Az elmúlt héten jóváhagyott, az igazságszolgáltatást érintő fontos jogszabály-módosításokat bárminemű vita nélkül hagyta jóvá a kormány, ami veszélyeket rejt magában. Hívta fel a figyelmet a tényre a Via Iuris civil szervezet.
Az Igazságügyi Akadémiáról szóló törvény módosítása révén változások történtek a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvényekben is. Újra bevezették például az igazságügyi fogalmazói tisztséget, illetve változások történtek a bírák és az ügyészek pályáztatási eljárásaiban is. A törvénymódosító indítványokat Tomáš Borec igazságügy-miniszter terjesztette a kormány elé.
Az Igazságügyi Akadémiáról szól törvény ugyan keresztülment a rendes ltörvényalkotási eljáráson, a többi jogszabály azonban csak utólag került be a csomagba, állapította meg a Via Iuris, amely szerint ez az eljárás ellenkezik a kormány törvényalkotási szabályaival. „Sem a véleményezésre jogosult állami szervek, sem pedig a szakmai és a laikus nyilvánosság nem fejthette ki a módosítással kapcsolatos véleményét” – fogalmaztak a civilek.
A bírákról szóló jogszabály-módosítás például a pályáztatás során új feltételt vezet be, miszerint a jelölteknek előkészítő oktatáson kell részt venniük az Igazságügyi Akadémián. Az oktatás a bírói tisztség ellátásához szükséges készségek elsajátítására irányul. A bíróknak, a fogalmazóknak és a magasabb tisztségeket betöltő hivatalnokoknak azonban nem kell azt elvégezniük.
A Via Iuris szerint pontosan az sincs meghatározva, mi is képezi az oktatás tárgyát, milyen hosszú ideig tart, hogyan lehet rá jelentkezni, illetve mivel fejeződik be. Mindez kétségeket kelt az esélyegyenlőséggel kapcsolatban, főleg ami a más jogi tisztségekből jelentkező jelölteket illeti. A Via Iuris attól tart, hogy mindez manipulációra és visszaélésekre adhat okot.
A módosító indítvány megváltoztatja a pályázati bizottság összetételét is. A bírói hatalom jelöltjei itt is többségségi szavazattal rendelkeznének. „A módosításnak az Alkotmánybíróság döntésére kellene reagálnia, de csak részben veszi figyelembe azt” – fogalmazott Kristína Babiaková, a szervezettel együttműködő jogász. Az Alkotmánybíróság ugyanis megállapította, hogy a bírósági eljárást érintő ügyekben nem csupán a bíróknak kellene döntést hozniuk, mivel az a bírói hatalom ellenőrizhetetlenségéhez és a hatalommegosztás alkotmányos elvének megszegéséhez vezetne, fűzte hozzá Babiaková. A nemzetközi normák értelmében sem csupán a bíráknak kellene kiválasztaniuk a bírókat, a bizottság javasolt összetétele esetében azonban, a jogász szerint, ez a veszély fenyeget.
Véleménye szerint a legmegfelelőbb az lenne, ha a bírák a bírói hatalom képviseletében a pályázati bizottság tagjainak csupán a felét képeznék, a másik felét pedig a törvényhozó és a végrehajtó hatalom képviselői tennék ki, azaz az akadémiai közegben vagy a civil szférában tevékenykedő, jogi tisztségeket betöltő személyek.
Az igazságszolgáltatást módosító jogszabálycsomag az ügyészségről szóló törvényt is érinti. Azt javasolja ugyanis, hogy az ügyészségi tisztségeket kiválasztó pályázati bizottságot, hasonlóképpen, mint az ügyészi felügyelő testületeket, is kizárólag ügyészek alkossák. A Via Iuris szerint azonban ezek a változtatások „az ügyészség további bezárkózását jelentik a külső ellenőrzés elől, illetve kizárólagosságának megerősödését az államrendszerben”.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”46470,45149,37087,44924″}
