kezdődnek életében a gondok, jönnek a pofonok és keresztek, nem lesz hite, kapaszkodója, nem fogja tudni megfogni Isten kezét, aki átsegíti őt a nehézségeken. Hitével a szülő követendő értékrendet ad át gyermekének, ami számára a legfontosabb, amiért élni és halni érdemes. A hitet semmi más nem képes átadni a gyereknek, csupán a keresztény, imádkozó, egymás kezét fogó család.
Ezért népünk, egyházunk is olyan lesz, amilyenek a családok: egészséges családokból egészséges nemzet lesz. István Sacredo Gellértre bízta fia neveltetését, és a szent szentet nevelt. Ez ma is érvényes: ha a szülők szentek, azok lesznek a gyerekek is. Szent István megtalálta az összhangot az ország gondjai, az egyházalapítás dolgai között, és a család, az imádság, istentisztelet mind helyén volt életében.
Écsi Gyöngyi hetényi lelkész igehirdetésében elmondta, az egyik legtöbbet használt szavunk, a „szeretet” ne egy elkoptatott kifejezés legyen, de ne is felületes érzések felébresztője vagy akár visszatükrözője, hanem az isteni szeretetre adott emberi válasz, a kegyelembe fogadott ember élete minden területét átjáró szempont, az életünk legfőbb jellemzője. A közösség építése a szereteten múlik, és erre buzdított mindenkit. Nem kell ehhez sok, csak egy kicsi abból a bizonyos szeretetből, hiszen az Úr erőt ad hozzá, hiszen mindannyian az Ő lelkéből táplálkozunk.
Ezt követte az Új kenyér megáldása:
„ Áldd meg ezt a kenyeret mennyei áldásoddal, hogy akik ebből esznek, azoknak váljék testi-lelki gyarapodásukra és üdvösségükre. Tartson távol tőlük mindenféle betegséget és a gonosz lélek minden kísértését.
A mi Urunk, Jézus Krisztus által, aki nekünk mennyei kenyerünk, örök életünk és üdvösségünk; és aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön-örökké. Add, hogy aki ebből eszik, az testének erőt, lelkének üdvösséget nyerjen belőle általad, aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.”
Ezt követően a résztvevők megkoszorúzták a millenniumi emlékkeresztet a katolikus templom kertjében. Az ünnepség zárásaként megvágták az új kenyeret, amelyből mindenki kapott kóstolót.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”48021,48009,47958,48027″}
