A hét elején mutatta be a Most-Híd a Polgári Vízió 2016 című stratégiai dokumentumának hatodik fejezetét, amely az oktatáspolitikával foglalkozik. A sajtótájékoztatón Bugár Béla pártelnök, Érsek Árpád parlamenti képviselő, valamint Ožvald Erzsébet, Pozsony megye oktatásügyért felelős alelnöke egyebek mellett elmondták, hogy a Polgári Vízió 2016 nyílt programdokumentum bemutatására a párt szeptember 13-ai közgyűlésén kerül sor.
A párt képviselői hangsúlyozták, az oktatásnak pótolhatatlan küldetése van a kultúrához és a közös hagyományokhoz való kötődésünk tekintetében, ez azonban csak akkor lehetséges, ha iskoláink kulcsfontosságú szerepet töltenek be a közös értékek közvetítése és a kornak megfelelő szintű, konkurenciaképes tudás átadása terén. A Most-Híd képviselői szerint prioritásként kell tekinteni az iskolák fejlesztésére, a pedagógusok továbbképzésének támogatására és a tankönyvpiac liberalizációjára, de hangsúlyozták a munkaerőpiac és az iskolák kapcsolatának fontosságát is. „A minőség biztosítása és a szakképzés hatékonyságának növelése érdekében szakképző-központok létrehozását javasoljuk, minden szakképzési forma és minden régió számára, amelyek kommunikációs és szakmai támogatást biztosítanának” – fogalmazott a párt oktatáspolitikai szakembere.
Az Oktatáspolitika címet viselő dokumentum a szlovák felsőoktatás jól ismert problémáira is kitér, megoldásokat kínálva. Véleményük szerint a szükséges lépések egyike a jelenlegi akkreditációs rendszer újragondolása és a pedagógusok bérének emelése lenne. Mint elmondták, a dokumentumban figyelmet szentelnek a nemzetiségi felsőoktatás jövőjét érintő kérdéseknek is, s ebben a vonatkozásban fontosnak tartják a komáromi Selye János Egyetem szakmai hátterének megerősítését, hogy reagálni tudjon a dél-szlovákiai munkaerőpiac igényeire.
A szövegértelmezés fejlesztése kapcsán az alapiskolai oktatásban Bugár Béla pártelnök kijelentette: „Fontos annak tudatosítása, hogy a községekben található iskoláknak ún. stabilizációs szerepük is van, ezért javasoljuk, hogy a diákok az első nyolc iskolaévet anyanyelvükön, lakóhelyükön végezhessék el”.
Rafaj szerint elfogadhatatlan és alkotmányellenes a Most-Híd javaslata
Bugár szavai Rafael Rafajnál, az SNS alelnökénél kiverték a biztosítékot, mondván a Most-Híd javaslata elfogadhatatlan, járhatatlan és alkotmányellenes. „A fenti célokat követő javaslat nem polgári vízió, hanem irredenta délibáb” – fogalmazott Rafaj, aki szerint a kisebbségi oktatásügy a Most-Híd karmesteri pálcája alatt Dél-Szlovákiában magyar nyelvi gettóba zárná a polgártársakat. „Ezért kell nekik az autonómia, nemcsak a kulturális és oktatási, hanem a területi is, amelyben a szlovákok másodrendű néma polgárokká válnának” – állítja Rafaj.
A Most-Híd műhelyében készült programdokumentum véleménye szerint nem „polgári vízió”, ahogyan azt Bugérák nevezik, hanem „tisztán etnikai és magyarpárti”. „Mivel a Most-Híd valódi szándéka a legkülönbözőbb magyar autonómiaformák érvényesítése, a kulturálistól kezdődően, az oktatásin át egészen a kitűzött irredenta cél eléréséig: a területi autonómiáig, az ügyészségnek alaposan meg kellene vizsgálnia nemcsak a programcélok megfogalmazását, hanem a sorok közt rejlő irredenta célokat is” – jelentette ki a nemzetiek alelnöke, aki szerint a Most-Híd úgy viselkedik, mint „az álcázott katona a terepen”.
„Az iskolák irányítása és a tankönyvhasználat terén tanúsított liberalizmusa nem más, mint megtévesztés, hogy Szlovákiában magyarországi tankönyveket használhassanak” – mondja Rafaj, aki szerint pártja bízik abban, hogy az új oktatási miniszter és a kormány szlovák szempontú álláspontra helyezkednek, és „megvédik az ország területi integritásának és oszthatatlan jellegének alkotmányos garanciáit”.
A Most-Híd elnöke egy korábbi interjújában kifejtette, hogy a területi autonómiáról tett kijelentések, főleg ha nem pontosítják, mit is értenek eme követelmény alatt, a szlovák félben aggodalmakat keltenek. A Most-Híd ezért inkább az önkormányzatiság megerősítését részesítené előnyben. „Mi arról beszélünk, hogy szeretnénk megerősíteni az önkormányzatiságot az oktatásügy és a kultúra terén. Ezért dolgozunk a Polgári Vízó 2016 elnevezésű dokumentumunkon, amelynek első része éppen arról szól, hogyan képzeljük el a kisebbségek életét – a magyar kisebbségét is – Szlovákiában. Egy 18 oldalas anyagról van szó, amelyben minden benne van. Aki elolvassa, megtudja, mit várhat tőlünk, és nem kell attól félnie, hogy kitalálunk valamit, ami ártani fog” – fűzte hozzá Bugár.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”47737,45623,41967″}
