Herman Ottó-szobrot avattak szombaton, augusztus 26-án Gárdonyban, az agárdi szabadparton, tisztelegve a száz éve elhunyt természettudós, néprajzkutató, polihisztor emléke előtt. Herman Ottó Felvidéken, Breznóbányán született.
L. Simon László, a Miniszterelnökség politikai államtitkára avatóbeszédében hangsúlyozta: olyan szoborparkot álmodtak meg Tóth István polgármesterrel közösen, amely a Velencei-tóért sokat tevő természettudósoknak és természetíróknak állít emléket. Reményét fejezte ki, hogy egy évtized alatt egyfajta panteon jön majd létre az agárdi szabadpart mellett.
Az államtitkár a tudós halálának századik évfordulója alkalmából rendezett emlékévben magától értetődőnek nevezte, hogy az első szobrot Herman Ottó kapta. Utalt arra, hogy Herman rendszeresen megfordult és sokat dolgozott a tóparton, sokat írt az ott folyó vadászatról, valamint a lehető legteljesebben foglalta össze a magyar halászatot, s könyvében helyet kapott a Velencei-tó is.
L. Simon László jelezte, hogy jövőre Chernel István-emlékév lesz a neves ornitológus emlékére, így ő kapja a következő szobrot a parkban.
Herman Ottó szobrát Kontur András készítette, aki süttői mészkőből formálta meg a polihisztor mellszobrát.
Tóth István (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta: tavalyelőtt Springer Ferencnek, a Velencei-tavi intézőbizottság egykori főtitkárának, tavaly Gárdonyi Géza írónak a szobrát avatták fel, az idén pedig ezt megelőzően a Fejér megyei irodalmi emlékfalat leplezhették le.
Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója kiemelte, Herman Ottó munkássága „nem állt meg az országhatáron belül”, hiszen könyveit a megjelenésük után azonnal lefordították németre és angolra. Hozzátette: a természettudós madarakról írt első könyve 80 ezer példányban jelent meg.
Hozzátette: a polihisztor a néprajztól a nyelvészeten át a madarak és pókok zoológiájáig, a gazdaságtól a felsőoktatáson át a politikáig mindennel foglalkozott, de egyikkel sem felületesen, hanem minden részletre kiterjedően.
Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. tulajdonos-ügyvezetője hangsúlyozta, hogy Herman Ottó alapvetően halász volt, A magyar halászat könyve című, 1887-ben megjelent munkája mentette meg a magyar halászat évszázados szókincsét, s a szakemberek számára egyfajta biblia lett. A tudós javaslatára telepítettek először nemes pontyokat a Velencei-tóba.
Herman Ottó fej-szobrot kapott Kőszegen
Herman Ottó, még ismeretlen fiatalember volt, amikor az észak-olasz és lengyel szabadságharc után, 1863-ban Kőszegre költözött. Helyét keresve a világban a városban és környékén fotósként próbált megélni két társával. Kőszegen történt fordulat az életében, és indult el a természettudományi, értelmiségi, közéleti pálya felé. A természettudomány iránt érdeklődő édesapja egykori kapcsolatainak köszönhetően Chernel Kálmán kőszegi földbirtokos ajánlásával állást kapott a Brassai Sámuel vezette kolozsvári múzeumban.
Új Herman Ottó-szobrot avatott Kőszeg szeptember 18-án. Pontosabban mellszobrot, még pontosabban „fej-szobrot”, hiszen egy látványos Herman Ottó-fej az alkotás, aminek a szakálla az alapzat elé lóg. A szobor oldalán a szemfülesek egy harkályt is találhatnak, utalva arra, hogy Herman Ottót a „madarak atyjának” is nevezik.
A Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) által szervezett Herman Ottó Emlékév látványos elemeivel tettük gazdagabbá a kőszegi emléknapot. Elvittük a kültéri halászati kiállításunk 6 méteres, nagy molinóit, amelyek bemutatják Herman Ottó máig kultikus művének, „A magyar halászat könyvének” csodálatos grafikáit. A város diákjai játszva tanulhattak a „Herman Ottó Tanösvény – Interaktív Polihisztor Játszóház” feladataival. Vida Antal, az Emlékév főszervezője előadást tartott „Herman Ottó, az utolsó polihisztor – A magyar tudomány fenegyereke” címmel.
Veres Gábor alkotásának avatóján megszólalt Halász János országgyűlési képviselő, Huber László polgármester, Keszei Balázs gimnáziumi igazgató.
Herman Ottó 1835. június 26-án született Breznóbányán, szepességi szász családban. Eredeti neve Carl Otto Hermann volt. Orvos apját 1847-ben a Felvidékről áthelyezték Alsóhámorba, így a fiú a miskolci evangélikus főgimnáziumban folytatta tanulmányait. Később beiratkozott a bécsi politechnikumba, de azt apja korai halála miatt nem fejezhette be.
Autodidakta módon természettudományi tanulmányokat folytatott. 1866-ban a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egylet preparátora lett, ekkor jelentek meg első írásai. 1874-ben a Magyar Nemzeti Múzeum természettudományi tárának őrsegédje lett. 1877-ben elindította a tár folyóiratát, a Természetrajzi Füzeteket. A Természettudományi Társulat megbízására készítette el Magyarország pókfaunáját feltáró háromkötetes könyvét, amelyben 314 pókfajtát (36 új fajt) írt le.
A Függetlenségi és 48-as Párt tagjaként kapcsolatban állt Kossuth Lajossal. 1879-ben Szeged, majd később Miskolc országgyűlési képviselőjévé választották.
Herman Ottó a tudományos madártan, az ornitológia megalapítója Magyarországon. Megszervezte az ornitológusok II. nemzetközi kongresszusát Budapesten, annak nyomán a Magyar Nemzeti Múzeum égisze alatt 1893-ban létrehozta a Magyar Ornitológiai Központot (a később Madártani Intézetet). Haláláig az intézmény igazgatója volt. Az általa megindított Aquila című folyóirat a hazai madártani kutatások központi orgánuma lett.
A millenniumi kiállítás halászati és pásztorkodási részlegének rendezőjeként is tevékenykedett, gyűjtötte a magyar ősfoglalkozások (halászat, pásztorkodás) népi szokásait és tárgyi emlékeit.
A Magyar Néprajzi Társaság alapító tagja, majd 1892-től elnöke volt. 1900-ban megkapta a francia Becsületrend lovagkeresztjét. Egykor alsóhámori üdülője, a Peleház ma emlékháza. Herman Ottó 1914. december 27-én halt meg Budapesten.
mti, koszeg.hu nyomán Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”46948,36673,42525″}
